Bod Péter Ákos: Lassan mi leszünk a legszegényebbek
Az Orbán-kormány csak június elejéig tekint előre – hangoztatta a közgazdász.
Nem látom itthon sem megkerülhetőnek az alapjövedelem mihamarabbi bevezetését. Interjú.
„Képesek vagyunk rá?
Egy biztos: Magyarország is már elég gazdag ország ahhoz, hogy a legveszélyeztetettebbek, valamint a nemzetgazdasága védelmében megfizethesse az ország otthonmaradásának az árát.
A 2008-as pénzügyi világválságot, majd a 2011-es eurókrízist követően Magyarország megállította az államadósság növekedését, majd azt sikerrel szorította vissza a GDP 70 százalékos szintje alá, köszönhetően a 3 százalékos szint alatt tartott költségvetési hiánynak, a beindított növekedésnek, a folyamatosan pozitív folyófizetési mérlegnek, és a mind ezeket támogató hatalmas EU-pénzeknek köszönhetően. Ezért most több mozgástere van a kormánynak a válság enyhítésére, mint bármikor valaha.
Utólag felhangosított némafilmjében Orbán Viktor is mintha ezt demonstrálta volna.
A miniszterelnök által múlt szerdán bejelentett gazdasági intézkedések jó irányt jelöltek ki, de mint ahogy ő is jelezte, további nagyszabású lépésekre lesz szükség. A háztartások, a vállalkozások és a vállalatok hiteltörlesztésének moratóriuma nagyon fontos lépés a tűzoltásban.
Ennek a tehernek a megosztása és viselése politikai döntés lesz, de bárhogy is legyen, ez az intézkedés óriási áldozatot követel majd a bankjainktól, ezért a pénzintézetek pozitív szerepét a mostani válság elmélyülésének a megakadályozásában nem lehet eléggé hangsúlyozni.
A 2008-as összeomlást követően, amiben a teljes nemzetközi pénzügyi rendszert negatív szereplőként bélyegezték meg, a bankok nagyon komoly szabályozáson és feltőkésítésen estek át, ezért most nagyon fontos szerepet játszhatnak a 2020-as válság elleni küzdelemben.
A Forbes által is kiszúrt alapjövedelem-ötletére a miniszterelnök egyelőre nem tűnik vevőnek.
Pedig nem látom itthon sem megkerülhetőnek az alapjövedelem mihamarabbi bevezetését mindazok esetében, akik a vírus következtében most mindenféle jövedelem nélkül maradnak. Március 20-án történelmi döntés született az Egyesült Királyságban. A szabad versenyre és a piacgazdaságra építkező kapitalizmus fellegvára, a nemzetközi pénzvilág kettes számú központja, a mindmáig a Brit Birodalom örökségét és hagyományait magában hordozó ország létező legkonzervatívabb kormánya úgy döntött, hogy a központi költségvetés terhére mostantól mindenkinek fizetést fog biztosítani, aki a jelenlegi válság miatt elveszti a munkahelyét. Ez a jövedelem az elvesztett fizetés 80 százaléka, de legfeljebb havi 2500 font (nagyjából 900 000 forint) lesz. Mindeközben a dán kormány a fizetések 75 százalékát – maximum havi 3000 eurót (nagyjából 1 millió forintot) – fizeti a bajba került állampolgárainak, a lengyelek a 40 százalékát, az Egyesült Államok GDP-jének 5 százalékát kitevő értékben mozgósítja a szövetségi költségvetést a gazdaság megmentése érdekében, az EU pedig felfüggeszti a költségvetési hiányra vonatkozó maastrichti követelményeket. Ezek a lépések egyszerűen elképzelhetetlenek voltak korábban. De szerencsére a 2008-as válság még elevenen él minden politikai döntéshozó emlékezetében, amiből mindenki nagyon sokat tanult akkor. Ezért most a kormányok sokkal gyorsabban és bátrabban mernek nagyívű döntéseket hozni, mint 12 évvel ezelőtt.”