Pénzügyi értelemben is erős védőfalat húzott fel a kormány a külső sokkok ellen

2020. március 18. 20:11
Mivel az elmúlt nagyjából egy évtized a világgazdaság történetében is egyedülálló hosszúságú fellendülési ciklus volt, egyre több közgazdász számít komolyabb gazdasági visszaesésre a nyugati világban, elsősorban a koronavírus hatásai miatt. Ha ez valóban így lesz, mi történik a magyar gazdasággal? Összegyűjtöttük a legfontosabb pénzügyi mutatókat, amelyek alapján a magyar gazdaság pénzügyi sebezhetősége rendkívüli mértékben csökkent 2010 óta.

Egy irányba mutató mutatók

1. A magyar gazdaság nettó külső adóssága 2021-re akár teljesen megszűnhet. (Ez nem az államadósság, hanem minden más szereplő, így a vállalatok és a háztartások is ide tartoznak, figyelembe véve a külföldiek tartozásait a magyar szereplők felé is). Magyarország a 2020-as évtizedben tehát elérheti, hogy nettó pénzügyi értelemben ne tartozzon a világnak.

2. Az államadósság mutatója a 2002-2010 közötti időszakban nagyot nőtt, 2010 után viszont komoly csökkenés kezdődött meg, köszönhetően a kormányzat tudatos és elkötelezett gazdálkodásának. Az államadósság GDP-hez mért arányát pedig 2022 végére a kormány 60 százalék alá mérsékelné, legalábbis a koronavírus-válság előtti tervek alapján. Számos közgazdász azonban hangsúlyozza, hogy épp most kellene komolyan költeni, kihasználva a korábbi jelentős adósságcsökkentés nyújtotta teret, mert a jelenlegi helyzetben nincs olyan, hogy túl sok gazdaságélénkítés.

2008 környékén egyébként egy rövid időre Magyarország már az eurózónát is „megelőzte” államadósságban, 2010 után viszont már az uniós és az euróövezeti államadósság is magasabb a magyarnál. A nemzetközi pénzügyi befektetők számára ez egyértelmű jelzés, a magyar állam kevésbé eladósodott, mint a legfejlettebb uniós országok.

3. Kevesebb, mint felére csökkent az államadósság devizaaránya 2010 óta. A pénzügyi szuverenitás egyik alappillére, hogy az adósság forintban legyen „denominálva”, ne pedig valamely külföldi ország pénzében.

4. A költségvetési hiány 2010 után tartósan az uniós 3 százalék alatti értéken áll. A Makronómnak Oszkó Péter és Zsiday Viktor befektetési szakértő is kiemelte, hogy a magyar gazdaságpolitika költségvetési szempontból végre felelőssé vált 2010 után. „Az utóbbi öt-hat évben viszont kialakult a stabilitás. A fegyelmezett költségvetési gazdálkodással Magyarország több évtizedes fiskális alkoholizmust – államháztartási túlköltekezést – szüntetett meg, és erre a stabilitásra lehet építeni. A környezet is kedvező, mert óriási pénzbőség van az egész világon, és ezt jól tudtuk növekedésre használni” ismerte el a korábbi pénzügyminiszter a Makronómnak.

5. 2010 előtt nem volt elég, 2010 után viszont elegendő devizatartaléka van Magyarországnak. A Greenspan-Guidotti mutató azt méri, hogy egy ország tartalékai képesek-e fedezni az ország rövid lejáratú külső adósságát, így a gazdaság mennyire ellenálló egy tőkekivonási sokkal szemben. Ha ugyanis a külső finanszírozás leáll, akkor a devizatartalékból kell biztosítani a lejáró külső adósság visszafizetését. A széles körben használt mutató megbízhatóan jelzi, hogy egy országban fennáll-e egy esetleges külső pénzügyi válság veszélye. Nem véletlen, hogy még a hitelminősítők is figyelemmel kísérik e mutató különböző változatait.

6. A piacgazdaság szélsőséges változata, a pénzügyi kapitalizmus magyarországi térhódításának jele, hogy a magyar családokat a baloldali, emiatt sokszor „bankárkormánynak” nevezett kormányzatok a pénzügyi kapitalizmus felépítését támogató külföldi tulajdonú bankszektorral és hazai képviselőikkel, a neoliberális közgazdasági elit támogatásával közösen devizában adósították el. Ezért volt szükség teljes modellváltásra 2010 után, amelynek egyik szimbolikus intézkedése volt a háztartási devizahitelek megszüntetése. Ez a magyar családok kiszolgáltatottságát is csökkenti egy külső sokkal szemben.

7. Növeli az adósságtörlesztés terhét a magas kamatkörnyezet, igaz ez a lakáshitelek esetében is. Ma azonban Magyarországon sokkal alacsonyabb kamatokkal lehet lakáshitelhez jutni, mint 2010 előtt. Ez azzal együtt értelmezhető, hogy a lakáshitelezés mára forintalapúvá vált Magyarországon.

8. A CDS-felár a nemzetközi pénzügyi piacon az országok kockázatosságának fő mutatója, ami tartósan egy százalék (100 bázispont) alá csökkent a magyar gazdaság esetében.

* 2009-es adat
** 2007-es adat
*** becslés 2019-re, 2020-as költségvetésben 0,8 százalékos hiánycél szerepel
**** devizatartalékok – rövid lejáratú külső adósságállomány

A hitelminősítők is értékelik

Februárban a Standard & Poor’s hazánk BBB hitelminősítési besorolásának kilátását pozitívra változtatta, de a Fitch hitelminősítő is megerősítette korábbi értékelését. 

Az MTI által februárban megkérdezett elemzők szerint számítani lehetett arra, hogy a hitelminősítők méltányolják a magyar gazdaság elmúlt években felmutatott teljesítményét, a képet azonban mindenképpen árnyalniuk kellett a kedvezőtlen európai növekedési kilátásoknak és a koronavírus miatti bizonytalanságoknak.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek írt kommentárjában ekkor kifejtette:

a magyar törlesztéskockázati felár (CDS) az év eleje óta kiemelkedően, a lengyel szint alá csökkent,

ami alapján a piac már kétfokozatú felminősítést áraz. Ez fundamentálisan indokolt is, mivel az elmúlt években meredeken csökkent a hazai gazdaság külső adóssága, a nettó külső adósság már a GDP 9 százaléka alá süllyedt, a következő években pedig eltűnhet a nettó külső adósság.

Noha az államadósság GDP-arányos rátája még 60 százalék feletti, az elmúlt években gyorsan csökkent a fegyelmezett költségvetés és a kifejezetten gyors nominális GDP-növekedés hatására,

2021-re pedig akár a 60 százalékos szint alá is csökkenhet

– mutatott rá ekkor.

Ugyanakkor az adósság finanszírozási szerkezete látványosan javult, az államadósság devizaaránya már a tavalyi év végére 18 százalék alá csökkent, az idei év elején pedig a február végéig lejáró és visszavásárolt mintegy 3 milliárd eurónyi devizakötvény miatt bőven ez alá süllyed. Eközben a biztos finanszírozónak tekintett lakosság súlya érdemben növekedett.

Az elmúlt években a GDP növekedése számottevően meghaladta a hitelminősítők előrejelzéseit – emlékeztetett Suppan Gergely. Hozzátette: a Fitch Ratings feltehetően óvatos volt a kedvezőtlen európai növekedési kilátások és a koronavírus miatti bizonytalanságok miatt, ezért nem javított a kilátásokon, illetve a minősítésen.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában kiemelte: mindkét hitelminősítőnél semleges kilátás volt érvényben, így a minősítés módosítása nem volt várható, különösen, hogy e két hitelminősítő esetében a besorolás kedvezőbb, mint a harmadiknál, a Moody’snál.

Ugyanakkor a Standard&Poor’s most pozitívra javította a kiláltást,

azaz nőtt annak a valószínűsége, hogy 1-2 éven belül felminősítés következik.

Ez elsősorban a kiemelkedő gazdasági növekedésnek köszönhető, és mindenképpen jó hír a jelenlegi gazdasági környezetben.

A magyar adósbesorolás javítását a jövőben a továbbra is dinamikus gazdasági növekedés, a csökkenő GDP-arányos adósságráta, illetve a továbbra is fegyelmezett fiskális politika segítheti elő, míg a korona vírus esetleges tartós negatív hatása, illetve a világgazdasági helyzet további romlása késleltetheti azt – hangsúlyozta Regős Gábor.

Szerencse, hogy a pénzügyi mutatók rendben vannak

A magyar gazdaság tehát komoly muníciót halmozott fel az elmúlt években és hónapokban, így az uniós országok között az egyik legjobb helyzetből szembesül a koronavírus okozta, jelentősnek tűnő visszaeséssel.

A Portfolio által megkérdezett elemzők egyébként ma már gyengébb növekedést várnak az idei évre, mint pár hete, az előrejelzések a 3,5 százalékos csökkenéstől az 1,1 százalékos növekedésig terjednek a 2019-es 4,9 százalékos növekedés után, de az előrejelzések mediánja továbbra is növekedést mutat, 0,5 százalékos értékkel, míg az eurózónára 1,5 százalékos GDP-csökkenést várnak idén az elemzők.

Ebben a cikkünkben elsősorban pénzügyi változókat vizsgáltunk, de ki kell emelni, hogy ezúttal a gazdaságtörténet nem ismételte önmagát, mert miután a kormányok igyekeztek megteremteni a pénzügyi stabilitást, ezúttal a reálgazdaság szembesült egy egyszerre kereslet- és kínálatoldali leállással. Ez pedig számos új leckét kínál majd a világ gazdaságpolitikusainak.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés