Könyvajánló: Gyengíti a jogállamiságot a bürokrácia térnyerése

2020. február 17. 11:15
Mind a törvényhozást, mind a bírósági jogalkalmazást maga alá gyűrte a szövetségi bürokrácia az USA-ban. Ez annak a következménye, hogy a bíróságok elhanyagolták a jogállamiság értékeinek a védelmét – állapítja meg könyvében Peter J. Wallison, az American Enterprise Institute kutatója.

Peter J. Wallison nemrégiben megjelent, Judicial Fortitude című könyve az Egyesült Államok előtt álló egyik legjelentősebb alkotmányjogi kihívást, a bürokratikus intézményrendszer számbeli megnövekedését és hatáskörének megerősödését veszi szemügyre. A szerző egy mély és alapos történelmi keresztmetszetet tárva az olvasó elé felfedi, hogy az adminisztratív állam eszméjét a 19. és 20. század fordulóján kibontakozó progresszív gondolkodás karolta fel.

A korszakot jellemző, ámulatba ejtő méreteket öltő gazdasági növekedés, korlátlan bevándorlás, gyors városiasodás, valamint a vállalatok megerősödése arra késztette a magukat progresszívként jellemző olyan reformereket, mint Theodore Roosevelt vagy Woodrow Wilson, hogy az alkotmány hagyományos felfogása és célkitűzése szerint biztosított szabadság helyett egy kellő hatalommal rendelkező szakértő kormányzat építésébe fogjanak. Ez a felfogás ágyazott meg a New Deal korszak előtt, amely a sokasodó szövetségi ügynökségekkel és az ennek fejet hajtó bírósági felfogással együtt az „adminisztratív állam” kiépülésének és megszilárdulásának pályájára állította Amerikát.

A modern világ összetettségére tehát a progresszív felfogás azzal reagált, hogy a legjobb, ha a közösség sorsának alakítását bürokratikus intézmények végzik.

Ezt a történelmi ívet felvázolva Peter J. Wallison új könyvében azokra a veszélyekre hívja fel a figyelmet, amelyek az amerikai alkotmány eredeti funkciójától és céljától történő elszakadással járnak. Az egyes korszakokhoz kapcsolódó példákon keresztül részletesen mutatja be, hogy az elméletben megrajzolt modell gyakorlati működése sok esetben még a progresszív körökben is csalódást okozott, illetve az általuk megalkotott szabályok milyen kudarcokat is idéztek elő azokon a területeken, amelyekért felelősek. Ez a tapasztalat komolyan megkérdőjelezi a progresszívek azon állítását, hogy valóban az „adminisztratív állam” lenne a megfelelő válasz a modern világ összetettségére. 

Ugyanakkor a szerző érvelése szerint jóval aggályosabb, hogy a szabályalkotást, a végrehajtást és sok esetben a jogvita rendezését is végző szövetségi intézmények egyre távolabb sodródnak a polgároktól. A hangzatos kijelentések dacára ez a jelenség a jogállamiság alapvető értékeit roncsolja azzal, hogy a polgárok elveszítik valódi ellenőrzésüket a saját kormányzatuk hatalma és ezzel a nemzet közpolitikai prioritásainak meghatározása felett. A szerző ezzel kapcsolatban idézi a Monmouth Egyetem 2018 januárjában készített felmerését, amelynek eredménye szerint az amerikaiak túlnyomó többsége számára a jogalkotási eljárás demokratikussága fontosabb, mint a jogalkotás eredményeként megalkotott jog maga. Peter J. Wallison ezzel kapcsolatban az Egyesült Államok korábbi főbírójának, William Rehnquist-nek a szavait idézi, aki szerint a jogi szabályoknak elsősorban nem a tartalma, hanem megalkotásuk folyamata és így a mögöttük álló demokratikus legitimáció ad erkölcsi tekintélyt a társadalomban. Ha a törvényalkotó Kongresszus ezt a feladatát feladva a jogalkotást szövetségi ügynökségekre delegálja, a bíróságok pedig szemet hunynak e fölött, akkor ezzel a jogszabályok erkölcsi tekintélyét, végső soron pedig a jogállamiság értékeit erodálják.

A szerző ezt, az Egyesült Államokban történelmi időkre visszanyúló jelenséget állítja párhuzamba az Európai Uniót a britek kilépése miatt jelenleg sújtó válsággal. Ennek jegyében idézi Boris Johnson miniszterelnöknek még a Brexit kampányban 2016 júniusában elhangzott szavait, amelyek szerint

illúzió egymástól elválasztani a demokráciával és a gazdasággal kapcsolatos szempontokat.

Johnson úgy érvelt, hogy a kettő szorosan összefűződik és a helyzet úgy áll, hogy a britek a nemzetgazdaságuk szempontjából kulcsjelentőségű területeken veszítik el a demokratikus ellenőrzés gyakorlását. 

Az EU azért nem tudta megőrizni a britek bizalmát, mert olyan fontos és érzékeny kérdésekben, mint az adóztatás vagy  a bevándorlás, egy technokrata csoport kezébe csúsztatta át a politika alakítását,

a demokratikus döntéshozatalt háttérbe szorítva. Minthogy azonban az így megszabott előírások mögött nincsen valódi demokratikus legitimáció, így a britek szemében ezek a szabályok nélkülözik a jogállamiság egyik ismérvét jelentő erkölcsi autoritást, ami pedig végül bizalmatlanságot szült az Európai Unióval szemben. Peter J. Wallison a könyv zárásaként a tanulság felismerésére, a hatalomgyakorlás demokratikus ellenőrzésének visszaszerzésére és a jogállamiság helyreállítására buzdít.

Peter J. Wallison: Judicial Fortitude. The last chance to rein in the administrative state (Envounter Books, New York – London, 2018)
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés