Racionális kormányzás zajlik
„Varga Mihály pénzügyminisztert jó szakembernek tartja?
Igen. Azt követően, hogy ő vette át a pénzügyi kormányzást, sokkal kevesebb kiszámíthatatlan kilengés volt. Fiskális szakpolitikai szinten nehéz lenne vitatni, hogy racionális kormányzás zajlik.
A pénzügyminiszter akkor nem Orbán Viktor bábja?
El kell különíteni az érdemi szakmai véleményeket a politikai kijelentésekről, persze utóbbi elkerülhetetlen eleme a pártpolitikának, de a pénzügyeket nem ilyen jelzőkkel lehet leírni. Nyilvánvaló, hogy nem folyik kontármunka, hiszen például öt százalékos gazdasági növekedést értünk el a legutolsó GDP-adatok alapján. Az ország jelenleg rövid távon jól használja ki a pénzbőséget. (...)
A Puskás Ferenc Stadionról mi a véleménye?
Sok más stadion esetében helytálló a kritika azok szükségességével kapcsolatban, de a Puskás esetében kevésbé. Egy nagy nemzeti stadionnak nyilván van létjogosultsága, ahol sportesemények mellett nagyszabású koncertek, rendezvények is helyet kaphatnak. És ez nem szükségszerűen értékválasztás abban a kérdésben, hogy arra vagy inkább egészségügyre és oktatásra kell költeni, mert értelemszerűen az utóbbiakra is kell, akár azt megelőzően is, de a kettő nem zárja ki egymást.”
Összesen 59 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Egyébként igen. De én ezt a nagy fenekedést sem értem, hogy mindenáron át akarják venni a hatalmat egy olyan történelmi korszakban, amikor az országnak alapjában jól megy. Egy normális világban az ellenzék ilyenkor szakpolitikai ügyekre reagál, szervezetet épít, és akkor ugrik a kormány torkának, amikor baj van.
Ezt az interjút is benézte a népszara... :)
*LOL*
Ez az egyik leggagyibb urbánus legenda, amit valaha is terjesztettél. De megvallom: nagyon furfangos.
2013, Oszkó Péter:
2013-ban is recesszióban lesz a magyar gazdaság, a visszaesés 0,2 százalékos lehet - állapítja meg a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány legújabb költségvetési kockázatelemzésében. A 2013-ra tervezett költségvetésben a számára politikailag legmegfelelőbbnek tűnő eszközökkel óriási növekedési és inflációs áldozatokkal igyekszik tartani a hiánycélt a kormány – mondta az elemzés bemutatóján Oszkó Péter. Vagyis eszerint a 3 százalék alatti hiánycél nagy áldozatokkal, de tartható lehet.
Az elemzés a tavaly indított Közöskassza projekt keretében készült a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest segítségével. Az IMF-megállapodással nem számolnak, és arra számítanak, hogy a lejáró devizakötelezettségeket forintkibocsátásokból finanszírozza majd a kormány.
Alultervezhetik az inflációt
Az inflációt az elemzés szerint nemcsak a fogyasztási adóemelések fogják felfele nyomni, hanem az is, hogy a nem közvetlenül fogyasztókat terhelő adókat a cégek igyekeznek majd az áraikba beépíteni. Ennek eredményeként egy 5 százalékos pénzromlás várható 2013-ra. Ez jóval magasabb, mint amit a kormány a költségvetés benyújtásakor tervezett, ezért kérdés, hogy változtat-e a költségvetés tervezéséhez használt inflációs várakozáson.
Ha nem, akkor év elején az effektív infláció alatt fogja emelni a nyugdíjakat, és csak év végén korrigálja majd a törvényben megszabott, a többletinflációt kompenzáló nyugdíjemeléssel. Ez azonban így egy további rejtett megszorítás, ugyanis az alacsony jövedelemből élő nyugdíjasokkal hitelezteti meg a költségvetést az év nagy részében.
A munkahelyvédelem csak a károkat mérsékli
Az alapítvány kockázatelemzése szerint a lakossági fogyasztás 1,2 százalékkal eshet vissza jövőre. Exportnövekedés viszont lesz, és minimális beruházásnövekedést is elképzelhetőnek tart az alapítvány.
Az alapítvány nyári kockázatelemzésében arra figyelmeztetett, hogy jövőre 50 ezerrel csökkenhet a munkahelyek száma a kormány intézkedései következtében. A munkahelyvédelmi akcióterv azonban ezt kompenzálhatja az új elemzés szerint. Így azonban az akciótervvel a kormány nem tesz mást, mint a saját maga által okozott károkat mérsékli.
Komoly kockázatok
A jövő évi költségvetés kockázatai elsősorban nem külső, hanem belső eredetűek az elemzés szerint. Jelentős negatív hatást gyakorol majd, hogy az államháztartás milyen kamatfelárak mellett finanszírozza magát, ezt pedig a hazai gazdaságpolitikai intézkedések befolyásolják.
További három nagy kockázat a jövő évi költségvetésben a telekomadóval kapcsolatos várható brüsszeli döntés, ami 200 milliárdos lyukat üthet a költségvetésen. Emellett kockázatot jelent az is, hogy az e-útdíj bevezetése félre van tervezve, és a kockázatelemzés érdemi bevételekkel nem számol ebből. További nagy kockázat lesz, hogy nem lehet tudni, hogyan akar a kormány 150 milliárd forintot megspórolni az iskolák államosításán. Mindezekre a kockázatokra érdemi szabad tartalékot a költségvetés nem tartalmaz.
Új indoklás kellene
A kormánynak egy új általános és fejezeti indoklást kellene benyújtania a költségvetéshez, mivel már maga a kabinet sem veszi komolyan azt a kiindulópontot, amellyel júniusban számolt – mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest ügyvezetője.
A szakértő szerint egyelőre kérdés az is, hogy jövő tavasszal, május-júniusban kikerülhet-e a kormány a túlzotthiány-eljárás alól. Ehhez nemcsak a 2012-es tényadatnak kell 3 százalék alatt lennie, hanem az Európai Bizottság által várt 2013-as és 2014-es hiánynak is. A bizottság ugyanis az alacsony hiány fenntarthatóságát vizsgálja.
Készül a Bajnai-program
Az Együtt 2014 gazdaságpolitikai elképzeléseinek kidolgozása zajlik, és mint korábban jelezték, év végére készülnek el – mondta Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter kérdésre válszolva közölte, nem ambicionálja a pénzügyminiszterséget a közeljövőben.
Arra a fideszes bírálatra, hogy a Bajnai-kormány világrekorder volt az államadósság növelésében, Oszkó Péter azt mondta, szomorú látni, hogy a Fidesz nem hagy fel a közvélemény megtévesztésével. A Bajnai-kormány alatt az államadósság nominálisan csökkent a volt pénzügyminiszter szerint. Az államadósság GDP-ben kifejezett aránya nőtt, de a gazdaság visszaesése miatt. Magyarországon olyan sikeres válságkezelés zajlott, hogy a válság jóval kevésbé viselte meg az államadósságot – tette hozzá.
Bejelentkezés