„A kilencvenes években eszünkbe sem jutott volna felvenni gyerekvállalás előtt lévő hölgyeket” – szakértők a nők munkapiaci helyzetéről

2019. december 3. 18:28

Írta: Rádi Balázs
„A vezető pozícióban dolgozó nők és menedzser hölgyek aránya Magyarországon az egyik legmagasabb az Európai Unióban, megelőzzük Svédországot, Dániát, Hollandiát és Luxemburgot” – mutatott Lovászy László emberi jogi és foglalkoztatáspolitikai szakértő az Eurostat adataira a munka jövőjéről szóló rendezvényen. A jövő már az ajtónkon kopogtat és olyan új kérdéseket szegez nekünk, melyekre a legtapasztaltabb munkapiaci szakemberek is csak nehezen tudnak válaszolni. A Makronóm gazdasági portál és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem november elején a HR szakma két elismert képviselőjét hívta meg, hogy nyilvánosan vitassák meg a munkapiac és a robotizáció legégetőbb kihívásait. Beszámolónk második része.
A jövő 60 percben rendezvény keretében a HR-szakma két szakértője elemezte a jövő és a jelen munkapiaci kérdéseit. A kerekasztal-beszélgetést Lovászy László, a miniszterelnökség stratégiai kutatások támogatásáért felelős miniszteri biztosa és Oláh Dániel, a Makronóm rovatvezetője nyitotta meg, akik egyben az esemény ötletgazdái és moderátorai is voltak. Baja Sándor a Randstad munkaközvetítő cég ügyvezetője mellett foglalt helyet az est másik szakértője, Juhos Andrea, a Lee Hecht Harrison szervezet- és vezetőfejlesztő cég ügyvezető partnere, aki több mint 15 éves szakmai tapasztalattal maga mögött vázolta a robotok jövőbeli hatását a munkapiacra.

Korai az öröm

Juhos Andrea rámutatott: annak ellenére, hogy a statisztikák szerint Magyarországon magasabb a vezető pozíciót betöltő nők aránya, mint Svédországban vagy Dániában, a munkája során azt tapasztalta, hogy hazánkban ma kevés nő kerül a nagy cégek legfelsőbb vezetői közé. 

Lovászy László azzal magyarázta a nők magasabb arányát hazánkban a közép- és felső vezetők körében, hogy némileg paradox módon

Magyarország le van maradva a részmunkaidős lehetőségekben a fejlettebb uniós országoktól.

Ugyanakkor az utóbbi hónapokban csökkent mind a betöltetlen álláshelyek száma, mind pedig az utóbbi években a kisgyerekes anyukák távolmaradása a munkaerő-piactól, foglalkoztatási rátájuk ugyanis 2010 és 2017 között 61,1-ről 69,6 százalékra nőtt.

Hollandiát hozta példának, ahol alacsony a vezető-menedzser pozíciót betöltő nők aránya, mivel közülük sokan részmunkaidőben dolgoznak és többek közt ezért nem tölthetnek be vezetői állást.

A fenti ábra jól mutatja, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás kultúrájában még elmaradás látható hazánkban. Nemcsak mi, hanem velünk együtt a visegrádi országok sem jeleskednek ebben. A beszélgető felek egyetértettek abban, hogy hatalmas munkaerő-tartalékot jelentenek itthon a kisgyerekes anyukák, akik akarnának és tudnának is részmunkaidős munkát vállalni, azonban erre jelenleg kevés lehetőségük van, azonban a kormányzat egy új munkahelyvédelmi akcióterv kidolgozását kezdte meg, amelynek egyik célcsoportja a kisgyerekes nők lesznek. Forrás: Eurostat.


Juhos Andrea nehezményezte, hogy

amíg más országokban már a robotok jogairól vitáznak, addig nálunk még az otthonról történő munkavégzés, azaz a home office kérdése sincs megoldva,

holott az Egyesült Államokban ezen már negyven éve túl vannak. Szerinte az egyik legkritikusabb szempont az, hogy cégek attól félnek, őket vonják felelősségre, ha a dolgozó otthon, munka közben balesetet szenved, például eltöri a lábát. 

Lovászy megerősítette, hogy a Zürichi Egyetem tavaly novemberi kutatása azt mutatta ki, hogy a soft skillnek nevezett készségek egyre fontosabbá válnak, ami a képzett nők munkaerő-piaci helyzetének javulásával járt. Az Egyesült Államokban is egy új, korábban ismeretlen trend látható:

az 1980-as évektől a férfiak pozíciója romlott, míg a nőké jelentősen erősödött a jól fizetett állások vonatkozásában.

Ma már egyre több országban több hölgy szerez diplomát, mint férfi, és az úgynevezett reál tárgyak terén is emelkedik a számuk. Sarah O’Connor, a Financial Times szakértője úgy véli, hogy a „robotbiztos”, illetve a kevésbé automatizálható munkaköröket a mesterséges intelligencia általánossá válásával is egyre inkább a nők lesznek képesek betölteni – emlékeztetett Lovászy.

Egyenlőtlenség a nemek között

Juhos Andrea egy statisztikát hozott, mely szerint egy nő 10-15 százalékkal kevesebbet keres, mint ugyanabban a munkakörben egy férfi, amit vállalhatatlannak tart. Az Eurostat szerint egyébként hazánk 2017-ben Svédország és Dánia között helyezkedett el ezen a téren.

Juhos Andrea arra is felhívta a figyelmet, hogy

a fiatal anyák a magyar munkapiacon ma hátrányt szenvednek.

A hátrányos megkülönböztetésről napi szinten olvashatunk bejegyzéseket a Mommy Works Hungary Facebook csoportban, ahol fiatal anyák számolnak be a munkaerőpiacon vagy karrier fronton történő boldogulásukról. „A bejegyzések többsége negatív, 

naponta tíz olyan poszt van, hogy na már megint megkérdezték az állásinterjún, hogy de ki fog vigyázni a gyerekedre ha beteg, van-e neked szülői segítséged, akarsz-e még gyereket, mert ugye nem” 

– számolt be a negatív példákról a HR szakember. Szerinte a  kismamáknak egyáltalán nem javult a munkapiaci helyzete, ami azért is érthetetlen számára, mert munkaerőhiány tombol az országban és szükség lenne minden dolgos kézre.

A jövőben robot bébiszitterek könnyíthetik meg a gyerekeink napközbeni elhelyezését? Erről szól a „The iMom” című sci-fi rövidfilm, utalva a veszélyekre is. Forrás: Youtube.


A férfiaknak (is) a konyhában a helye?

Baja Sándor nem teljesen értett egyet Juhos Andreával, szerinte inkább növekvő tolerancia figyelhető meg a munkáltatók részéről a fiatal anyukák irányába. 

A kilencvenes években, amikor elkezdtem dolgozni, eszünkbe sem jutott volna felvenni gyerekvállalás előtt lévő hölgyeket.

Ma az én cégemnél az a helyzet, hogy nekem van olyan kolléganőm, akinek kis gyereke van és heti 8 órát dolgozik. Megkérdezem tőle, hogy mennyit szeretnél dolgozni, azt mondja 8 órát. És mit csinál? Betanítja például az újonnan jövő tanácsadókat” – mutatta be egy személyes példával a nők munkapiaci helyzetének a javulását.

A szakember szerint főleg az jelenti a legnagyobb kihívást a nők a számára, hogy hova tegyék a gyereket napközben, amíg ők dolgoznak. Szerinte a munkáltatóknak rugalmasan kellene kezelniük a kismamák munkaidejét. 

Juhos Andrea szerint mélyebbre nyúlik a probléma gyökere, egészen a nők társadalmi megítélésig kell leásnunk, és onnan kell kigyomlálnunk a nőkről alkotott régi képet. „15-20-30 évvel ezelőtt szerintem az egy teljesen elfogadott magyarországi attitűd volt, hogy a nőnek a konyhában a helye.

Dolgozzon, de azért a házimunka is az ő feladata: vásároljon, főzzön, mosson, takarítson.

Amíg ezt nem győzzük le, addig a nők alapvetően jóval nehezebb helyzetben lesznek” – szólított fel a változás fontosságára.

Javult a helyzet, de nem elég gyorsan

Lovászy végezetül rámutatott arra, hogy bár javul a helyzet, de nem eléggé: a hazai felmérések azt mutatják, hogy bár 1999-2000-hez képest az utóbbi időben javult a férfiak és nők családon belüli munkamegosztása – a 10 évvel korábbi állapothoz képest ma már átlagosan napi 15 perccel többet foglalkoznak a férfiak otthoni teendőkkel –, a nők még mindig jóval több otthoni kötelezettségnek tesznek eleget még munka mellett is.

A KSH adatai alapján az 1980-as évek közepe óta jelentősen csökkent a háztartási teendőkre fordított idő, a házimunka jelentős részét azonban ma is nők végzik. Míg 1986-1987-ben – az időmérleg felvétel adatai alapján – egy nő átlagosan napi 208 percet fordított az otthoni teendőkre, addig 2009-2010-ben ez az érték már csak 183 perc volt. Növekedett ugyanakkor az az idő, amit a férfiak töltenek házimunkával: míg ők 1986-1987-ben csupán 62, addig 2009/2010-ben már 78 percet fordítottak az otthoni teendőkre.” 


Ennek egyik kitörési pontja lehet az 5G technológia (ahol legfeljebb a másodperc tört része alatti kommunikációs késésekkel lehet számolni), amely a távmunkának és a részmunkának teljesen más értelmet fog adni, hiszen a kommunikáció és kapcsolat minősége kiválthatja sok esetben a személyes jelenlétet az irodákban is, ma még szinte elképzelhetetlen applikációkkal és megoldásokkal.
 

Férfiakat bátorít a főzés fortélyainak elsajátítására a következő videó, mely szerint a konyha akár a férfiak helye is lehet:

 

(Fotók: Oláh Dániel) 

Összesen 33 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Tizenkettő egytucat ilyet olvasni, hogy aszongya, a "változás nem elég gyors", meg hogy a nők ugyanazért a munkáért kevesebbet kapnak, mint a férfiak. Feminista fos az egész.

Boltba menet láttam egy villanyszerelő brigádot, amint ebben a fagyban, a villanyoszlopok tetején vezetéket cserétek, bizonyára, mert leszakadt az egyik. Egy nő sem volt köztük.

Ha ezek az emberek, sokszor az életüket kockáztatva, nem dolgoznának azon, éjjel, hóban-fagyban, hogy ezek a rendszerek működőképesek maradjanak, amikkel kapcsolatban megszoktuk, hogy gyakorlatilag 99,999%-ban működnek, az összes feminista kb. 3 nap alatt megfagyna, vagy éhenhalna.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés