A gazdasági mutatók is segítették a tajvani függetlenségpártiak újrázását

2020. január 22. 16:17

Takács Zsolt
Tajvan gazdasági teljesítménye döntő tényező lehetett a januári választásokon. Az ország jól akalmazkodott a kereskedelmi háborúhoz, a bérek és a gazdaság rekordnövekedéseket ér el, így az ellenzéki ígéretcunami sem ingatta meg a kormányba vetett bizalmat, Caj Ing-ven elnök és a baloldali, függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) nyerte a megmérettetést.

A jelenlegi, újraválasztott elnök, Caj Ing-ven vezetése alatt az ország gazdasági növekedése nagyon erős volt, rengeteg befektetés érkezett és fellendült a pénzügyi piac is.

Elemzők mégis azt gondolták, hogy Caj Kína-barát politikát folytató, a Kínai Nacionalista Párt (KMT) színeiben induló kihívójának lehet esélye a győzelemre, de végül

a szavazatok 57,1 százalékával a korábbi elnök megnyerte a január 11-én tartott választásokat.

Caj legfőbb kihívójának választási ígérete az volt, hogy növeli a mezőgazdasági exportot és támogatja a kínai turizmust, emellett különálló gazdasági zónákat alakít ki. Mint kiderült, a gazdasági számok meggyőzőbbek voltak, mint az ígéretek.

Politikai elemzők persze hozzáteszik, hogy a szavazás jelentős részben a Kínával való kapcsolatról szólt, hiszen az ország szakadár tartományként néz a független szigetországra és többször hangoztatta, hogy egyesíteni kellene a két országot. A szoros gazdasági kapcsolatok ellenére a jobboldali KMT is Tajvan függetlensége mellett áll ki.

Győzelem a kereskedelmi háborúban

Tajvan győztesévé vált az amerikai-kínai kereskedelmi háborúnak, a Bloomberg közgazdászainak becslése szerint 2019-ben a GDP 2,5 százalékkal nőhet, amellyel a leggyorsabban fejlődő ázsiai tigris lenne, amire 2014 óta nem volt példa.

Ázsiai tigrisek GDP növekedése 2001-2019

Gyenge fizetések

Caj elnöksége alatt a bérek 20 éve nem látott növekedése volt tapasztalható,

de még így is a tajvani fizetések a legalacsonyabbak a négy ország között. Várhatóan 2019 végére az éves egy főre jutó átlagjövedelem 24828 dollár lehet, míg Dél-Koreában ez az összeg 31431 dollár, Hongkongban 49334 dollár, Szingapúrban pedig 63987 dollár – derül ki az IMF adataiból.

Egy főre jutó átlagjövedelem alakulása az ázsiai tigrisek között 1985-2019

Tajvanban az egy főre jutó jövedelem 67 százalékkal nőtt 2000 és 2019 között, de Hongkongban 93 százalékkal, Dél-Koreában 156 százalékkal, Szingapúrban pedig összesen 168 százalékkal, azaz Tajvan bérek tekintetében nagyon elmaradt a többi ázsiai „tigristől”.

Stabil munkaerőpiac, öregedő társadalom

Tajvan munkaerőpiaca nagyon stabil az elmúlt években, a munkanélküliség 3,97 százalék volt akkor, amikor hivatalba lépett Caj elnök 2016-ban és elnöksége alatt a mutató kétszer is elérte az országban rekordnak számító 3,69 százalékot. 2019 novemberében pedig már csak 3,73 százalék volt a munkanélküliség.

Tajvan munkanélküliségi rátájának alakulása Tsai elnök vezetése alatt

Ezek a meggyőző számok annak is köszönhetők, hogy kevesebb a munkavállalási korú népesség az országban, mert a háború utáni baby boom generáció nagy része most megy nyugdíjba és kevés fiatal van az országban. A Nemzeti Fejlesztési Tanács szerint

2022-ben Tajvanon a népességszám csökkenésbe fordul.

A Tanács korábbi jelentésében ezt 2025-re becsülte, de a folyamatosan öregedő társadalom miatt módosítani kellett az előrejelzést.

A befektetés a kulcs

A Bloomberg szerint Caj legnagyobb sikere, hogy fellendítette a befektetéseket, arra ösztönözte a vállalatokat, hogy belföldön ruházzanak be, mert egy fejlett gazdasággal a kereskedelmi háború ellenére is jó pozíciókat őrizhetnek meg a világgazdaság globális termelési láncaiban. Ez a törekvés jó összhangot képezett a tajvani lakosság többségének Kínával szemben kritikus álláspontjával.

Kína ma nagyon fontos gyártóhelye a tajvani cégeknek, az elmúlt négy évben a tajvani befektetések 43 százaléka irányult Kína felé.

A kereskedelmi háborúval azonban a vámokat elkerülni kívánó cégek elkezdtek visszaköltözni Tajvanba,

ami elég nagy lökést adott a gazdaságnak. A tajvani kormány 2019-ben programot is indított, hogy visszacsalogassa a Kínába települt cégeket adókedvezményekkel, finanszírozással, földterületekkel és más erőforrások biztosításával. Ennek köszönhetően jelentősen nőttek a beruházások a szigetországban.

Elemzők szerint sokat fejlődött Tajvan gazdasága és a kormányzat nagyon jól használta ki a kereskedelmi háború adta lehetőségeket. Strukturális átalakításokra persze továbbra is szükség van, mivel a bérek alacsonyak, ennek hatására pedig a belföldi fogyasztás nem meghatározó, pedig az elengedhetetlen lenne egy erős gazdaságban. Emlékezzünk a magyar példára, ahol az elmúlt években felgyorsuló bérnövekedés miatt a fogyasztás a növekedés egyik alappillérévé vált.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés