Bankvezér: A magyar moratórium hatása sokkal pozitívabb az ügyfeleknél, mint külföldön

2020. április 21. 20:08
Jó döntésnek nevezték a fizetési moratórium bevezetését a banki vezérigazgatók kedden a Portfólió online hitelezési konferencián, és abban is egyetértettek, hogy az ezzel kapcsolatos kihívások később jelentkezhetnek.

A bankvezéri panelbeszélgetésen a Budapest Bank, az MKB Bank, az OTP Jelzálogbank, Raiffeisen Bank és a Takarékbank vezetői abban is megegyeztek, hogy a járványhelyzetbe a magyar bankrendszer erős tőkemegfeleléssel érkezett.

A vezetők kiemelték, hogy a pénzintézetek rendkívül gyorsan átálltak a digitális működésre, a fiókokban a forgalom ugyan visszaesett, de ezzel párhuzamosan

duplázódott az internetes banki felületek leterheltsége.

A Takarékbank adatai szerint például a teljesítményük így is 100 százalékos, a Budapest Banknál a dolgozók kétharmada dolgozik otthonról. A Raiffeisen banknál három hét alatt teljesen átálltak a digitális működésre.

Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója közölte: a bankszövetség becslése szerint

a moratórium 50 milliárd forintos kamatveszteséget jelent a bankoknak.

A járványügyi különadót fontos intézkedésnek nevezte, az alaphoz hozzá tud járulni a bankszektor. Ez a bankok társadalmi megítélésén is kedvezően változtat, a bankok tőkemegfelelése pedig erős, fejtette ki. A különadó visszaigényelhetősége pedig hosszú távon nem növeli meg a bankok költségszintjét, így nem terhelik azt az ügyfelekre.

A lakossági és vállalati terület a moratórium szempontjából kissé eltérően alakul a bankoknál, akik a jegybanki alelnök által is említett hitelezési veszteségtől tartanak leginkább. Az esetleges likviditási problémák felmérését elkezdték, elsősorban vállalati oldalon.

Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója szerint a járványügyi különadónál a jegybanknak és az államnak kell látni, hogy szektor szinten a tőkerontás okoz-e a hitelezési képességben csökkenést. Amennyiben okoz, úgy azt kompenzálni kell, ami szerinte a gazdaságpolitika felelőssége.

Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója azt mondta:

a magyarországi 9 hónapos, automatikus moratórium hatása sokkal pozitívabb az ügyfeleknél, mint például külföldön,

ahol az ügyfél kezdeményezheti általában három hónapra a moratóriumot. Ezért a megnövekedett várakozási idő miatt bankellenes hangulat alakult ki. A lépést sikeresnek értékelni szerinte még korai, a nemfizetők aránya még kérdéses lesz, mondta.

Vida József, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a moratóriummal kapcsolatos kihívás 2020 végén, 2021 első negyedévében jelentkezik a bankoknál, amikor március 31-én lekérik a tartozások és nemfizető hiteleik arányát a rendszereikből. Kérdésnek nevezte, hogy mennyire húzódik el a pandémiás helyzet.

Csáki Béla, a Budapest Bank üzleti vezérigazgató-helyettese szerint is helyes lépés volt a moratórium, a meglepetést a gyorsasága jelentette. Azt mondta, hogy

aki teheti, fizesse a hiteleit.

Azt az ügyfelet, aki leszokik róla, hogy fizesse a hiteleit, később nehéz visszaszoktatni a hitelfizetésre, jegyezte meg.

Hitelkihelyezésben Becsei András szerint a számokból még nem látszik visszaesés, júniusban lesznek tisztított számok. Optimista várakozások szerint, ha idén újraindul a gazdaság, akkor 2022-re visszaállhat a hitelezési dinamika. Azonban ha a reálgazdasági folyamatok jobban sérülnek, akkor addigra sem, mondta. Nincs olyan iparág a bankszövetség elnöke szerint, ami 2020 áprilisban nem tekinti át a költségstruktúráját, a bankszektornak is át kell tekintenie.

(MTI)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés