„A kilencvenes években eszünkbe sem jutott volna felvenni gyerekvállalás előtt lévő hölgyeket” – szakértők a nők munkapiaci helyzetéről

A jövő 60 percben rendezvény keretében a HR-szakma két szakértője elemezte a jövő és a jelen munkapiaci kérdéseit. A kerekasztal-beszélgetést Lovászy László, a miniszterelnökség stratégiai kutatások támogatásáért felelős miniszteri biztosa és Oláh Dániel, a Makronóm rovatvezetője nyitotta meg, akik egyben az esemény ötletgazdái és moderátorai is voltak. Baja Sándor a Randstad munkaközvetítő cég ügyvezetője mellett foglalt helyet az est másik szakértője, Juhos Andrea, a Lee Hecht Harrison szervezet- és vezetőfejlesztő cég ügyvezető partnere, aki több mint 15 éves szakmai tapasztalattal maga mögött vázolta a robotok jövőbeli hatását a munkapiacra.

Korai az öröm

Juhos Andrea rámutatott: annak ellenére, hogy a statisztikák szerint Magyarországon magasabb a vezető pozíciót betöltő nők aránya, mint Svédországban vagy Dániában, a munkája során azt tapasztalta, hogy hazánkban ma kevés nő kerül a nagy cégek legfelsőbb vezetői közé. 

Lovászy László azzal magyarázta a nők magasabb arányát hazánkban a közép- és felső vezetők körében, hogy némileg paradox módon

Ugyanakkor az utóbbi hónapokban csökkent mind a betöltetlen álláshelyek száma, mind pedig az utóbbi években a kisgyerekes anyukák távolmaradása a munkaerő-piactól, foglalkoztatási rátájuk ugyanis 2010 és 2017 között 61,1-ről 69,6 százalékra nőtt.

Hollandiát hozta példának, ahol alacsony a vezető-menedzser pozíciót betöltő nők aránya, mivel közülük sokan részmunkaidőben dolgoznak és többek közt ezért nem tölthetnek be vezetői állást.

Juhos Andrea nehezményezte, hogy

holott az Egyesült Államokban ezen már negyven éve túl vannak. Szerinte az egyik legkritikusabb szempont az, hogy cégek attól félnek, őket vonják felelősségre, ha a dolgozó otthon, munka közben balesetet szenved, például eltöri a lábát. 

Lovászy megerősítette, hogy a Zürichi Egyetem tavaly novemberi kutatása azt mutatta ki, hogy a soft skillnek nevezett készségek egyre fontosabbá válnak, ami a képzett nők munkaerő-piaci helyzetének javulásával járt. Az Egyesült Államokban is egy új, korábban ismeretlen trend látható:

Ma már egyre több országban több hölgy szerez diplomát, mint férfi, és az úgynevezett reál tárgyak terén is emelkedik a számuk. Sarah O’Connor, a Financial Times szakértője úgy véli, hogy a „robotbiztos”, illetve a kevésbé automatizálható munkaköröket a mesterséges intelligencia általánossá válásával is egyre inkább a nők lesznek képesek betölteni – emlékeztetett Lovászy.

Egyenlőtlenség a nemek között

Juhos Andrea egy statisztikát hozott, mely szerint egy nő 10-15 százalékkal kevesebbet keres, mint ugyanabban a munkakörben egy férfi, amit vállalhatatlannak tart. Az Eurostat szerint egyébként hazánk 2017-ben Svédország és Dánia között helyezkedett el ezen a téren.

Juhos Andrea arra is felhívta a figyelmet, hogy

A hátrányos megkülönböztetésről napi szinten olvashatunk bejegyzéseket a Mommy Works Hungary Facebook csoportban, ahol fiatal anyák számolnak be a munkaerőpiacon vagy karrier fronton történő boldogulásukról. „A bejegyzések többsége negatív, 

– számolt be a negatív példákról a HR szakember. Szerinte a  kismamáknak egyáltalán nem javult a munkapiaci helyzete, ami azért is érthetetlen számára, mert munkaerőhiány tombol az országban és szükség lenne minden dolgos kézre.

A férfiaknak (is) a konyhában a helye?

Baja Sándor nem teljesen értett egyet Juhos Andreával, szerinte inkább növekvő tolerancia figyelhető meg a munkáltatók részéről a fiatal anyukák irányába. 

Ma az én cégemnél az a helyzet, hogy nekem van olyan kolléganőm, akinek kis gyereke van és heti 8 órát dolgozik. Megkérdezem tőle, hogy mennyit szeretnél dolgozni, azt mondja 8 órát. És mit csinál? Betanítja például az újonnan jövő tanácsadókat” – mutatta be egy személyes példával a nők munkapiaci helyzetének a javulását.

A szakember szerint főleg az jelenti a legnagyobb kihívást a nők a számára, hogy hova tegyék a gyereket napközben, amíg ők dolgoznak. Szerinte a munkáltatóknak rugalmasan kellene kezelniük a kismamák munkaidejét. 

Juhos Andrea szerint mélyebbre nyúlik a probléma gyökere, egészen a nők társadalmi megítélésig kell leásnunk, és onnan kell kigyomlálnunk a nőkről alkotott régi képet. „15-20-30 évvel ezelőtt szerintem az egy teljesen elfogadott magyarországi attitűd volt, hogy a nőnek a konyhában a helye.

Amíg ezt nem győzzük le, addig a nők alapvetően jóval nehezebb helyzetben lesznek” – szólított fel a változás fontosságára.

Javult a helyzet, de nem elég gyorsan

Lovászy végezetül rámutatott arra, hogy bár javul a helyzet, de nem eléggé: a hazai felmérések azt mutatják, hogy bár 1999-2000-hez képest az utóbbi időben javult a férfiak és nők családon belüli munkamegosztása – a 10 évvel korábbi állapothoz képest ma már átlagosan napi 15 perccel többet foglalkoznak a férfiak otthoni teendőkkel –, a nők még mindig jóval több otthoni kötelezettségnek tesznek eleget még munka mellett is.

Ennek egyik kitörési pontja lehet az 5G technológia (ahol legfeljebb a másodperc tört része alatti kommunikációs késésekkel lehet számolni), amely a távmunkának és a részmunkának teljesen más értelmet fog adni, hiszen a kommunikáció és kapcsolat minősége kiválthatja sok esetben a személyes jelenlétet az irodákban is, ma még szinte elképzelhetetlen applikációkkal és megoldásokkal.
 

(Fotók: Oláh Dániel)