Már Ázsiában is tanít gyerekeket franchise rendszerben a magyar programozóiskola

2020. szeptember 7. 19:00

Írta: Rádi Balázs
A jövő programozói, informatikai mérnökei jó eséllyel számítógépes játékokon keresztül szeretnek bele a programozásba, például egy elektronikus csirkefarm építése közben – véli Breuer Anita, egy gyerekekre szakosodott programozóiskola, a Logiscool alapítója. Célja, hogy a gyerekek élvezettel, játékosan sajátítsák el az egyébként bonyolult jelekből és kódokból álló programozási nyelveket. Férjével meg is alapították a Logiscool programozó iskolát, amit franchise-hálózattá fejlesztettek, és ma már 16 országban több mint 70 ezer gyerekkel ismertették meg a programozást. Az iskola alapítóját a Makronóm kérdezte a programozásban rejlő lehetőségekről, és a programozóiskola üzleti modelljéről.

Világokat építenek nullákból és egyesekből

Breuer Anita vállalkozását a saját életében tapasztalt problémája hívta életre: anyaként azt tapasztalta, hogy a gyerekek számára az iskolarendszerben módszertanilag nehezen tudják vonzóvá tenni a programozást, sokan nem is szeretik meg a tárgyat. Úgy gondolta, hogy ezen változtatni kellene, érdekessé is lehetne tenni a programozást a gyerekek számára. Elhatározta tehát, hogy egy élményalapú programozó iskolát és oktatási rendszert hoz létre. Az iskolát Logiscool-nak nevezte el, amely név egyben a küldetését is meghatározza: fejleszteni a gyerekek logikus gondolkodását, játékos „cool” módszerekkel.

Élményalapú oktatást valósítanak meg, a gyerekek naprakész technológiát használnak és sikerélményeket szereznek tanulás közben – a gyerekek számítógépes játékokat készítenek, amely során megélik az alkotás örömét.

Mint magyarázza: „sokak fejében úgy él a programozás, hogy van egy sötét képernyő, és azon rengeteg angol szó, különböző furcsa karakterekkel, kapcsos zárójelekkel, és ebből végeláthatatlan sorok terítik be a monitort. Ezzel nyilván nem lehet vonzóvá tenni a gyerekek számára a programozást.

Egy vizuális programozási környezetben tanítunk, ahol a gyerekek legoszerű blokkokból rakják össze a programjaikat.

Kezdetben csak az életkoruknak és tudásszintjüknek megfelelően bővülő kínálatú színes blokkokkal dolgoznak. Ezt követően MIX módban egyben láthatják a színes blokkokat és az írott programnyelvet, amely könnyebbé és élvezetesebbé teszi számukra az írott programnyelvre történő áttérést. Amikor már életkorban és tudásszintben is elég érettek a gyerekek, akkor jöhet az igazi programnyelv a kapcsos zárójelekkel és a kódsorokkal. 

Kutatásaik szerint nem csak a gyerekek, de a szülők is elégedettek a programozó iskolával. Ezt kérdőívekkel mérik is minden tanév végén. „A szülők arról számolnak be, hogy a gyerekek otthon fülig érő szájjal mesélik, hogy mi történt a Logiscoolban” – mondja az alapító.

Komoly tudás játékos csomagolásban 

A programozás és a matematika szorosan összefügg, gyakran előfordul, hogy egy programozói kurzus után a gyerekek matek eredményei is javulnak az iskolában, állítja Breuer. A Logiscool teret enged a hibázás lehetőségének, senkit nem dorgálnak meg ha elront egy kódot. Sőt,

amikor nem működik egy program, akkor a hibás kódsor keresése olyan, mint egy kincskereső kaland,

– véli az iskolavezető. „A gyerekek kudarctűrő képessége, kreativitása rettentően fejlődik itt nálunk, hiszen nem programozni jönnek hozzánk, hanem azt látják, hogy saját számítógépes játékokat készíthetnek, és ebben tényleg kreatívak lehetnek, mert az, hogy miről szól a játék, kik a szereplők, hátterek, azt mind-mind ők állítják össze ebben a játékban. Tényleg fantasztikus alkotások születnek” – avat be, majd hozzáteszi, hogy 

a jövő sztárprogramozója jó eséllyel számítógépes játékokon keresztül szeret bele a kódolásba. 

 

„Nem lesz mindenkiből programozó egyébként, nem is ez a célunk, hanem hogy hasznos tudást adjunk át, logikus és algoritmikus gondolkodásra tanítsuk a gyerekeket”  – teszi hozzá. 

Csajos szakma is lehetne

A logikus-analitikus gondolkodás azt jelenti, hogy egy nagyobb problémát kisebb részekre bontunk, és így oldjuk meg lépésről-lépésre. Ez a fajta gondolkodásmód hiánycikk az iskolavezető szerint, pedig szerinte nagy hasznát venné a társadalom.  

Rámutat, hogy a náluk szerzett tudást a diákok a munkapiacra kikerülve széles körben tudják majd kamatoztatni. Egyre nagyobb az igény a programozók iránt, hangsúlyozza, hiszen a világ is fokozatosan digitalizálódik – még a pékségekben is programozható eszközökkel dolgoznak majd a pékek, véli. 

Nagyon hiányolja a lányokat az IT ágazatból, ezért őket is szeretné megszólítani.

Azt tapasztalja, hogy a lányok ugyanolyan ügyesen programoznak mint a fiúk, de jelenleg még kevesen választják ezt a délutáni különórát, később pedig ezt az életpályát. 
Bárdos Kristóf, a Green Fox Academy társalapítója a Makronómnak adott interjúban felfedte, hogy az informatikával foglalkozó munkahelyek valósággal vadásznak a nőkre, mivel ebben a munkakörnyezetben csapatdinamikai szempontból előnyös a nemek egyensúlya. A nőknek azonban csak elenyésző része választja ezt a karriert, így hiány van belőlük az IT-szektorban.  

„Egy nő számára is jó szakma lehet a programozás, hiszen akár otthonról vagy részmunkaidőben is tudja végezni, amit anyaként is jól beleilleszthet majd az életébe” 

– így érvelt Breuer amellett, hogy a lányokat is bátran írassák be a szülők a Logiscoolba. A szülőknek a gyerek programozó iskolába járatása havonta hozzávetőleg 14 ezer forintba kerül, de ez az összeg bőven megéri az alapító szerint, mert a munkapiacon keresett tudást sajátítanak el, barátságokat kötnek, és jól is érzik magukat közben. 

Egymillió kis programozó

Az első Logiscool 2014 januárjában nyílt Budaörsön, és ma már több mint 100 iskolát avattak fel világszerte, ahol több mint 70 ezer gyerekkel ismertették meg a programozást. Céljuk a nagyvilág meghódítása: legújabban Ázsiában, azon belül Indiában terjeszkednek. 

„Ázsiában megvetettük a lábunkat, és látjuk, hogy ott is hatalmas igény van a programozói tudásra, illetve ott a szülők is sokkal tudatosabbak” 

– véli az iskolavezető.

A gyors terjeszkedéshez a franchise rendszert választották, mely lehetővé teszi, hogy gondosan kiválogatott partnerek üzemeltessék a Logiscool-okat szerte a világon. Franchise partnereiktől főleg az elhivatottságot várják el, az előképzettség nem szempont – marketingesek, multiktól eljött szakemberek, és pedagógusok is akadnak közöttük.

A franchise partnerek a budapesti központnak az árbevételük 15 százaléka erejéig royalty-t fizetnek,

cserébe viszont hozzáférést kapnak a Logiscool kidolgozott rendszeréhez, amely tartalmazza a tananyagokat, háttérrendszereket. A magyarországi iskolák nyitásakor a franchise partnereknek a terület nagyságának függvényében 

3-5 millió forint nyitási díjat kell a budapesti központnak utalniuk,

illetve saját költségen be is kell rendezniük az épületet a Logiscool központi előírásait követve. Rögtön nyitás után pedig jó ha szánnak egy nagyobb összeget marketingre a franchise partnerek, hogy az adott település tudomást szerezzen az újonnan nyílt programozó iskoláról – javasolja az alapító.

Magyarországon minden nagyobb városban és megyeszékhelyen nyílt már Logiscool, de egyes vidéki városok még szűz területnek számítanak, ahol lenne lehetőség programozóiskolát nyitni – árulta el. Úgy látja, hogy öt év múlva elérik a kezdetben kitűzött célt, hogy nemzetközi szinten egymillió gyereket vonjanak be a programozás világába.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés