Védik a hazait, egy pillanat alatt vált nemzetivé a gazdaságpolitika a világban

2020. április 23. 12:03

Bakajannisz Péter
Egyre több gazdaság hoz komoly intézkedéseket a kritikus ágazatok védelmére. A jelenlegi válság nagyban érintette ezeket az ágazatokat világszerte és a kormányzatok opportunista külföldi befektetésektől tartanak, ezért is módosítják sorra a legalapvetőbb szektorok védelmére vonatkozó törvényeket.

Már a Bizottság is fontosnak tartja a védelmet

Még március végén az Európai Bizottság hívta fel a figyelmet arra, hogy fontos a kritikus „iparágak” védelme a jelenlegi válság idején. A meglévő uniós szabályok meg is engedik a tagállamok számára, hogy az EU-n kívüli országokból érkező közvetlen külföldi befektetéseket (FDI) biztonsági vagy közrendi szempontból is ellenőrizzék. A kereskedelmi biztos ki is mondta, hogy tudni kell, ki és milyen célból kíván befektetni a válság ideje alatt az uniós országokban.

Jelenleg egyébként összesen az uniós országok felében, 14 országban van valamilyen nemzeti ellenőrzési mechanizmus a külföldi ellenséges befektetések kiszűrésére, közéjük tartozik Magyarország is. A Bizottság most fel is szólította őket, hogy használják a rendelkezésre álló eszközeiket, a többieket pedig arra hívta fel, hogy pótolják a hiányosságokat.

Gazdasági létfeltételek

A nemzetállamok megakadályozhatják a külföldi befektetőket abban, hogy megszerezzék vagy átvegyék az irányítást egy-egy társaság felett. Amerikában, Németországban, Olaszországban, Franciaországban vagy Csehországban is komoly törekvéseket láttunk a hazai tulajdon védelmére, de a magyar kormány válságkezelő programjában is megjelenik a törekvés, hogy még egy válságban se kerüljön külföldi kézbe a hazai tulajdon.

A Fortune összegzése is rámutatott, hogy míg korábban elsősorban katonai, védelmi, biztonsági szempontokra hivatkoztak az országok a hazai tulajdon védelmével kapcsolatban, az elmúlt években mintha történt volna egyfajta paradigmaváltás: az országok elkezdtek átfogóbb, szélesebb értelemben tekinteni arra, mit jelent a kritikus infrastruktúra. Az egészségügyi vészhelyzetben válik ráadásul világossá, hogy nem csak hadiipari cégek, hanem egészségügyi gyártók vagy akár egy speciális textilt vagy alkoholt előállító alapanyaggyártó is kritikus fontosságú lehet.

Az unión kívül is egyre több ország kezdi biztosítani gazdasági létfeltételeit. Az elsők között, április elején Ausztrália jelentette be, hogy az összes külföldi befektetést ellenőrizni fogják kivétel és tekintet nélkül a befektetés méretére, azért, hogy megvédjék a válság által legjobban sújtott vállalatokat. Eddig volt a külföldi befektetéseknek egy adott mérethatára, ami alatt nem ellenőriztek, de ezt a limitet most átmenetileg nulla dollárra csökkentette a kormányzat.

A kormány természetesen hangsúlyozta, hogy ezzel nem szeretné befagyasztani a külföldi befektetéseket, ugyanis ezek rendkívül fontosak az ország hosszú távú gazdasági növekedéséhez, viszont ezekre az intézkedésekre szükség van a nemzeti érdekek védelme érdekében, mivel a koronavírus kitörése nagy nyomást gyakorol az ausztrál gazdaságra és a vállalkozásokra, mondta Josh Frydenberg pénzügyminiszter. Az ausztrál gazdaság szoros kapcsolatban áll Kínával, amely már több esetben hajtott végre közfelháborodást okozó ausztrál befektetéseket, vásárolt például korábban ausztrál kikötőt is. Ezúttal a kínai gazdaság a fejlett világ jelentős részét megelőzően éledezik, így lehetősége nyílhat arra, hogy a nehéz helyzetbe kerülő országokban fontos vállalatokat szerezzen meg.

Az utóbbi időben Hollandiában is felmerült a téma, a négy koalíciós párt és a munkáspárt egyesítette erőit, hogy felszólítsa a kormányt, gyorsítsa fel a kulcsfontosságú iparágakra szóló, a külföldi felvásárlások és beruházások ellen védő jogszabályok bevezetését.

A holland parlamenti képviselők attól tartanak, hogy az olyan stratégiai területeket, mint az egészségügy, a technológiák, az élelmiszerek vagy az infrastruktúra, azaz amelyeket a koronavírus által okozott válság gyengíthet, külföldi vállalatok, különösen amerikaiak vagy kínai állami cégek szerezhetnek meg.

Ezért is sürgették a kormányt arra nézve, hogy indítson el egy átfogó nemzeti befektetési ellenőrzési tervet, amely az unión kívülről érkező felvásárlási és beruházási terveket ellenőrizné. Kritikus fontosságú szektornak számíthat a jövőben a posta, az élelmiszer, az egészségügy, a techcégek, a vegyipar vagy a szállítás. 

Hollandiában már eddig is figyelték a külföldi befektetéseket a telekomszektorban, a pénzügyi ágazatban vagy az energiaiparban. A minisztereknek lehetőségük nyílna arra, hogy leállítsák a külföldi befektetési törekvéseket a jövőben.

Innovációs protekcionizmus 

Az közismert, hogy az USA élen jár a stratégiai ágazatok védelmében, de most Kanada is úgy döntött, szigorítja a külföldi befektetések ellenőrzését. Szigorítják a külföldi befektetési szabályokat, ellenőrizve a közegészségügyhöz vagy a kritikus ellátási láncokhoz kapcsolódó kanadai vállalatokba irányuló közvetlen befektetéseket és akkor is figyelnek, mikor külföldi állami tulajdonú, vagy egy-egy kormányzathoz szorosan kötődő vállalat jelenik meg felvásárlási igénnyel. 

Justin Trudeau miniszterelnök szerint a kormánya felismerte, hogy egyes vállalkozások, épp azok, amelyek fontosak lesznek az ország felépüléséhez, különösen vonzók a külföldi befektetők szemében. Kiemelte, hogy a kisebb, fiatal, innovatív cégek, a startupok is elapadó forrásokkal szembesülhetnek, így vonzó prédáivá válhatnak a külföldieknek.

A kanadai álláspont szerint fontos a külföldi befektetés, de az nem hozhat új, növekvő kockázatokat a kanadai gazdaságba – hiszen épp a jelenlegi vészhelyzetben jött rá sok ország és vállalat, hogy nem minden az anyagi szempont, a veszélyek és a kockázatok néha fontosabbak lehetnek. 

Kanada is arra törekszik, hogy bármely értékű, bármely szektort érintő beruházást megvizsgáljon a jövőben, ami az egészségügybe, vagy a kritikus termékek és szolgáltatások területére érkezne. A kanadai kereskedelmi kamara vezetője úgy nyilatkozott, hogy a naiv gazdasági gondolkodás sebezhetővé teheti az országot a jövő járványaiban.

Natalie Raffoul ottawai szabadalmi jogász pedig hozzátette, hogy Kanadának saját szabadalmakra van szüksége, hogy nagyobb ellenőrzést gyakorolhasson az ellátási láncok felett.

Közben India is csatlakozott a hazai gazdaságot védők táborához, itt különösen a szomszédos országokból, főleg Kínából érkező befektetéseket ellenőrzik fokozottan. Már most is főleg kínai tőke áll a legígéretesebb indiai feltörekvő techcégek mögött. A dilemma most az, hogy Európából és Amerikából elapadnak a források, eközben Kína továbbra is képes és akar befektetni Indiában. A szigorított szabályok Hongkongra is érvényesek lesznek.

A külföldi befektetéseket fokozottan ellenőrző kezdeményezéseket a neoliberális közgazdasági irányelveket valló kritikusok akár protekcionizmusnak is nevezhetik, azonban ezeket valójában régóta alkalmazzák a gazdasági értelemben leginkább liberális fejlett gazdaságok is, erre pedig legjobban a válságban derül fény.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 17 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés