Megszólalt a legpontosabb elemző, önmagát körözheti le jövőre a magyar gazdaság
Nem adósodunk el a válság miatt
A Takarékbank Zrt. vezető elemzője kifejti, hogy a koronavírus okozta többletkiadások fedezetét „túlnyomórészt költségvetési átcsoportosításokkal, valamint egyes szektorokra kivetett különadókkal teremti meg a kormány, így összességében a gazdaságvédelmi terv alig növeli a hiányt, azaz alig hoz fiskális élénkítést.”
Hozzáteszi, hogy a gazdaságélénkítésben döntően a monetáris politika, az állami (MFB, Eximbank) és jegybanki stimulusok játszanak szerepet.
Fontos kérdésnek tartja, hogy hogyan alakulnak az adóbevételek, hiszen ez meghatározza a költségvetési helyzet alakulását is. E téren úgy véli, a kérdés az, hogy mennyivel maradhatnak el a tervektől az adóbevételek.
„Az első négy hónap pénzforgalmi adatai alapján egyelőre nincs ok túlzott aggodalomra. Időarányosan megközelítik, egyes esetekben kissé meg is haladják az évközi teljesítést a befolyó bevételek, annak ellenére, hogy április végéig már másfél hónap telt el a korlátozó intézkedések bevezetése óta. Az áfa- és szja-bevételek még áprilisban is felülmúlták az egy évvel ezelőtti szintet, csupán lassulást mutatott a növekedési ütem. A korlátozó intézkedések fokozatos és részleges enyhítésével pedig egyes ágazatok már májusban elkezdték érdemben mérsékelni a visszaesést, így
Látva a fényt az alagút végén, a vállalatok is könnyebben dönthetnek kedvezményes hitelek igénybevétele, illetve beruházást és versenyképességet támogató állami programokban való részvétel mellett, ami megalapozhatja a kilábalást. Így a bevételek idei elmaradása az eddig látottak alapján nem tűnik számottevőnek, ami kedvező alapot adhat a bevételek jövő évi teljesüléséhez” – árulja el.
Jobb lehet a növekedés a kormány várakozásánál
Suppan meglepő felvetése a gazdasági növekedés ütemére vonatkozik. Mint írja, „a kormány jövő évi 4,8 százalékos növekedési előrejelzése felülteljesülhet, döntően a bázishatások miatt. Ez különösen szembetűnő lesz a jövő év második negyedében, és az idei második negyedévi visszaesés mértékétől függően akár két számjegyű is lehet.
Ha jövőre minden korlátozó intézkedést feloldanak – alapfeltételezésünk szerint a koronavírus-járvány a meglévő gyógyszerekkel már az idén ősszel kezelhető lesz, a jövő év elejére pedig a több mint száz folyamatban lévő vakcinakutatás már eredményre vezethet –,
A 2019-es évben egyébként egyetlen uniós ország sem volt képes elérni ezt az ütemet, a legközelebb Írország állt ehhez 5,5 százalékos növekedéssel. Írország volt az egyetlen ország, amely hazánkat tavaly gazdasági növekedésben képes volt megelőzni. Sőt, ez a szám gyakorlatilag a tavalyi kínai gazdasági növekedéssel egyezik meg.
Tegyük persze hozzá, hogy több országban is elképzelhetők a korábbinál nagyobb növekedési ütemek jövőre, hiszen több esetben történelmi nagyságrendű visszaesés történt.
A lényeg nem az abszolút, hanem a relatív szám
A legfontosabb Magyarország számára ezért továbbra is inkább az, hogy más gazdaságokhoz képest hogyan teljesít, márpedig ebben kimondottan jól áll, hiszen bőven tartja a növekedési többletét Nyugat-Európához képest. A magyar gazdaságban az idei első negyedévben is 2 százalékot elérő gazdasági növekedés volt megfigyelhető, miközben az eurózóna országaiban rendkívüli visszaesések történtek, így a növekedési különbség ollója a korábbinál is nagyobbra nyílt.
Ha ezt sikerül fenntartani, akkor kanyarban előzhet Magyarország, lekörözve gazdasági fejlettségben több mediterrán országot.
Összesen 14 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
A végső változat pedig ez volt:
Áprilisban 20 grammra emelkedik a csokoládé- fejadag.
És ez nem a kazah hírügynökség, és nem is a belorusz:
"Rohadt nagy járvány. Legalábbis ami a médiában végigszaladt. Mintha egy világméretű kísérletet futtattak volna le, amely révén azt akarták kideríteni, hogy megfelelően kiépített propagandával el lehet-e hitetni az emberekkel egy rettenetes világjárvány fenyegetését úgy, hogy a valóságban nincs semmiféle járvány, annak halvány nyoma sem? A válasz: igen. Ma a világmédia bárkivel bármit el tud hitetni, semmit sem számít a valóság, semmit sem ér a józan ész. A koronavírus-kampány valójában egy háború volt a józan ész ellen, és ebben a háborúban a józan ész vereséget szenvedett. Ismerje el ön is, Kedves Olvasó, hogy bármennyire is gyanakodott, voltak pillanatok, amikor mind elbizonytalanodtunk. Mert mi van, ha mégis igaz?"
-- Bencsik "Békemenet" András, 2020. március 6.
"A koronavírus-kampány a jelek szerint inkább csak egy olyan nemzetközi modell, amely alkalmas arra, hogy a fenyegetésekre fogékony emberek sajnálatos meghülyítésével -- lásd 16 millió olasz karanténban, illetve az olasz kormány azon döntése, hogy olaszok mostantól nem utazhatnak Olaszországban olaszországi rokonaikhoz -- modellezze egy későbbi, valóban veszedelmes járvány hatásait és annak kezelését.
Ezért tisztázzunk egy fontos félreértést: nem a vírus jelenti a veszélyt."
-- Bencsik "Békemenet" András, 2020. március 12.
Bejelentkezés