Moody's: Európában a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok szenvednek a leginkább a munkaerőhiánytól

2019. december 10. 11:11

Európán belül a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban okozza a legnagyobb gondot a munkaerőhiány, és ez növekedési kockázatként is terheli a térség kilátásait – áll a Moody's Investors Service éves szektorjelentésében.

2019. december 10. 11:11
null
Takács Zsolt

A nemzetközi hitelminősítő kiemeli, hogy a betöltetlen állások rátája – vagyis a gazdaság munkaerőigényének fedezetlen hányada – a közép- és kelet-európai térségben folyamatosan emelkedik az elmúlt tíz évben.

Mindeközben a munkaerőhiányról beszámoló feldolgozóipari cégek aránya is drámai módon emelkedik ebben az országcsoportban. A toborzási gondokkal küszködő gyáripari vállalatok arányának súlyozatlan régiós átlaga 2019 harmadik negyedében 36,3 százalék volt.

Szenvednek a feldolgozóipari cégek

A térségi átlagon belül Magyarországon volt a legmagasabb,

53,7 százalék a munkaerőhiánytól szenvedő feldolgozóipari cégek hányada

– áll a Moody's jelentésében.

A cég kiemeli, hogy az Európai Unió egészének átlagában a feldolgozószektor vállalatainak 16,7 százaléka küzd munkaerőhiánnyal.

Folyamatosan növekvő GDP

A munkaerőhiány az elmúlt években nem akadályozta meg a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok gyors növekedését: a térség hazai összterméke (GDP) tavaly „egészséges” ütemben, átlagosan 4,3 százalékkal növekedett – hangsúlyozza a Moody's tanulmánya.

A hitelminősítő hozzáteszi, hogy a következő években a GDP-növekedés ütemének fokozatos lassulásával számol ebben az országcsoportban – az idei évre 3,8, jövőre 3,3, 2021-ben 3 százalékos átlagos térségi növekedést valószínűsít –, várakozása szerint azonban ez a gazdasági aktivitás is elősegíti a jövedelmek további közelítését az uniós átlaghoz.

A munkaerőhiány azonban a gazdasági erőre kifejtett hatás révén gyakorolja a legnagyobb nyomást a szuverén adósminőségre, és hosszú távon komoly mértékben korlátozhatja a gazdasági növekedést, mivel rontja a vállalatok képességét üzleti igényeik fedezésére és aktivitásuk bővítésére. Mindemellett a feszes munkapiaci helyzetből eredő magasabb bérek a fiatalokat munkavállalásra késztethetik, és nem arra, hogy oktatási, szakképzési programokban vegyenek részt, és ez is hátrányosan befolyásolhatja a hosszú távú növekedési kilátásokat – áll a Moody's tanulmányában.

A cég szerint ugyanakkor az is igaz, hogy a munkaerőhiánynak közép- és hosszú távon akár kedvező hatásai is lehetnek, ha következményeként mind szélesebb körben elterjed egyes munkatípusok automatizálása, és ennek révén a humán munkavégzésben

a magasabb hozzáadottérték-tartalmú tevékenységek felé tolódik a hangsúly.

A Moody's kiemeli, hogy a magyarországi és a csehországi beruházás-ösztönzési rendszerben végrehajtott legutóbbi változtatások indokai között ez a cél is szerepel.

A cég a magyar gazdaságra derűlátó előrejelzést tart érvényben.

A Magyarországról összeállított, minap Londonban ismertetett 32 oldalas éves adósprofil-jelentésében a hitelminősítő közölte, hogy várakozása szerint a magyar hazai össztermék növekedési üteme a továbbiakban lassul ugyan, de 2020-ban és 2021-ben is 3,2 százalék körül lesz, ami a Moody's szerint még mindig robusztusnak számít.

A fő adósminőségi kihívások közé tartozik a továbbra is jelentős államadósság-ráta, amely 2018 végén a GDP-érték 70,2 százaléka volt, de a Moody's várakozása szerint az erőteljes nominális GDP-növekedés környezetében 2021-re 64 százalék körüli szintre csökken – állt az előrejelzésben.

A londoni elemzői közösségben van olyan előrejelzés, amely jövőre markánsabb lassulást, 2021-re viszont a konszenzusos várakozást jelentősen meghaladó

újbóli fellendülést valószínűsít a magyar gazdaságban.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport minap Londonban bemutatott 50 oldalas térségi prognózisa a magyar gazdaságban az idén 4,8 százalékos, 2020-ra 2,8 százalékos GDP-növekedést jósol, mindenekelőtt a gyengülő külső környezettel indokolva a jövőre várt lassulást.

A cég hangsúlyozta ugyanakkor, hogy 2021-re az általános várakozásnál jóval erőteljesebb, 3,5 százalékra visszagyorsuló GDP-növekedéssel számol Magyarországon, elsősorban az euróövezetben valószínűsített ciklikus fellendülés és a magyar export várható élénkülése miatt.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
scion
2020. február 03. 13:13
talán nem gombokért kéne keresni munkaerőt..
civis72
2019. december 12. 14:10
azok a régi szép idők...mikor még másfél millió minimálbéres munkanélküliből lehetett válogatni feketemunkára
nemecsekerno_007
2019. december 12. 14:09
Hát igen, ez volt az EU-s szerződés apróbetűje... - A gazdag ország elszívja a munkaerőt, hogy az ottani nyugdíjakat termeljék... - nekünk meg maradnak a magas adók, meg a nyugdíjasok... Kicsit fordulni látszik ez a trend, kapják is az ívet a V4-ek, jogállamiságból, demokráciából meg szabadságjogokból... Csak az a kurv@ lóláb... az ki ne lógna... Biztos kurvára véletlen, hogy épp most folyik pár V4 ország ellen eljárás... A migik beengedése is puszta véletlen...
kizökkentidő
2019. december 12. 14:09
Aki hajlandó(lenne) a német munkabér felét kifizetni, annak korlátlan mennyiségű munkavállalója van. Ja hogy ötöd hetedannyiért nincs munkaerő? Nem csodálkozzunk rajta.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik