Genetikai gyarmatosítás zajlik – Szócska Miklós az egészségügyi adatrabszolgaságról

2020. február 20. 9:26
Márton Anna – Rádi Balázs
„A nagy multinacionális gyógyszergyárak vezetői körében van egy pánikfélelem attól, hogy őket a tech cégek fel fogják vásárolni és a patika megszűnik, ugyanis a tech cégek drónokkal fogják házhoz szállítani a 3D-s nyomtatóban személyre nyomtatott terápiás anyagot” – fedte fel a jövőt Dr. Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója az egészségügy jövőjéről szóló rendezvényen. Szócska szerint egészségben eltöltött életévek vesznek el ma azért, mert emberi okokból nem használjuk megfelelően az egészségügyi adatainkat. A Makronóm gazdasági portál és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a magyar egészségügy két meghatározó szereplőjét hívta meg, hogy nyilvánosan vitassák meg az egészségügy legégetőbb kihívásait. Beszámolónk második része.
A jövő 60 percben rendezvény keretében az egészségügy két szakértője elemezte a jövő és a jelen egészségügyi kérdéseit. A kerekasztal-beszélgetést Lovászy László, a miniszterelnökség stratégiai kutatások támogatásáért felelős miniszteri biztosa és Oláh Dániel, a Makronóm rovatvezetője nyitotta meg, akik egyben az esemény ötletgazdái és moderátorai is voltak. Az asztal egyik végén Kohanecz Margó ült, a KPMG Egészségügyi és Élettudományi Tanácsadás üzletág korábbi vezetője, jelenleg az Origin Consulting digitális stratégiai tanácsadója, aki szerteágazó projektmenedzsment tapasztalattal rendelkezik a magán-egészségügyi szolgáltatók működésének átvilágítása, betegút monitorozás, az ügyfelek elégedettségével kapcsolatos kiválósági programok és az új jövedelemtermelő modellek területén. Vele szemben foglalt helyet Dr. Szócska Miklós az egészségügy átalakításának szakértője, 2010 és 2014 között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkára, aki jelenleg a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatójaként tevékenykedik, számos nemzetközi és hazai fejlesztési és kutatási program résztvevője.

Az adat az új olaj

Lovászy László a génmódosítás jogi hátterének bemutatásával kezdte a beszélgetés második részét. 2012-ben bevezetésre került az úgynevezett CRISPR eljárás, amely módszerrel minden eddiginél könnyebben szerkeszthető az emberi DNS. A szakértő rámutatott, hogy a génmódosítással nemcsak 10 000 fogyatékossággal összefüggésbe hozható gén lesz kijavítható a jövőben, hanem

akár az élet is meghosszabbítható, sőt egerekben már az elhízást is megállították a segítségével.

Vajon milyen új etikai kérdéseket vet fel a génmódosítás? – tette fel a kérdést az emberi jogi szakértő. Ez annál is inkább releváns, mert a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet létrehozott egy olyan szakértői bizottságot, amelynek a nyáron le kell tennie egy általános szabályozási koncepciót az emberi génmódosítással kapcsolatban. (Részletek az alábbi cikkben).

A génmódosítás szabályozását sürgeti, hogy az olyan nagy tech cégek, mint a Google, már le is csaptak a technológiában rejlő lehetőségekre; közös projektekbe kezdenek a nagy gyógyszergyárakkal vagy a gyógyszercégek is joggal félnek a felvásárlás veszélyeitől – mutatott rá Szócska Miklós. 

A nagy multinacionális gyógyszergyárak vezetői körében van egy pánikfélelem attól, hogy őket a tech cégek fel fogják vásárolni és a patika [mint szolgáltatás] megszűnik,

és drónokkal fogják házhoz szállítani a 3D-s nyomtatóban személyre nyomtatott terápiás anyagot. Ez egy létező félelem? Erről rendszeresen beszélnek maguk között” – fedte fel a szakértő.

És miért jelent problémát a tech-óriások terjeszkedése a gyógyszeriparban? A kérdés megválaszolásához Szócska Miklós egy magyar cégre utalt, amely szövettani szkennereket gyárt, és amelynek mostanában a Google az egyik legnagyobb vásárlója.

A technológia segítségével nem kell már mikroszkóp alatt vizsgálni a szöveteket, ugyanis a szkennerrel beolvassák az emberi szövetből vett mintákat, amit aztán a cégek egy nagy adatbankba feltöltenek. Az adatbankban tárolt megannyi egészségügyi adatból pedig a mesterséges intelligencia és a deep learning fejlődik és egyúttal egy döntéstámogatási rendszert épít fel, amivel aztán előrejelzéseket tud készíteni az egyén egészségének az alakulásáról.

Mivel a techcégek nem tesznek le orvosi esküt, és természetükből fakadóan profitorientáltak, nagy eséllyel nem az emberek érdekeit fogják szem előtt tartani, amikor az üzleti modelljüket kidolgozzák 

– figyelmeztet a szakértő. 

Tudósításunk előző részéből kiderült, hogy több ember hal meg cukorbetegségben, mint háborúban és az egészségi állapotunkért elsősorban a saját életmódunk felelős.

Genetikai gyarmatosítók és az adatrabszolgák

Szócska Miklós szerint a digitalizáció alaposan fel fogja forgatni az egészségügyet. Főleg azért, mert kérdéses, hogy a betegek adatait birtokló cégek vagy országok közhasznú üzleti modellel tevékenykednek majd. Rámutatott, hogy a kínaiak Afrikában és Közép-Ázsiában felvásárolják az emberi genetikai anyagot, hogy minél nagyobb variációban tudjanak olcsó technológiával célzott anyagokat kifejleszteni. „Tulajdonképpen egy genetikai gyarmatosítás zajlik. Amikor az én életmódi adatom vagy a genetikám össze van kötve valakinek a kezében, az olyan szintű technológiai lehetőségek birtokában lesz majd, hogy

nem 700 millió forintot fog kérni az én életemért, hanem még többet.

Én az adatrabszolgája leszek ennek a cégnek. Mindent tud rólam. Előre fogja tudni jelezni az én genomikai adatomból a megbetegedési esélyeimet és az életmódommal társítva pedig még pontosabban meg tudja majd mondani mindezt. Én igazából versenyfutásban vagyok ezekkel a cégekkel is, akik a tudtunk nélkül lopják vagy szedik le rólunk az adatokat. A magyar egészségügyi adattárházban meglévő adatokat kellene mozgósítanunk erre a másodlagos gyógyászati felhasználásra. Egy adatvezérelt egészségügyi paradigmaváltás zajlik. És ahol nemzeti egészségügyek meg nemzeti elektronikus egészségügyi rendszerek vannak, ott megvan az a képesség, hogy ezt a predikciót társítsuk a gyógyítással. Én azon dolgozom, hol gerillában, hol szakmailag, hogy ezt a képességet felszabadítsuk és ne legyünk az adatrabszolgái ezeknek a cégeknek.

Ő tudja, hogy mi lesz velem, megzsarol engem 700 millió forinttal azért a 20 évért, amit én egészségben akarok tölteni.

 Az élet vizéért mindent odaadok, mint a népmesében” – vázolta fel a ránk leselkedő veszélyeket, Oláh Dániel kérdésére azt is megerősítve, hogy egyszer ezek a cégek jelentős összeget kérhetnek a felhasználóktól annak elárulásáért, hogy egy fogyasztó milyen egészségügyi problémákkal szembesül majd évek, vagy évtizedek múlva.

A beszélgetés másik szakértője, Kohanecz Margó egyetértett az előtte szólóval, szerinte is látványos a technológiai cégek előretörése az egészségügyben. A szakértőnő szerint a digitalizáció, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia forradalmat fog kirobbantani 5-10 éven belül az egészségügyben. „Az adat az új olaj. A gyógyszergyárak valóban félnek ezektől a nagy technológiai cégektől, akikkel ezeken

az eszközökön keresztül egyetlen hozzájárulással megosztjuk az összes adatunkat, és onnantól folyamatosan tudnak mérni minket és mindent tudnak rólunk, ezt a tudást pedig szabadon fel is használhatják”

– tapintott rá a digitalizáció veszélyeire.

A mesterséges intelligencia az orvosok keze alá dolgozik

A beszélgetés első felében a mesterséges intelligencia árnyoldalait mutatták be a szakértők, a folytatásban pedig a technológia pozitív aspektusaira világítottak rá. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen technológiai innovációk javíthatják az emberek egészségügyi állapotát.

Szócska Miklós szerint az adatbányászat, többek között a genomikai és mindenféle „omikai” adatbányászat kulcsszerepet fog játszani az áttörés jellegű technológiák kifejlesztésében, ugyanis

a genetika az tulajdonképpen adat.

Az adatokból pedig mintázatokat lehet kialakítani, a mintázatokból pedig a betegségek kialakulásának valószínűségét ki lehet számítani. „Egy izraeli egészségszervező intézményben egy adatbányász kolléga statisztikai módszerekkel felfedezte azt, hogy 65 év felett, ha egy embernek öt kondíciója van és emellett még van pneumococcus védőoltása is, akkor ő öt évvel tovább él, mint a többi. Ezért ott ha beesik az orvos rendelőjébe egy 65 év feletti beteg, akinek az az öt kondíciója van, akkor a gép egyből jelzi és azon nyomban azt mondják, hogy »rendben, magát be kell oltani pneumococcus védőoltással, mert ez a tapasztalat«. Tehát

ezekből a mintázatokból meg fogunk érteni számos többtényezős betegséget és célzottan fogunk tudni beavatkozni”

– hozott példát az adatbányászat pozitív felhasználására.

Lovászy László megkérdezte az egészségügyi szakértőket, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos programok hogyan fognak hatni a demográfiai folyamatokra, az aktivitásra és az elhízásra, utalva arra, hogy a mesterséges intelligencia legnagyobb potenciálja a kutatás-fejlesztés területén jelentkezhet. Lovászy szerint az is felvethető, hogy a meghosszabbodó és egészségben eltölthető életévek a jelenlegi demográfiai trendeket és kockázatokat, kihívásokat is jelentősen felülírhatják. (A témáról bővebben itt olvashat angol nyelven).

Szócska Miklós egy személyes példával mutatta be milyen potenciál rejtőzik a mesterséges intelligenciában és miért elengedhetetlen a technológia felhasználása az egészségügyben. „Az általam koordinált mesterséges intelligencia fejlesztési program egyik elemében van egy olyan emlőrák szűrésre, mammográfiás képekre fejlesztett algoritmus, amit ha országos szinten, országos adatbázisra engednénk rá, az ki tudná szűrni nagy valószínűséggel a meg nem talált vagy elnézett eseteket.

Én már most abban a tudatban élek, hogy ha használnánk ezeket az adatokat, akkor nem vesznének el életévek vagy egészségben eltöltött életévek

– fakadt ki az igazgató.

Ablak az agyra

Lovászy röviden bemutatta, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan fejlődött a „fejlesztett ember”: az 1950-es évektől kezdődött el az a rehabilitációs forradalom, ami ma már a mesterséges, invazív eszközök beültetését jelenti az emberi testbe. A legújabb implantátumok az idegrendszerre kerülnek csatlakoztatásra, illetve a koponyába kerülnek behelyezésre és javíthatják a kognitív és élettani képességeket.

A miniszteri biztos felelevenítette Oscar Pistorius sprinter esetét is, hiszen ő csak speciális engedéllyel és meghatározott műlábakkal indulhatott az „egészségesek” versenyén 2012-es a londoni olimpián.

Pistorius a 2012. május 4-i nyári olimpián futja a 400 méteres bemelegítést a londoni Olimpiai Stadionban.

Kohanecz Margó izgalmasnak tartja a mesterséges intelligencia alapú innovációkat az egészségügyben, hiszen eddig gyógyíthatatlannak hitt betegségek sora válhat gyógyíthatóvá, illetve az emberi teljesítményt megnövelő eszközök kerülhetnek ki a laborok mélyéről. Azonban a szakértőnő arra is felhívta a figyelmet, hogy az új technológia új kérdéseket fog nekünk szegezni, például hogy

egy hegymászónak biztosítsa-e a sokadik bionikus végtagot a társadalombiztosítás?

Ez ugyanis nem olcsó, de az illetőnek ez a hobbija. Az emberi teljesítményt felturbózó technológia pedig az ajtónkon kopogtat a szakértőnő szerint, aki egy nagyon alapos finanszírozási forradalmat sürget. A Lovászy által bevezetett fogyatékosságügyi-rehabilitációs forradalomra utalva kijelentette Kohanecz:

„Az agykutatásról pedig nemrégiben hallottam egy nagyon izgalmas előadást, ahol Dr. Rózsa Balázs volt az egyik kutató. Ő egy magyar kutató, azt hiszem 44 szabadalma van ehhez kapcsolódóan. Azt mutatta be, hogy egy virtuális labirintust szimulálnak az egereknek, amiben ha megtalálják a célt, akkor kapnak valami ösztönzőt, és közben mérik az egerek agytevékenységét. Utána egyre visszaveszik a fényt vagy képernyőt az egerektől és szimulálják az agyuknak, ami korábban zajlott benne. Utána már teljesen sötétben vissza tud menni ezekkel a szimulációkkal az egér és a labirintusban megtalálja azt az odatett tárgyat. Tehát

ő egy magyar kutató, aki azon dolgozik, hogy a látássérült vagy látásukat elvesztett embereknek hogyan tudja visszaadni a látásérzetét”

– mutatott rá a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekre.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 37 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A lopás és a korrupció megszüntetésének technológiája évezredek óta ismert.
Miért nem ezekkel kezdjük?

Jajj, először adósrabszolgaságnak olvastam!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés