György László: Minden innovációra költött állami forint négy másikat hoz a piacról

2019. december 10. 10:44
A magyar kormány patrióta és pragmatikus gazdaságpolitikát folytat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában György László, rámutatva, hogy az elmúlt nyolc évben az EU-n belül a magyar kkv-k termelékenysége nőtt a legjobban, mintegy 30 százalékkal.

A 2010-esnél is nyitottabb, de sokkal kevésbé sérülékeny gazdasági szerkezetre törekszik a magyar kormány, mint arról az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára az InfoRádióban beszélt. György László szerint minden egyes állami forint, amit innovációba, kutatás-fejlesztésbe fektetnek, négy másikat hoz a piacról.

A magyar kormány patrióta és pragmatikus gazdaságpolitikát folytat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában György László, aki hangsúlyozta, hogy Magyarország úgy tudta megőrizni az elmúlt kilenc évben a gazdasági nyitottságát, hogy közben sebezhetőségét is minimalizálta.

„Hogy miben is áll a magyar gazdaságstratégia? Az egyik, hogy patrióta és pragmatikus gazdaságpolitika; patrióta abban az értelemben, hogy azokat segíti, akik hozzájárulnak a magyar gazdaság fenntartható fejlődéséhez, a bérből és fizetésből élő, gyermeket vállaló családokat, azokat a vállalatokat, amelyek külföldről újfajta tudást, technológiát hoznak Magyarországra, illetve azokat a munkáltatókat, akik a magyarok nagy részének munkát adnak. Pragmatikus abban az értelemben, hogy megnéztük, mit sugallnak az elméletek, megnéztük, mi volt a kiindulási alap 2010-ben, a globális kontextust folyamatosan monitorozzuk, és ehhez igazítjuk a stratégiánkat.”

„A magyar gazdaság 2010-ben a világ egyik legnyitottabb gazdasága volt a GDP-arányos kereskedelem mértéke tekintetében. Az volt a célunk az elmúlt 9 évben, hogy ezt a nyitottságot fenntartsuk, sőt lehetőség szerint még növeljük is úgy, hogy a sebezhetőségünket minimalizáljuk. A Magyar Nemzeti Banknak 2013 és a Pénzügyminisztériumnak 2010 után óriási szerepe lett abban, hogy ez a sebezhetőség jelentősen csökkent. A külső tartozásállományunk megfeleződött, a költségvetésben pedig sikerült az elmúlt nyolc évben azt teljesítenünk, hogy a bűvös maastrichti konvergenciakövetelményen, a 3 százalékon belül voltunk” – mutatott rá.

Német-magyar gazdasági kapcsolatok

György László érdekes tendenciának nevezte, hogy az utóbbi időben a német gazdaság hanyatlása nem rántotta magával a magyar gazdaságot.

„Most azt látjuk, hogy a német ipar ebben az évben eddig 5-6 százalékkal zsugorodott, a magyar ipar 6 százalékkal bővült.
Ez azt jelenti a mi értelmezésünkben, hogy a politikai és a pénzügyi stabilitásnak, a viszonylag jó infrastrukturális helyzetnek és innovációs környezetnek köszönhetően talált magának telephelyet a BMW Debrecenben két évvel azután, hogy ott járműipari képzés indult.”

György László szerint ennek köszönhetően ma már sikerül Magyarországra vonzani olyan, nagyobb hozzáadott értéket igénylő beruházásokat is, amelyeket korábban nem sikerült.

Az innováció szerepe

„Összpontosítjuk kutatás-fejlesztési és innovációs képességeinket, és többet költünk az innovációra. 2020-ban negyedével többet. Minden egy, állam által elköltött forint négy forint további befektetést generál a piaci szereplők részéről” – említette a versenyképességi intézkedések között kiemelten az egyetemek köré épülő innovációs ökoszisztémák szerepét.

Az államtitkár aláhúzta, hogy a kormány hisz a mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítését szolgáló programjaiban is.

„Azt látjuk, hogy a munkaerőpiac feszessé válása kikényszeríti a vállalkozásokból azt, hogy hatékonyabban, termelékenyebben működjenek. Modern mintagyár, mintaüzem és mintaműhely programjainkkal minden vállalatméret számára szeretnénk gyakorlati megoldásokat bemutatni, mi az, amivel ők tudják növelni a termelékenységüket” – illusztrálta, hogyan segíti a kormány, hogy a multikat naggyá tevő technológiai és szervezési tudás a kisebb magyar vállalatokhoz is eljusson.

„Míg a világban van 600 nagy multicég, amely a világexport 80 százalékát adja, közvetlen hozzáférése van a piacokhoz, rengeteg pénze van, ebből le tudja követni a technológiai változásokat, ezért fejlett és hatékony, addig a legkisebbeknek nincs erre lehetőségük. Az egyik legfontosabb kérdés tehát az, hogy hozzá tudnak-e a kkv-k is jutni ahhoz a tudáshoz, ami segít nekik megérteni a XXI. századot és segít alkalmazkodni, felvenni a versenyt a nagyvállalatokkal. Az elmúlt nyolc évben az EU-n belül a magyar kkv-k termelékenysége nőtt a legjobban, mintegy 30 százalékkal”, mondta el György László, így szerinte mára a visegrádi országokkal szembeni termelékenységbeli lemaradásunkat ledolgoztuk.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Miért csak az állami forint? A magán nem?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés