Rendelettel akadályozza Magyarország, hogy a külföldi üzletek a magyar beszállítókra hárítsák a különadók terheit

2020. május 8. 14:49

Írta: Oláh Dániel
Új kormányrendelet védi az élelmiszer-beszállítókat a nagyobb kereskedőknek történő eladásoknál a koronavírus miatti veszélyhelyzet idején, ez alapján a kereskedők nem csökkenthetik egyoldalúan a beszerzési árat, és nem is fenyegethetik a beszállítókat a rendelések csökkentésével az alacsonyabb beszerzési ár elérése érdekében, hívta fel a figyelmet szerdai közleményében a Deloitte tanácsadó vállalat.

Védeni kell a magyar beszállítókat a külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi piacon

A május 1-jével bevezetett kiskereskedelmi különadó az éves forgalom alapján összeállított toplisták élén álló

tíz legnagyobb kereskedelmi lánc közül a külföldi tulajdonúak profitját drasztikusan lecsökkenti.

Ezek a társaságok ugyanis az árbevételük nagy része után a sávosan emelkedő adókulcsok közül a legmagasabb, 2,5 százalékos kulcs alapján fizetnek adót, jelezte a Deloitte.

Kivételt jelentenek a magyar tulajdonú kereskedelmi láncok, amelyek franchise rendszerben működnek, tipikusan boltonként külön cégben, így nagyrészt nem, vagy legfeljebb 0,1 százalék adót fizetnek, mert cégenként külön-külön nézve nem magas az árbevételük, tették hozzá a közleményben.

A Deloitte szerint a társaságonként évente több milliárd forintos új adóteher elgondolkodtatja az érintett nagyobb kereskedőket, hogy esetleg fogyasztói árat emeljenek vagy éppen a beszerzési árat próbálják meg csökkenteni annak érdekében, hogy ne veszítsék el a nyereség jelentős részét.

Az éles piaci verseny miatt azonban az áremelés legfeljebb korlátozottan lehetséges. Ezért a nyomás a beszerzőkre hárulhat, akiknek az lesz a feladatuk, hogy olcsóbban szerezzenek be a beszállítóktól, ezzel korrigálva, hogy az új adó miatt akár kevesebb mint felére vagy harmadára csökkenjen a nyereség, fogalmaz a tanácsadó cég.

Élelmiszer-beszállítókon azonban nehéz lesz spórolni, emelték ki.

A kereskedők sok esetben méretüknél és éves eladási mennyiségüknél fogva gazdasági erőfölényben vannak több beszállítóval szemben, különösen igaz ez a romlandó élelmiszerek esetében. Egyebek között ennek az erőfölénynek az ellensúlyozására született meg 2010-től a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknél a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény, idézte fel a Deloitte.

A kormány most ezt a szabályozást bővíti ki azzal, hogy a kereskedő nem csökkentheti egyoldalúan az agrár- és élelmiszeripari termékek beszerzési árát, és nem is fenyegetheti a beszállítót a közös megegyezéssel való árcsökkentés érdekében azzal, hogy különben csökkenti a rendelési mennyiséget, más beszállítótól szerzi be a terméket, vagy a beszállító termékét kizárja az akciósként hirdetendő termékek közül, hangsúlyozták a közleményben.

A beszállítókat védő új szabály egyelőre csak a veszélyhelyzet idején lesz hatályos, de a Deloitte szerint nem kizárt, hogy a kiskereskedelmi különadóhoz hasonlóan a veszélyhelyzet utánra is kiterjesztik majd az alkalmazását.

Otthon nem tehetnék meg a multik, amit a magyar termelőkkel megtesznek

Magyarországon a kereskedelmi láncok nem kötnek hosszú távú szerződéseket a beszállítókkal, így a termelők sem tudnak fejlődni – árulta el Márkus Zsolt (képünk bal oldalán), a Veresi Paradicsom high-tech „paradicsomgyárat” felépítő egykori multivezér a Makronómak az eheti Mandiner hetilapban.

Hozzátette, hogy Magyarországon is született koncepció a helyi termelés és értékesítés erősítésére, függetlenül attól, hogy

itthon hozzávetőleg nyolcvan százalékban külföldi tulajdonban vannak a kereskedelmi láncok.

Elengedhetetlennek tartja viszont, hogy ezt a koncepciót sikeres kommunikáció kísérje.

„Németországban lehetetlen eladni bizonyos időszakokban importterméket – Magyarországon ez ismeretlen. Norvégiában jogszabály engedi a termelők nyári áregyeztetését, gyakorlatilag kartellezését, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a piaci viszonyoknak. Hangsúlyozom ismét, hogy külföldön a beszállítói fejlesztés jegyében a gazdálkodókkal hosszú távú, akár nyolc-tíz éves szerződéseket is kötnek, amelyekre könnyebben adnak hitelt a bankok is. Járványhelyzetben, amikor a logisztika összeomlani látszik, felértékelődik a helyi termelési képesség, ezt érzékeljük. A kereskedelmi láncok figyelmeztetést kaptak: nem is olyan könnyű most Spanyolországból vagy Olaszországból tiszta és biztonságos árut behozni, tehát a saját érdekük kívánja, hogy a magyar termelők talpon maradjanak. Jó irányba tart a magyar kereskedelem, de erősen le vagyunk maradva Ausztriához, Franciaországhoz és Németországhoz képest” – árulta el.

Márkus Zsolt ma egy globális multi vállalat külföldi központjában dolgozna vezetőként, ha nem veszi a fejébe, hogy inkább itthon építi fel saját high-tech „paradicsomüzemét”. A cégtulajdonost a külföldön dolgozó magyarok hazacsábításáról, a hazai agráripar helyzetéről és arról is kérdeztük az eheti Mandiner hetilapban, mitől finom igazán a paradicsom és miért illúzió a „nagyi paradicsoma”.

Fotó: Agrárminisztérium

Mint Ledó Ferenc, a FruitVeb, Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke a Makronómnak elmondta, „minden ország törekszik arra, hogy előnyben részesítse a hazai termékek forgalmát, ez különösen igaz az élelmiszerekre azon belül is a frisspiaci zöldség-gyümölcs félékre. Ezt addig tudja megtenni, ameddig az uniós jogszabályok engedik. Európában talán a franciák, azok akik minden eszközzel elmennek a falig, védik saját termelőjüket. A magyar fogyasztók többsége »szemre« vásárol és elsődleges szempont a termék ára. Míg több európai országban, így Franciaországban is akár többet is hajlandó adni a hazai termékért. A fogyasztók meggyőzése, marketing, különböző védjegyek használata nálunk is elkezdődött, de ebben sajnos még rengeteg a tennivaló” – utalt Ledó is arra, hogy a fogyasztók és a termelők tudatossága, viselkedése, érdekérvényesítése is kiemelten fontos.

Stratégiai ágazat, külföldi kézben

A hazai kiskereskedelem az a fórum és mechanizmus, amely eljuttatja az élelmiszert a magyar fogyasztókhoz, ezért kritikus fontosságú ágazatról van szó. A szektor tulajdoni viszonyait megvizsgálva viszont meglepő ellentmondásra jutunk például Franciaországgal szemben.

Az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemben – ezek azok az üzletek, ahol a magyarok a napi bevásárlásaikat intézik –, az Opten adatbázis szerint külföldi cégek bonyolítják a szakágazat árbevételének több mint 70 százalékát,

a tíz legnagyobb hazai cégből az első hat mindegyike külföldi (Tesco, Spar, Lidl, Auchan, Penny-Market, Aldi).

Ez korántsem „természetes” piaci folyamatok eredménye, a hazai élelmiszeripart tűzzel-vassal védelmező Franciaország patrióta politikája eredményeként az országban a magyarral épp ellentétes a helyzet:

Franciaországban a hat legnagyobb kiskereskedelmi lánc mindegyike francia tulajdonú

és egyedül a Lidl és az Aldi számít szerény mellékszereplőnek a piacon.

 

(MTI, Makronóm, Opten adatbázis)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 30 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Rasszizmus, diszkrimináció, kirekesztés, sőt: antiszemitizmus.
Majd ad nektek a Soros-falka ingyenélő wrvái-latorjai, EU-kompatibilis jogvédő maszkban.
Hát szabad ilyet a Nyílt Társadalomban, igen: Magyarország rosszabb, mint az autokrácia. HIB-RID ország, mit ország? hibrid REZSIM...
A frídomhózis megmondta!

wrvái=qrvái, természetesen, bocs, természetesen.

Az adó- és vámmentes Kínai Különleges Gazdasági Övezet léte önmagában elég volt a magyar gazdaság szétverésére.
Ezek meg most erősködnek, hősködnek és terelnek.
http://www.harommajom.hu

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés