Ötről a hatra: a járvány hét tanulsága, avagy mit hoz nekünk az 5G

2020. június 23. 9:25

Mácz Ákos
Vendégszerző
Korunk egyik legnagyobb hatású technológiai újdonsága, az 5G napjainkban indul világhódító útjára. Éppen akkor, amikor az emberiség egy világjárvánnyal szembesül. A kettő találkozása számos dologra megtanított minket: a korábban soha nem látott, rendkívüli helyzetben a digitalizáció remekül helytállt. Bebizonyosodott, hogy új digitális megoldásokra van szükségünk, és ebben az 5G kiváló partner. Két évszázada a félelmekre építő álhírek térhódítása a gépromboláshoz vezetett, és ez arra tanít bennünket, hogy az 5G hálózatok kiépítését a bizalomépítéssel kell kezdenünk. A járvány okozta gazdasági károk enyhítésében az 5G hálózatfejlesztések adófizető magyar munkahelyeket teremtenek. Az 5G és a mesterséges intelligencia előttünk álló évtizedében az együttműködésre nagyobb szükségünk lesz, mint valaha.

Egy: a változás sebessége soha nem látott fokozatba kapcsolt

Számtalanszor tartottam és tartok előadást a digitalizációról és annak életünkre gyakorolt hatásairól. Felgyorsult világunkról legszívesebben a svájci jövőkutató, Gerd Leonhard plasztikus képét idézem:

a világ többet változik a következő húsz évben, mint amennyit változott az elmúlt háromszáz esztendőben”.

A kép sokkoló, de jól érzékelteti, hogyan gyorsítja fel a digitalizáció a változás sebességét.

Az emberiségre hívatlan vendégként rúgta rá az ajtót a koronavírus, és egyik napról a másikra új helyzet elé állította az egész világot. Emberek milliárdjainak változott meg az élete egyik percről a másikra.

Ha csak Magyarországot nézzük, azt látjuk, hogy 1,6 millió diák és 200 ezer tanár, valamint több, mint egymillió munkavállaló mindennapjai változtak meg egyetlen nap leforgása alatt. Ez hárommillió embert jelent összesen, ami a magyarok 30 százaléka.

Kettő: a digitalizáció kiválóan vizsgázott a rendkívüli helyzetben

Ennek a hárommillió embernek a veszélyhelyzet kihirdetését követő napon már nem kellett iskolába, egyetemre, vagy munkahelyre mennie, radikálisan változtak meg a hétköznapjaik. És ne feledkezzünk meg arról a két és félmillió nyugdíjas honfitársunkról sem, akiknek szintén nem volt tanácsos kimozdulniuk otthonról.
 
Az élet számos területén állt le a hagyományos értelemben vett munkavégzés, új, digitális munkarendre tért át az ország. A digitalizációnak köszönhetően folytatódhatott az oktatás és a munkavégzés is, érzékelhető mértékben csökkentve a leállás okozta gazdasági visszaesést.

Ebben a helyzetben a digitalizáció több metszetben is kiválóan teljesített. A mobil- és vezetékes távközlési hálózatok nem csupán kibírták az átlagosan 40 százalékos, de helyenként akár 70 százalékos, váratlan adat- és hangforgalom bővülést, de kiválóan ki is szolgálták a felhasználókat, komolyabb leállások vagy műszaki problémák nélkül. A forgalomrobbanás eredményeként a hálózatban létrejött esetleges szűk keresztmetszeteket a szolgáltatók haladéktalanul kijavították egy-egy szoftverfrissítéssel, vagy hardvercserével. Becslésem szerint ennek összértéke hazánkban meghaladhatja a több száz millió forintos beruházást is.

Jól vizsgázott a digitalizáció egy másik szintje, a digitális alkalmazások és szolgáltatások dimenziója is. Ahogy a nagyvilágban, úgy hazánkban is emberek millió kezdtek el használni egyik pillanatról a másikra olyan digitális megoldásokat, amelyeket korábban nem is ismertek. Ez tette lehetővé számukra a tanulást, a munkavégzést, a szolgáltatókkal való kapcsolattartást, a bevásárlást, a hivatalos ügyek intézést és még napestig lehetne sorolni. 

A digitális ágazat szereplői egyként mozdultak meg a bajban és ajánlották fel segítségüket a járvány berobbanásának pillanatától. Számtalan digitális szolgáltatást, alkalmazást, megoldást ajánlottak fel ingyenesen a rendkívül időszak okozta károk enyhítéséért.

A felajánlások piaci értéke eléri a 30 milliárd forintot.

Három: az új élethelyzetekben új megoldásokra van szükség, ebben is segíthet az 5G

Az előző generációs mobiltechnológiákkal összevetve az 5G képességei nagyságrendekkel jobbak: a korábbiakhoz képest jóval nagyobb csúcssebességre képes, jelentősen nagyobb számú eszköz egyidejű kiszolgálása mellett.

Az 5G a mobilkapcsolatot szinte valós időben, ultramagas megbízhatóság mellett biztosítja.

Életünk számos területén hoz alapvető változásokat, ott lesz a közlekedésben, az egészségügyben, az agráriumban, a gyártási folyamatokban, a katasztrófavédelemben, az energiagazdálkodásban, és a szórakoztatóiparban is.

Átalakítja az egyes ágazatokat, versenyképesebbé és hatékonyabbá teszi a nemzetgazdaságokat.

Egy járvány- vagy katasztrófahelyzet kezelésében az 5G különleges segítséget képes nyújtani. Akkor, amikor fontos a társadalmi távolságtartás, megnő a távolról végezhető orvosi segítségnyújtás jelentősége. Az 5G hálózaton ez is megvalósítható, ráadásul a nagy adatforgalmat, a rendkívül gyors válaszidőt, és az egyidejű tömeges kiszolgálást is biztosítani képes mind a képalkotó diagnosztika, mind az esetleges orvosi beavatkozásokat illetően.

Az 5G emberi kontaktus nélkül képes irányítani az önvezető járműveket,

a katasztrófahelyzet miatt lezárt helyeken, biztosítva az élelmiszer- és gyógyszerellátást, vagy a katasztrófaelhárítás egyes feladatait. A járvány bebizonyította, az 5G-re ma nagyobb szükségünk van, mint bármikor korábban.

Négy: a félelem különös grimaszt vágott

Vélhetjük, hogy a félelem a barátunk, melynek segítségével az emberi faj az evolúció csúcsára ért. A félelem óvatosságra int, a félelem segít a helyes és biztonságos út megtalálásában, a félelem megvéd minket a veszélytől, ezzel segítve az emberi faj túlélését és fejlődését.

A koronavírus okozta világjárvány során a félelem természetes módon felerősödött. Ez a félelem segített abban, hogy hatékony szabályokat alkossunk a védekezésre, majd a szabályok betartására is ösztönözzön mindannyiunkat. A félelem a veszély elleni küzdelem egyik legfontosabb mozgatórugója, segítségével legyőzhetjük az emberiségre leselkedő lehetséges vagy valós csapásokat. Mértéke és terjedése azonban váratlan kockázatokat hozott a felszínre.

A félelemmel kapcsolatban napvilágot látott rémhírek, fake news-ok és összeesküvéselméletek térhódítása azonban a vírusnál is gyorsabban terjedt és az 5G technológiát sem kerülte el.

Ez sokakat meglepett és mindannyiunkat váratlanul ért. Még akkor is, ha az új technológiák megjelenésénél kivétel nélkül felbukkannak hasonló rémhírek. Ugyanakkor azt is meg kell értenünk, hogy ez a jelenség társadalomlélektani szempontból rendkívül kritikus időszakban történt.

A teljesen abszurd és valótlan rémhírek keltette hangulatban az újkori ipari forradalom során tapasztalt gépromboláshoz hasonló reakciók születtek. Ennek eredményeképpen

konteó-hívők Európa tíz országában, 140 alkalommal támadtak meg 5G (vagy annak vélt) adótornyokat vagy éppen szakembereket.

Ez nem csupán túllép a szólásszabadságon, de büntetőjogi kategória is.

A jelenség felhívja a figyelmünket egyéni felelősségünkre is. Nem ülhetünk fel a kattintásvadász álhírportáloknak és nem oszthatunk meg gondolkodás nélkül összeesküvéselméleteket. Higgyünk a tudománynak és tudósainknak, akiknek ezt a járványt is sikerült visszaszorítaniuk és akiknek segítségével maholnap védőoltásunk is lesz. 

Öt: az 5G kiépítését a bizalomépítéssel kell kezdenünk

A fentiek arra tanítanak minket, hogy a rémhírek okozta félelmeket mindenkor komolyan kell venni és hatékonyan kell azokat kezelni, ahogy Goethe írja: „az igazságot folyton ismételni kell, mert a tévedéseket is folyton ismétlik”

Az Egészségügyi Világszervezethez (WHO) és az Európai Bizottsághoz hasonlóan nekünk is el kell mondanunk mindenkinek, hogy az 5G hálózatok nem terjesztik a koronavírust. El kell magyaráznunk, hogy az ember által több mint száz éve használt elektromágneses sugárzás mértékét szigorú egészségügyi határértékek alatt kell tartani mindenütt a világon.

A magyar hatóságok évente közel négyszáz mérése biztonságot nyújt mindannyiunknak, mert eredményei rendre azt bizonyítják, hogy

hazánkban nincs határérték túllépés a korábbi generációs és az 5G adótornyok esetében sem.

Fontos azt is tudnunk, hogy az elektromágneses tér emberre gyakorolt hatásainak vizsgálata az egyik legjobban kutatott terület, az elmúlt harminc évben csaknem huszonötezer publikáció született a témában. Ezek mélyreható vizsgálata alapján alakította ki hivatalos álláspontját az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint az elektromágneses tér, a nemzetközi testületek által megállapított határértékek alatt nem hordoz egészségügyi kockázatokat. Megnyugtató biztonságot jelent az is, hogy a WHO a területen további kutatásokat javasol.

A járványhelyzet megmutatta, hogy az 5G hálózatok hazai kiépítését bizalomépítéssel kell kezdenünk. Ebben vállal komoly szerepet az 5G Koalíció is, ezért indította útjára a www.5G.hu weboldalt, amely könnyen érthető, ismeretterjesztő formában mutatja be az 5G technológiát mindenki számára. Az oldal bemutatja, milyen értékeket teremt az 5G az előttünk álló évtizedben.

Hat: az 5G hálózatok kiépítése adófizető magyar munkahelyeket teremt

Nem kérdés, hogy a járványhelyzet gazdaságra gyakorolt negatív hatásait a megfelelő intézkedésekkel szükséges kezelni. A világ minden pontján közgazdászok törik azon a fejüket, hogyan és milyen eszközökkel lehet visszabillenteni a gazdaságot a normális kerékvágásba, hogyan lehet begyógyítani a rendkívüli helyzet okozta sebeket. 

A gazdaságélénkítésre számtalan megoldás létezik. A forgatókönyvekből a beruházások élénkítése és ösztönzése, a munkahelyteremtés aligha hiányozhat. A távközlési hálózatok kiépítése, így az 5G hálózatoké is jelentős beruházásokat igényelnek. Ezek a fejlesztések Magyarországon a következő években bőven meghaladhatják a százmilliárd forintot.

Ráadásul az 5G beruházások komoly hányada magyar vonatkozású, hazai vállalkozásoknak ad munkát és adófizető magyar munkahelyeket teremt. 

A megépülő 5G hálózatoknak köszönhetően a magyar gazdaság szereplői gyorsan vehetik majd igénybe az 5G szolgáltatásokat, melyekkel hatékonyabbá és versenyképesebbé válhatnak a globális versenyben. Az 5G hálózatok és az 5G-re épülő szolgáltatások multiplikatív hatásainak köszönhetően pedig a magyar nemzetgazdaság is versenyképesebbé válik.

Hét: az együttműködésre nagyobb szükség van, mint korábban bármikor

A járvány arra is megtanított minket, hogy a korábbiaknál jóval komolyabban együtt kell működnie számos szakterületnek. Az egészségügy, a logisztika, a telekommunikáció, az élelmiszeripar, a szállítás, a tömegkommunikáció, az oktatás, a hatóságok, a rendőrség, honvédség és számtalan egyéb terület összehangolt és koordinált munkája segítette a járvány elleni védekezést.

Megtanultuk, hogy a másikra figyelve kell tenni a dolgunkat. Különösen így lesz ez az 5G és a mesterséges intelligencia évtizedében is, ahol a digitalizáció e két területe együttesen forgatja fel jó értelemben – saját életünk mellett – számos nemzetgazdasági ágazat eddigi működését és teszi őket hatékonyabbá, versenyképesebbé. 

Meggyőződésem szerint akkor járunk el helyesen, ha szoros együttműködésben mindenki teszi a dolgát az 5G területén is.

A piac szereplői hálózatokat építenek és működtetnek, 5G-re épülő szolgáltatásokat tesznek elérhetővé, a tudomány képviselői kutatás-fejlesztési tevékenységet végeznek, az állam pedig megteremti azt a gazdasági-szabályozási környezetet, amelyben szárba szökken a magyar innováció. A mára 82 tagszervezet és több mint 200 hazai szakembert számláló 5G Koalícióban ezen dolgozunk, mert Széchenyivel együtt hisszük: „Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen.”

 Mácz Ákos az 5G Koalíció szakmai vezetője.

(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd, Varga György) 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 14 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Bizzunk a kínaiakban, akik minden telefonjukra, számítógépükre, okoseszközükre kémprogramot telepítettek?
Hát teljesen hülyék lennénk?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában