Bejött Orbán ötlete, 115 milliárdos nyereség az aranytartalék hazahozatalából

2020. január 14. 10:02

Írta: Oláh Dániel
„115 milliárdot kaszált már a jegybank a tavaly bevásárolt arannyal” – írja az Index a Napi.hu-ra hivatkozva.

115 milliárd forintos ötlet

„Bő egy évvel ezelőtt döntött úgy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, hogy a korábbi tízszeresére, 31,5 tonnásra növeli a jegybank aranytartalékát. Akkor a jegybank azzal indokolta a döntést, hogy a nemesfém országon belüli birtoklása összhangban van a nemzetközi trendekkel, támogatja a pénzügyi stabilitást és tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat” – írja a Napi.

Erről a 444 tavaly októberben írta azt, hogy „Orbán ötletére tízszerezte meg a jegybank az aranytartalékot”, mivel Orbán Viktor kezdeményezte, hogy az MNB gondolja át az aranystratégiát, végül ezért növelték tízszeresre a tartalékot.

Több ország vezetőiben is felmerült az aranytartalék hazavitelének gondolata. Itt írtunk arról, hogy 2018 novemberében Donald Trump amerikai elnök szankciókat léptetett érvénybe a venezuelai aranyszektor ellehetetlenítésére, hogy Maduro elnök ne tudja hazavinni országa londoni jegybankban tárolt tartalékait. 2019 végén pedig Robert Fico nyilatkozott úgy, hogy Szlovákiának haza kell vinnie aranyát, mert még szövetségeseiben sem bízhat meg, főleg miután 1938-ban a nagyhatalmak felosztották Csehországot. Az elmúlt években a lengyelek és a németek is így tettek: 2019 novemberében Lengyelország száz tonna aranyrudat, szállított haza a brit jegybankból (Bank of England). Németország korábban, ötéves művelet eredményeként vitte haza aranyát Párizsból és New Yorkból 2017-ben.

Mint a Napi írja, „az arany történelmi szerepét megőrizve továbbra is az egyik legbiztonságosabb eszköznek tekinthető a világon, ami már normál piaci körülmények között is kifejti stabilitási- és bizalomerősítő funkcióját. Az akkori árfolyamon számolva mintegy 1,24 milliárd dollárt kitevő 31,5 tonnás aranytartalék állományát tekintve elérte azt a történelmi szintet is, ami az aranyvonat idején már hazánk rendelkezésére állt. A nemzetközi tartalékon belül az aranytartalék aránya ezzel 4,4 százalékra emelkedett, ami megfelel a nem-euroövezeti közép-kelet-európai országok átlagának.”

Épp az évtized áremelkedése előtt vettük vissza az aranyat

Arról van ugyanis szó, hogy az arany ára óriási növekedésbe kezdett, így „az akkor megvásárolt egymillió unciányi arany árfolyama azóta unciánként körülbelül 370 dollárral, vagyis összesen 370 millió dollárral nőtt. Forintban számolva pedig 115 milliárd fölött van már a nyereség, időközben ugyanis nem csak az arany lett drágább, de a forint árfolyama is csökkent a dollárhoz képest.” 

Az Economist infografikája mutat rá arra, hogy 2020 eleje aranyár-emelkedés tekintetében felkerült a hetvenes évek óta számított négy legnagyobb növekedési időszak toplistájára. Csak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások és az 1979-es iráni túszdráma idejében nőtt egy hét alatt nagyobb mértékben az arany világpiaci ára, mint most 2020 januárjában, amikor az USA meggyilkolta az iráni Kászim Szulejmánit.

A Makronóm hasábjain már 2019 márciusában jelezte az amerikai Tom Luongo, hogy „talán még egy lefelé menet lesz az aranyárakban (dollárban mérve), de erős bikapiac jön 2019-től vagy 2020-tól”.

Lenullázás helyett megtízszerezték

„Matolcsyék lenullázták Magyarország aranytartalékát” – írta a 444 2017-ben, azt az álhírt terjesztve, hogy a jegybank megszabadult Magyarország aranytartalékától. Valójában egy derivatív ügyleten keresztül történő befektetésnek köszönhetően egy másik sorba került át a friss jegybankmérlegben az aranytartalék. Egy évvel később Magyarország pedig már megtízszerezte a tartalékot, ami csupán néhány hónap leforgása alatt nagyjából 115 milliárd forintos nyereséget eredményezett Magyarország számára. Hozzá kell tenni, hogy bár az arany piaci értéke nőtt, ez az összeg nem realizált nyereség (az arany eladása esetén realizálódna ez az egyelőre nem realizált hozam).

A régi közgazdaságtan szerint az arany nem fontos

Miután „az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, ami így a 70 évvel ezelőtti historikus szintre emelkedett – a monetáris tanács e döntését kritizálta Surányi György egyetemi tanár” a HVG-ben. Mint arra Hoffman Mihály, az MNB igazgatója rámutatott, „sajnálatos, hogy Surányi a 20-30 évvel ezelőtti dogmáknál ragadt le, s nem vette figyelembe, hogy az aranytartalék növelése és országon belüli birtoklása összhangban van a nemzetközi trendekkel, támogatja a pénzügyi stabilitást, és tovább erősítheti a hazánk iránti piaci bizalmat. A világgazdaságban kialakult geopolitikai feszültségek mentén az elmúlt években felgyorsultak a nagyobb feltörekvő országok jegybankjainak aranyvásárlásai. Az aranytartalék növelése mögött gazdaságstratégiai szempontok állnak: az arany normál piaci körülmények mellett meglévő bizalomerősítő szerepe válsághelyzetben tovább erősödik” – írta, emlékeztetve arra, hogy az MNB döntései mögött nem befektetési vagy spekulációs, hanem egyszerűen stabilitási szándékok álltak.

Így tehát akár csökken, akár tovább növekszik ez a „nyereség”, ez inkább egy az adott körülmények között helyesnek tekinthető döntés kedvező mellékhatása, amit nem annyira a hozam alapján érdemes megítélni.

Az arany persze akkor is az egyik legbiztonságosabb eszköz volt, amikor Surányi György jegybankelnök idején szinte az egész magyar aranytartalékot eladták. Míg Surányi szerint az arany nem pénz, még az unortodox gondolkodónak nem mondható Alan Greenspan volt amerikai jegybankelnök is úgy véli, hogy a nyomtatott pénzt „szélsőséges körülmények között senki nem fogadja el, míg az aranyat mindig elfogadják, mert végső fizetési eszközként funkcionál”. Így talán már az is érthetőbbé válik, miért nevezi a magyar szuperállampapírt Surányi szuper téves rombolásnak”


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 84 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az aranytartalék jó dolog. Lehet belőle vásárolni, anélkül, hogy egy grammot is kiadnánk belőle.

Érdekes, hogy a 444 szerint is jó ötlet volt:-)
Ha-ha-ha

Válaszok:
hátakkor | 2020. január 14. 13:48

Nem.
Ha pl. a tartalék 40%-a arany, 60%-a deviza, akkor az arany árfolyam emelkedése révén az aranytartalék felugrik 42%-ra, a devizából meg 2 szazalékpont felszabadul.

Soros blog. Érdekes Surányi se értette miért kell venni. A nagy aranykészlet eladó.

Mindazok számára, kik értenek hozzá és figyelik a nemzetközi nemesfém kereskedemet, valószínüleg érdekes lehet ez a információ: https://bitcoinexchangeguide.c..

Én ebből azt merem következtetni, hogy a jövőben az arany ára tovább emelkedhet.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés