Parlamenti bizottság vizsgálja Franciaországban a válságkezelés hibáit

2020. június 17. 18:05
Megkezdte kedden munkáját a francia nemzetgyűlésben a koronavírus-járvány kormányzati kezelése hiányosságainak feltárására alakult különbizottság, amely egyebek mellett olyan kérdésekre keresi a választ, hogy miért volt maszkhiány,  meg lehetett-e volna menteni több életet az idősotthonokban vagy nem túl későn rendelte-e el a kormány az általános karantént.

Franciaország a koronavírus-járvány egyik fő európai gócpontja volt: csaknem 30 ezren vesztették életüket a fertőzés szövődményeiben, de egy szakértői jelentés szerint a karanténnak köszönhetően 60 ezer életet sikerült megmenti a vírus terjedésének megfékezésével.

A vizsgálóbizottság a következő napokban minisztereket, az egészségügyi tárca járványügyi döntéshozóit, a regionális egészségügyi ügynökségek vezetőit hallgatja meg, hogy „feltárja a válság időrendjének alapjait” – jelezte Brigitte Bourguignon, a vizsgálóbizottságot vezető kormánypárti képviselő, aki szerint a testület se nem bíróság, sem televíziós sorozat, jóllehet a meghallgatásokat a hírcsatornák élőben közvetítik.

A teljes politikai elit, beleértve a köztársasági elnököt és az ellenzék tagjait is, azt vallja, hogy le kell vonni a járványkezelés következtetéseit, amely az Európában egyik legszigorúbb, nyolc hétig tartó kijárási korlátozásokhoz vezetett, és a második világháború utáni legmélyebb szociális és gazdasági válságba taszította az országot.

Emmanuel Macron vasárnap esti ünnepi beszédében úgy vélte, hogy „nincs miért pirulni”, miközben elsősorban a kezdeti maszk- és teszthiány miatt éles bírálatok érik a kormányt.

„Büszkék lehetünk arra, ami tettünk és a hazánkra is. Természetesen ez a megpróbáltatás rávilágított hiányosságokra, problémákra, más kontinensektől való függőségünkre bizonyos termékek beszerzését illetően, szervezési komplikációkra, a társadalmi és területi egyenlőtlenségeinkre. Szeretném, ha levonnák minden következtetést mindabból, amit együtt átéltünk” – mondta Macron.  

Eric Ciotti jobboldali ellenzéki képviselő szerint az elnöki beszéd „szürreális tagadása” volt mindannak, ami történt, a radikális baloldal részéről Alexis Corbiere pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a francia kormány késve hozta meg az intézkedéseket, és már januártól lépnie kellett volna. A vizsgálóbizottság ellenzéki szocialista alelnöke, Boris Vallaud szerint „mindenkinek számot kell adnia.”

A 32 képviselő vizsgálni fogja, hogy mikor és hova tűntek el a korábbi kormányok által felhalmozott maszkkészletek, milyen stratégiát alkalmazott a kormány a teszteléseket illetően, milyen intézkedéseket hozott az idősotthonok és az egyéb szociális intézmények lakóinak megóvására, a járvány az áldozatainak harmadát ugyanis ezen intézményekben szedte.  

A héten a szakmai vezetőket hallgatja meg a bizottság, míg a tudományos szakértőket, köztük Didier Raoult professzort, a marseille-i egyetemi kutatóintézet igazgatóját, a malária ellen használt, mostanra vitatottá vált hidroxiklorokin nevű gyógyszer népszerűsítőjét, a politikusokat pedig június végén idézik be.  

A vizsgálóbizottságnak viszonylag széles nyomozati jogkörei vannak: az idézésre kötelező megjelenni, a távolmaradás büntetőjogi szankciókat vonhat maga után, a meghallgatások előtt esküt kell tenni, a bizottsági tagok helyszíni szemléket szervezhetnek, például a koronavírus-járvány által súlyosan sújtott kórházakban vagy idősotthonokban.  

Az ellenzéki többségű szenátus is tervezi egy vizsgálóbizottság felállítását június végén.

A parlamenti bizottságok mellett a párizsi ügyészség is előzetes eljárást indított egy héttel ezelőtt, gondatlanságból elkövetett emberölés és emberéletek veszélyeztetésének gyanújával az országos döntéshozók esetleges büntetőjogi felelősségének megállapítására az általános karantén alatt érkezett több mint hatvan feljelentés nyomán.

(MTI)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés