Zöld államkötvény – hogy csinálják a lengyelek?

2020. február 19. 11:12

Szakáli István Loránd
Vendégszerző
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjében jelentette be, hogy bevezetésre kerül a zöld államkötvény, mégpedig a lengyel példa alapján. Ha csak önmagában a bejelentést nézzük, megdobbanhat a Közép-Európáért rajongó „régimódiak” szíve, azonban érdemes annak is utánanézni, hogy miért éppen a lengyel példa a követendő, mit is tudnak a lengyelek, amiért utánozni lehet őket. Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdászának írása.

Érdemes talán onnan kezdeni, hogy az úgynevezett zöldkötvények piaca jelentős fejlődésen ment át az utóbbi években. Ez nem vonatkoztatható el attól az általános jelenségtől, hogy a világban egyre többen érzik úgy, tenni kell valamit a környezet, a természet védelme, a klímaváltozás okozta problémák csökkentése érdekében.

A zöld kötvények lényege, hogy az azok jegyzéséből befolyó összegeket kizárólag zöld projektek finanszírozására lehet felhasználni,

szigorúan meghatározott és független szervezetek által tanúsított, akkreditált módon. Szakértők becslése szerint a zöldkötvények piacának dinamikus növekedése várható, ami akár alapjaiban is átrendezheti a nemzetközi kötvénypiacokat. Ezzel a pénzügyi eszközzel eddig elsősorban vállalatok, önkormányzatok, fejlesztési bankok, jegybankok, az Egyesült Államokban akár egyetemek is éltek, azonban szuverén államok az államháztartás finanszírozására, illetve államadósságuk menedzselésére sokáig nem használták.

Világviszonylatban is Lengyelország volt az első, ahol zöld államkötvényt bocsájtottak ki 2016 decemberében,

ami annyira jól sikerült, hogy az eredetileg tervezett 500 millió eurós keretet a sokszoros túljegyzésre hivatkozva 750 millió euróra emelték. A kötvények futamideje 5 év, hozama 0,48 százalékponttal haladja meg az öt éves lengyel államkötvények irányadó referenciahozamát. A kötvények iránt annyira nagy volt az érdeklődés, hogy az eredeti tervekhez képest a referenciahozam feletti 0,60 százalékpontos hozamot sikerült 0,12 bázisponttal csökkenteni, ami még kedvezőbb költségvetési forrásbevonást tett lehetővé. A lengyelek a zöld állampapírok kibocsátásával kapcsolatosan két célt fogalmaztak meg. Egyrészt új, környezetvédelemmel, klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésével kapcsolatos projektek finanszírozása, illetve a már futó zöld projektek refinanszírozása. Az első kibocsátást követően még két körben bocsátottak ki lengyel zöld államkötvényeket, 2018, illetve 2019 februárjában. A második körben kibocsátott kötvények futamideje 8 év, a keretösszeg 1 milliárd euró volt, a hozam 0,23 százalékponttal haladja meg referenciahozamot. 2009-ben kéttípusú zöld kötvényt bocsátottak forgalomba, az első futamideje 10 év, keretösszege 1,5 milliárd euró, míg a másik futamideje igazán hosszú, 30 év, keretösszege pedig 500 millió euró.

A nemzetközi tanúsítócégek, mint az ESG (társadalmilag felelős befektetések) piacon vezető helyzetben lévő Sustainalytics megállapítása szerint a zöld államkötvények bevezetését, az abból befolyó összegek felhasználását, a támogatható projektek kiválasztását, monitoringját szabályozó Lengyel Zöld Kötvény Keretrendszer teljes összhangban van az irányadó nemzetközi sztenderdekkel, az ICMA (International Capital Market Association) által 2014-ben kidolgozott Green Bond Principles elveivel. A Keretrendszernek megfelelően, a befolyó forrásokból kizárólag környezetbarát közlekedést, fenntartható mezőgazdasági és vidékfejlesztési tevékenységet, megújuló energiatermelést, nemzeti parkokban megvalósuló fejlesztéseket, erdősítést és fenntartható erdőgazdálkodást, hulladékmenedzsmentet és klímabarát szemléletváltást támogató projekteket lehet támogatni.

A piacra juttatott lengyel zöld államkötvények több mint 90 százalékát külföldi, elsősorban francia, német, brit és benelux befektetők, alapkezelők, bankok, központi bankok, közintézmények, nyugdíjbiztosítók és biztosítótársaságok vásárolták meg. A tapasztalat az, hogy köszönhetően az állampapírok csökkenő hozamkörnyezetének,

a lengyel állam az egyéb alternatívákhoz képest olcsó forrást tudott teremteni, amiből az ország előtt álló igen komoly környezeti- és klímakihívások megoldását képes finanszírozni.

A lengyel példát később néhány másik európai ország is követte, többek között Belgium, Hollandia, Franciaország és Írország. Európán kívül Indonéziában és a Fidzsi-szigeteken próbálkoztak zöld államötvény kibocsátással.

A kilátásba helyezett magyar zöld államkötvénnyel is a Lengyelországihoz hasonló a helyzet. Az elmúlt 8 évben a magyar állampapírok hozama is jelentősen, mintegy 7 százalékponttal csökkent, ami szoros összefüggésben van az ország egyre javuló gazdasági teljesítményével. A GDP dinamikus, az uniós átlagot lényegesen meghaladó növekedése, az államadósság ahhoz viszonyított fokozatos csökkenése és szerkezeti átalakítása, valamint a makrogazdasági egyensúly megtartásának képessége vezetett a hitelminősítők felminősítéseihez és az állampapírhozamok csökkenéséhez. Mindez azt eredményezte, hogy tíz év alatt az államadóssághoz kötődő kamatfizetési kötelezettség a GDP 4 százalékáról, annak 1,9 százalékára esett vissza.

Felmerülhet a kérdés, hogy Magyarország mire fogja használni a zöld államkötvény kibocsátásából származó összegeket. Azonban, ha csupán a Kormány által az elmúlt héten elfogadott klímavédelmi akcióterv elemeit, illetve a miniszterelnöki évértékelő beszédben felsorolt vállalásokat vesszük figyelembe, könnyen megállapítható, hogy azok megvalósításához több ezermilliárd forint plusz forrás bevonására lesz szükség az elkövetkező években.

A magyar és a lengyel kormányok kezdeményezései európai szinten is jó példái annak, hogy egy szuverén nemzetállam miképpen léphet fel proaktívan a klímavédelem területén.

Ennek lényege, hogy nem az egyébként is szűkös kereteket biztosító európai uniós forrásokat kell újra osztani, háttérbe szorítva és elhanyagolva egyéb fontos problémákat (szegényebb országok felzárkóztatásának támogatása), hanem innovatív mechanizmusokon keresztül, új forrásokat kell bevonni az új kihívások negatív hatásai elleni küzdelemhez.

Szerző: Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés