Új rendelettel védi Magyarország a nemzeti tulajdont

2020. május 26. 11:20
Év végéig a belgazdaságért felelős miniszter döntése szükséges ahhoz, hogy külföldi szereplő magyar stratégiai vállalatban szerezzen tulajdonrészt – írja az mfor.

Válságban sem kaparinthatják meg a nemzeti tulajdont

Mint a portál rámutat, eddig is szó volt arról, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult válság idején a kormány erősebben védené a magyar vállalatokat attól, hogy külföldiek felvásárolják vagy tulajdonrészt szerezzenek azokban. Ez is része volt az április legelején bejelentett gazdaságvédelmi akciótervnek. A vonatkozó kormányrendelet most, a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg.

Ennek megfelelően az innovációs miniszter, Palkovics László engedélye szükséges olyan jogügyletekhez, mint a

– stratégiai társaságban bizonyos tulajdoni hányadának átruházása, 

– tőkeemelés, 

– stratégiai társaság átalakulása, egyesülése, szétválása, 

– átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása,

– és a stratégiai társaság részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog alapítása.

„Ami az ügylet nagyságát illeti, a rendelet szerint akkor van szükség bejelentésre, ha külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése vagy a  haszonélvezeti jog megszerzése következtében a  stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 10 százalékos részesedést szerez, és a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot. A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha 15, 20 vagy 50 százalékos tulajdonjogot szerez a külföldi befektető, vagy ha a megjelenésével a külföldiek kezében lévő tulajdonrész aránya meghaladja a 25 százalékot” – hívja fel a figyelmet az mfor.

A megfelelő dokumentumok benyújtásától számított 45 napon belül dönt: vagy tudomásul veszi az ügyletet, vagy tiltó hatályú döntést hoz, amit meg is kell indokolnia. A döntést meg lehet támadni közigazgatási nemperes eljárásban a Fővárosi Törvényszéken.

A rendeletben 21 olyan stratégiai fontosságú ágazatot sorolnak fel, amelyek a magyar társadalmi-gazdasági élet fenntartható és biztonságos működéséhez létfontosságúak, így bizonyos értelemben a kritikus infrastruktúra elemeinek tekinthetjük többségüket.

Ezek az ágazatok a következők:

– turizmus, 
– építőipar, 
– egészségügy, 
– nukleáris szektor, 
– kormányzati létesítmények, 
– pénzügyi szektor, 
– élelmiszerágazat és mezőgazdaság,
– védelmi ipar, 
– energiaszektor, 
– kommunikációs szektor, 
– kereskedelmi létesítmények, 
– vegyi szektor. 

Lassan mindenki a hazai stratégiai ágazatokat védi a világban

Mint ebben az elemzésünkben hírül adtuk, sorra döntenek úgy a világ kormányai, hogy szigorúbban kell védeni a hazai vállalatokat attól, hogy a válság okozta gazdasági viharokban technológiai-politikai befolyásra törekvő külföldi államok szerezzék meg azokat alacsony áron. A patrióta gazdaságpolitika ezzel lényegében a koronavírus okozta sokk eredményeként mindinkább új főárammá válik, a korábban unortodoxnak nevezett magyar gyakorlatok már nem számítanak unortodoxnak.

(Mfor, Makronóm)

 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 43 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A lopás monopóliumát akarják csak megtartani, de a kínaiak szarnak arra, hogy ezek mit akarnak.

Év végéig menni fog de, ha a járványhelyzet stabilizálódik, akkor viszont az Unió morogni fog, mert ez az un. "tőke szabad áramlása" elvének megsértése. ( Unión kivülit pl. Kínát talán kizárhatnánk, azért kevésbé szólnának.) A horvátok biztos kiabálnának az INA (MOL) miatt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés