Finn lap: Végzetes hiba volt bevezetni az eurót

Elgáncsolták magukat a franciák az euróval

Németország újraegyesítése után Franciaország attól tartott, hogy Németország túlzott hatalomra tesz szert Európában, ezért is gondoltak arra, hogy egy közös valutát kellene létrehozni.

A terv a lap szerint nem jött be: az egy főre jutó francia GDP 1999-ben épp akkora volt, mint a német, a költségvetési egyenlegek rendben voltak és az államadósság is a GDP 60 százaléka körül alakult. Ma a francia adósság 100 százalék fölötti, a költségvetési deficit pedig idén meghaladhatja a 3 százalékot és magasabb, mint az olasz deficit.

Az eurózónában általában a fejlettebb északi és a kevésbé fejlett déli államokat szokás megkülönböztetni – írja a lap. Az alapján, hogy mára hova jutott, Franciaország inkább a déli államok közé tartozna. Az alacsony növekedés és a magas adósság pedig már politikai problémákat is okoz. Franciaország tehát az euró csapdájába került és nem látszik a kiút – írja a finn lap.

Mindenkire 70 ezer eurós veszteség jut

Kiemelik, hogy az euró mellett régen még azzal érveltek a támogatók, hogy az majd segíti a gazdaságok közeledését és a lemaradók felzárkózását – ezzel szemben az ellenkezője valósult meg. A  Center for European Policy elemzésére hivatkozva azt írják, hogy csak kevés ország, különösen Németország, Ausztria és Hollandia járt jól az euró bevezetésével, de a többség sokat vesztett. Olaszország és Franciaország egy főre vetítve nagyjából 70 ezer eurót vesztett az elemzés szerint, ami persze olyan komoly ellentéteket szít az euróövezetben, hogy mára a tagországok alig képesek megegyezésre jutni valamiben – írja a cikk.

Az eurózóna legfőbb problémája az elemzés szerint az, hogy az elmúlt évtizedben nem tudott átlagosan 1,5 százalékos GDP-növekedésnél többet felmutatni, ma pedig egy százalék körül „gyarapodik” éves szinten. A lap szerint a saját valutáját megtartó lengyel gazdaság közben kilőtt, de a saját pénzéhez ragaszkodó dán és svéd gazdaságok is jobban teljesítenek.

Az eurózónában a kevésbé fejlett gazdaságok úgy tudják megőrizni versenyképességüket, ha belső leértékelést hajtanak végre, azaz csökkentik a béreiket – hiszen saját monetáris politikájukról lemondtak, nem tudják a valuta „leértékelésével” támogatni az exportjukat.

Hasonlóan vélekedik az eurózóna kényszerzubbonyáról a norvég elemző, Christian Anton Smedshaug. „Magyarország ezeket a nehéz, válságkezelő döntéseket önmaga hozta meg, viszonylag függetlenül. Megvédte a magyar dolgozókat és a magyar háztartásokat, mert erős nemzeti bankkal és saját valutával, azaz saját monetáris politikával rendelkezett. Magyarország többé-kevésbé szuverén gazdaságnak számított. De Görögország nem volt önálló, hiszen nagymértékben függött az Európai Központi Banktól és az Európai Uniótól. Görögországnak nem volt akkora szuverenitása, mint Magyarországnak, amely segített volna megoldani a hatalmas válságot” – magyarázta lapunknak az eurót egyetlen országnak sem ajánló elemző.

Mint mondta, „az euró egy hibás pénz, amely alapvetően részes abban, hogy nem találjuk Európában a megfelelő egyensúlyt az unió, azaz a nemzetek felettiség és a nemzetek között. Az euró egyetlen országnak sem jó, kivéve Németországnak, mivel az euró számukra alulértékelt, azaz jelenleg sokkal alacsonyabb a valutájuk árfolyama, mint amilyen a német márkával lenne.”

A finn lap hivatkozik a Világbank korábbi vezető közgazdászára, a magyar Dobozi Istvánra is, aki a Financial Timesban azt írta, hogy az eurózóna akár össze is omolhat egy külső aszimmetrikus sokk hatására.

A svéd szomszéd okosabb volt

Finnország legnagyobb exportpiaca Európa, Európa pedig gyengélkedik. Svédország is fontos exportpiaca Finnországnak, de a svédek megőrizték a koronát, sőt 25 százalékkal leértékelve tartják azt az euróhoz képest, hogy előnyre tegyenek szert a lap szerint. Finnország így már kettős csapdába került, exportpiacain nincs könnyű dolga, ha versenyképes akar maradni.

Finnország nem rendelkezik önálló monetáris politikával, ezért nem marad más választása, mint a belső leértékelés, ami általában megszorításokat jelent. Mára közismert, hogy ez a legritkább esetben működőképes recept, Magyarország is épp úgy lábalt ki a 2008-as válságból, hogy elutasította a megszorításokra építő politikákat.

A lap felidézi a reménytelen olasz helyzetet – ahol a növekedés szinte láthatatlan, az államadósság pedig óriási. Csak arra lehet várni, hogy az üzleti ciklus és a gazdasági hangulat jobbra fordul – véli a cikk szerzője. Ha ez nem történik meg, előbb-utóbb a fejlett eurózóna-tagoknak kell segítséget nyújtaniuk, ahogy Görögországot is kimentették.

(Címlap: Amanda Paren ausztrál művész Man című világító installációja a City of Light elnevezésű rendezvényen a finnországi Jyvaskylában 2019. szeptember 28-án. MTI/EPA/COMPIC/Markku Ojala)