Kutatás: 500 városból Budapest a 79. leginnovatívabb

2019. december 11. 17:16
Az ausztrál 2thinknow Innovation Cities Global Index alapján Budapest a világ 500 vizsgált városa közül globális szinten a 79. helyen szerepel, Európában pedig a 27. helyen áll. Közben Pozsony a 367., Zágráb a 369., de Varsó is a 114. helyen áll, a régiós fővárosok közül egyedül Prága előzi Budapestet a 61. hellyel.

A rangsor megalkotásánál a kutatók a szélessávú internet sebességét és lefedettségét, a digitális átalakulást, a tömegközlekedés minőségét, a helyi és nemzetközi összeköttetéseket, a felsőoktatásban tanulók létszámát, az irodabérlés díjait és a közösségi munkára alkalmas irodák elterjedtségét, a startupoknak nyújtott városi támogatásokat és a befektetésekhez, valamint az akcelerátorokhoz való hozzáférést vizsgálták.

Az így felállított rangsorban Budapest a világ 152 országában található 500 leginnovatívabb városának rangsorában a 79. helyezett lett. 

A helyezés arról ad visszajelzést, hogy nemzetközi összevetésben a vizsgált város mennyi lehetőséget nyújt a vállalatok növekedéséhez és

adottak-e az infrastrukturális és intézményi feltételei annak, hogy helyi tudásból globális termék szülessen.

Közép-európai viszonylatban mindebben jól áll a magyar főváros. Míg Bécs a 25., Prága a 61. hellyel előzi Budapestet, de a magyar fővárosnál kevésbé innovatív nem csak Stuttgart, Rotterdam, Lisszabon, Edinburgh, Genf, Szentpétervár, hanem Varsó (114. hely), Bukarest (171. hely), Tallinn (212. hely), Krakkó (252. hely), Ljubljana (312. hely), Belgrád (317. hely), Pozsony (367. hely) és Zágráb (369. hely) is.

 

 

| Budapest | város | rangsor

Kedvelje a Makronómot Facebookon!

Makronóm.Mandiner


Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Szűrés:
időrendben fordított időrendben értékelés szerint
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Interjúk 2018
Interjúk 2017

Plank Ádám
(Vendégszerző)

Miért fogy a magyar?
Nemzetünk fennmaradásának szempontjából a lehető legjelentősebb a kérdés, a válasz összetett, és a politika hangosan kopogtat, de nem feltétlenül a jó helyen.
25
1

Oszkó Péter
(Népszava)

Racionális kormányzás zajlik
Nyilvánvaló, hogy nem folyik kontármunka, hiszen például öt százalékos gazdasági növekedést értünk el a legutolsó GDP-adatok alapján. Interjú.
45
8

Rádi Balázs
(Makronóm)

Hamis lecsó „Kecsuppal”
A „függetlenobjektív” újságírás kecskeméti receptje.
5
1

Káncz Csaba
(Privátbankár)

Orbán és Nagy-Magyarország: miért pont a horvátok robbantak?
Értesülésünk szerint a Fidesz felsőbb döntéshozóinak irodáit többségében Nagy-Magyarország térképek díszítik.
73
119

Harsányi Péter
(Növekedés)

Tovább száguldhatnak a bérek
Három évig 10 százalékos béremelkedés mérséklődő infláció mellett?
6
3

Király Júlia
(Facebook)

Ne reméld, hogy előre felismered a válságot!
Az én válságtörténetem talán legpesszimistább tanulsága ez: nincs megbízható válság-előrejelzés.
60
66

Vukovich Gabriella
(Világgazdaság)

Családok ünnepe
A gyermekes családok elégedettsége meghaladta a gyermektelenekét.
5
3

Balogh Péter
(LinkedIn)

A férfi mögött pillangók, a nő mögött verdák
Felháborodunk valamin, amit nem látunk logikusnak.
7
1

Oláh Dániel
(Makronóm)

Egyre kevesebb nő és idős ember kényszerül közmunkára, de a 444 szerint egyre több
Épp csak egy Sopron méretű női csoport „tűnt el” három év alatt a magyar közfoglalkoztatásból.
26
4

Szócska Miklós
(Vasárnap.hu)

A magyar egészségügy egy karnyújtásnyira van a polgároktól
Gondoljunk csak a védőnői, vagy az iskolaorvosi hálózatra, a háziorvosi ellátásra. Igenis sok olyan erőssége van a mi rendszerünknek, amit nem értékelünk eléggé.
17
8

Steen Jakobsen
(Portfolio)

Magyarország kiléphet az EU-ból
Az idei fő témánk „A bomlás motorjai”, Magyarország pedig jól passzol ebbe. Interjú.
133
129

Hörcher Dániel
(Facebook)

Szociális alapú utazási kedvezményeket osztogatni a 90-es években volt nagy divat
Ami kedvezményt egyszer odaadtak, azt utána tűzzel-vassal sem sikerül visszavenni.
48
5

Fellegi Tamás
(Növekedés)

Tíz év alatt 54 százalékkal nőtt a magyar reálbér
Beindult a rakéta.
36
10

Eric Posner
(The Atlantic)

Milton Friedman tévedett
A nagyvállalatok a szocializmus velünk élő szigetei a piacgazdaságon belül.
9
3

Rádi Balázs
(Makronóm)

Mellément a „Kecsup”
Egy magát függetlennek hirdető hírportál téveszti meg a kecskemétieket.
25
2

Virág Barnabás
(MNB Tanszék Blog)

A 24. órában vagyunk
A világgazdaság környezeti terheinek elnyelése már közel két Földnyi bolygót igényelne. Interjú.
6
6

Szabó Gergely
(Makronóm)

Matematikailag lehetséges, hogy valaha is kifizessük az államadósságot?
Onnantól kezdve, hogy saját pénzben van az adósság, már nem sok jelentőséggel bír.
44
3

Orbán Krisztián
(G7)

Kevés embert hülyéztek le annyiszor, mint Matolcsy Györgyöt
Most már ott tartunk, hogy igaza volt.
73
12

Oláh Dániel
(Makronóm)

Export- helyett importvezérelt növekedés?
A magyar gazdaság a felzárkózás következő lépcsőjére lépett, ahol rohamos ütemben kezd a termelékenységet javító technológiai fejlesztésekbe.
10
3

Csaba László
(Qubit)

A mostani évtized egy elvesztegetett évtized volt
Szinte minden mutatóban jelentős a lemaradás. Interjú.
169
190

Inotai András
(168 Óra)

Magyarországon elkezdődött a társadalom halála
Minden eszközzel vissza kell fordítani az országot a szakadék széléről. Interjú.
104
184

Devecsai János
(Növekedés.hu)

A magyar vidéken még kevés a minőségi szálláshely
Nagy számban csak a fővárosban lehet találni minőségi szálláshelyet. Interjú.
6
1

Wagner Péter
(24.hu)

Az Egyesült Államoknak semmi keresnivalója Szíriában
Az biztosnak látszik, hogy az USA szavahihetősége már nem lesz a régi.
5
2

Csuhaj V. Imre
(Világgazdaság)

A hadiipar mint gazdasági katalizátor?
Így épült le a hadiiparunk a rendszerváltás után.
16
6

Baranyai Eszter
(MNB Tanszék Blog)

Válság: mit tanulhatunk az atombombától?
Egyazon nyelvet beszélők körében is előfordul, hogy különféle területek képviselői mintha saját nyelvüket beszélnék, saját módszereiket, mércéiket használják.
3
2