Elemzők: Nem lesz háború, mert az iráni vezetésnek jó eséllyel nincsenek öngyilkos hajlamai

2020. január 9. 15:31
Ráadásul az amerikai szankciók összezúzták az iráni gazdaságot, vélik elemzők. Továbbra sem valószínű a totális háború kirobbanása az Egyesült Államok és Irán között, több más ok mellett azért sem, mert Irán egy ilyen konfliktus esetén hatalmas gazdasági árat fizetne, áll a Fitch Ratings szerdán Londonban ismertetett tanulmányában.

A nemzetközi hitelminősítő kiemeli azt is, hogy az Egyesült Államokban az idén elnökválasztást tartanak, és Donald Trump elnök számára is politikai kockázatokat jelentene egy esetleges teljes körű katonai konfliktus Iránnal.

A Fitch közölte: alapeseti forgatókönyve ennek alapján az, hogy az Egyesült Államok és Irán végrehajt ugyan további támadásokat egymás ellen, ám ezek olyan gondosan kalibrált szinten maradnak, hogy a két fél elkerülhesse a totális katonai konfliktust.

Iránt erre ösztönzi az is, hogy gazdasága már most is komoly nehézségekkel küszködik, az Egyesült Államok pedig elsöprő katonai fölényben van.

A Fitch Ratings elemzői szerint ebben a helyzetben Irán hatalmas gazdasági árat fizetne, ha totális háborúba keveredne Amerikával.

A ház szerint mindezek alapján, ha nem robban ki totális konfliktus Amerika és Irán között,

az olajárakra gyakorolt felhajtóerő korlátozott marad,

tekintettel arra a tényre is, hogy a világpiaci olajellátás bőségesnek tűnik, különösen a lanyha globális növekedés környezetében. Mindemellett folyamatosan növekszik az amerikai, a norvég és a brazil kitermelés is.

Más nagy londoni házak ugyanakkor látnak felfelé ható olajpiaci árkockázatokat.

Az egyik legnagyobb londoni piaci elemzőház, a Pantheon Macroeconomics is valószínűtlennek nevezte legfrissebb helyzetértékelésében a totális háborút az Egyesült Államok és Irán között, egyebek mellett azzal az érvvel, hogy az iráni vezetésnek jó eséllyel nincsenek öngyilkos hajlamai.

Ráadásul az amerikai szankciók összezúzták az iráni gazdaságot.

A ház szerint ugyanakkor a háború puszta kockázata is elég ahhoz, hogy kockázati felár érvényesüljön az olajárakban, a magasabb olajárak viszont az olajfelhasználó gazdaságokban pótlólagos adóhoz hasonló hatást fejtenek ki.

A globális napi olajfogyasztás jelenleg hozzávetőleg 100 millió hordó, és minden öt dollárnyi áremelkedés éves szintre vetítve 183 milliárd dollárnyi pótlólagos adóval terheli az olajfelhasználó gazdaságokat; ez a globális hazai össztermék (GDP) éves értéknek 0,1 százaléka, fejtegették helyzetértékelésükben a Pantheon Macroeconomics londoni elemzői.

A Fitch Ratings szerdai elemzése szerint is megvannak a kockázatai az alapeseti előrejelzésnél súlyosabb destabilizációt okozó forgatókönyveknek, köztük egy nagy fegyveres konfliktusnak vagy a globális nyersolaj- és földgázellátás súlyos fennakadásának, beleértve a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítmányok elakadását.

E forgatókönyvek a globális olajárak jelentős emelkedésével járnának és komoly exportbevételi kieséseket okoznának az Öböl menti termelőknek.

A geopolitikai kockázatok már most is terhelik a térség több szuverén adósának államadósság-besorolását, és ez volt az egyik fő oka annak, hogy a Fitch Ratings szeptemberben az addigi A pluszról egy fokozattal A-ra rontotta Szaúd-Arábia államadós-osztályzatát, áll a hitelminősítő szerdai londoni elemzésében.

(MTI)
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés