Amerikai lap: Magyarország az európai gazdasági sikertörténet

2019. december 3. 23:28

Írta: Oláh Dániel
Sajnos a politikai viták elrejthetik a nagyvilág elől Európa egyik legnagyobb gazdasági sikertörténetét, egy olyan időben, amikor Európa nagy része stagnál és nagyon is hasznára válna, ha tanulna a magyar gazdaságpolitikai modellből – írja az amerikai The Economics Standard György László államtitkár amerikai útjára és az ott bemutatott Egyensúlyteremtés című könyvére hivatkozva.

Magyarországtól tanulni kell

Mit taníthatna egy kis közép-európai ország a világnak inkluzív, azaz minden embert bevonó gazdasági növekedésről, az egyenlőtlenségek elleni harcról és társadalmi kohézióról, mindezt úgy, hogy a világ egyik legnyitottabb gazdaságát működteti, tartózkodva bármiféle protekcionizmustól? – ezt a kérdést teszi fel az amerikai The Economics Standard gazdasági lap, amely szerint a világ nagyon sokat tanulhat ezekben Magyarországtól, nagyjából bármilyen gazdasági mutatót tekintve, ami valakinek csak az eszébe juthat.

A felemelkedő gazdaságok között 74 országból a második helyen végzett Magyarország a Világgazdasági Fórum kutatásában, amely azt vizsgálta, hogy mennyire inkluzív (bevonó) a gazdasági növekedés. A rangsor azt elemzi, hogy a társadalom egésze, vagy csak egy szűk elit jár-e jól a növekedéssel. Magyarország az inkluzív növekedésben kiválóan teljesít, a nettó jövedelmek egyenlőtlenségében, a szegénységi rátában, a vagyoni egyenlőtlenségekben és a mediánjövedelemben is a legjobb ötödbe tartozik 74 ország között. Ez összhangban áll Branko Milanovic eredményeivel, miszerint a magyar gazdaságpolitika válságkezelése 2010 után a szegényebb csoportoknak kedvezett igazán.

A lap szerint Magyarországnak rossz a sajtója külföldön az illiberális demokrácia hangoztatása miatt, de a meglepetésszerű budapesti önkormányzati választási eredmény mégis azt bizonyította, hogy a demokrácia él és virul az országban, ahol aktív tüntetői kultúrát is találni.

Sajnos a politikai viták elrejthetik a nagyvilág elől Európa egyik legnagyobb gazdasági sikertörténetét

– írja a lap –, egy olyan időben, amikor Európa nagy része stagnál és nagyon is hasznára válna, ha tanulna a magyar gazdaságpolitikai modellből.
 

„A kritikusoktól csak azt halljuk, hogy Orbán megvesztegeti és megvásárolja a romákat. Pedig dehogy vásárolja meg. Végre valamilyen státuszt szereznek a társadalomban. Sok jó magyar gazdaságpolitikai megoldást látok, amit támogatnék. De nyugaton, Nagy-Britanniában és az USA-ban nem tudnék olyan véleményt publikálni, hogy Orbán gazdaságpolitikája jó, mert meg se hallgatnának” – mondta a csak a Makronómnak nyilatkozó Robert Skidelsky, korunk egyik vezető gazdaságtörténésze.


A szomszédokat és az uniót is előzzük

A lap főszerkesztője a magyar gazdasági számokat sorolja.

Emlékeztet, hogy a magyar gazdaság folyamatosan jobban teljesít, mint szomszédos versenytársai vagy az unió.

2017-ben 4,1, 2018-ban 4,9 százalékos volt a növekedés és 2019-re is 4,6 százalékot vár a Nemzetközi Valutaalap. Az unió eközben 2,5, majd 2, 2019-ben pedig 1,1 százalékos növekedést mutathat fel.

A magyar gazdaság az utóbbi években a szomszédokat is lekörözi: az elemzés rámutat, hogy 2015 és 2019 között a magyar gazdaság dollárban mérve 38,5 százalékkal bővül, miközben a cseh 32,5, a szlovák 25,1, a lengyel pedig 24,2 százalékkal.

Nem fogadtuk el a megszorításokat

A magyar gazdasági feltámadás gyökereit a 2008-as válság utáni években kell keresnünk, amikor Magyarországot arra kényszerítette az IMF, a Bizottság és az Európai Központi Bank, hogy fogadja el az általuk kínált mentőcsomagot – idézi a lap György László államtitkárt, aki Egyensúlyteremtés című könyvét nemrég az USA vezető egyetemein mutatta be.

Magyarország 2008 után Görögországhoz hasonlóan komoly megszorításokra kényszerült a nemzetközi szervezetek követelései miatt, ami nagyban növelte a magyar társadalom elszegényedését és elkeseredettségét.

Tíz nap alatt járta be Amerikát György László, hogy első kézből tájékoztasson a magyar gazdaságról. A Magyarországgal foglalkozó, sokszor torzító külföldi média miatt tévhitek és elfogult vélemények sora alakult ki hazánkról, ezért járta végig a vezető amerikai egyetemeket az államtitkár. A világban egyre inkább értik a magyar modellt, hogy miért van szükség stabil foglalkoztatásra és családtámogatási rendszerre – jelentette ki előadásainak pozitív tapasztalataira és a nagy érdeklődésre hivatkozva, hozzátéve, hogy míg korábban kritizálta, ma már a magyar megoldásokat javasolja a Nemzetközi Valutaalap.

2010-ben azonban új kormányt választott Magyarország, amely idő előtt visszafizette a Valutaalapnak és a Bizottságnak a hiteleket, hogy saját útját járhassa. Az új kormányzat alapjaiban rázta fel a magyar gazdaságot, átalakítva az adópolitikát és a társadalmi költéseket is. Ezek a reformok azonban nem egyszerűen a szokásos neoliberális javaslatokat követték – írja a lap és György Lászlót idézi, aki szerint

pragmatikus és nem ideológiai, bal- vagy jobboldali gazdaságpolitikát kezdett követni az új kormány.

E gyakorlatias gazdaságpolitika egyes alapvetéseit pedig olyan nyugati sztárközgazdászok ihlették, mint a Nobel-díjas Joseph Stiglitz vagy Dean Baker (a Makronóm vele készült interjúja itt olvasható, ebben a washingtoni intézetvezető elmondja, hogy szerinte az extraprofitot meg lehet adóztatni, a tranzakciós adó szükséges, a minimálbér emelése pedig növelheti is a termelékenységet).

A Fidesz gazdaságpolitikájának óvatosnak kellett lennie, hiszen egyszerre kívánta megőrizni a globalizáció előnyeit és enyhíteni a negatív hatásait, azaz megőrizni a nyitottságot, de közben csökkenteni a gazdaság külső sérülékenységét – idézi a lap György Lászlót.

Tehermentesítettük a gazdaságot

A cikk kiemeli, hogy talán a legnagyobb változásokat a magyar adópolitika hozta, hiszen 9 százalékra csökkentette a kormány a vállalati adót, ami máig a legalacsonyabbnak számít az egész unióban. Azért volt erre szükség, hogy egyrészt külföldi működőtőkét vonzzon az ország, másrészt belföldön is élénküljenek a beruházások. Közben a kormány különadókat vetett ki ideiglenesen olyan szektorokra, amelyeket torz piacszerkezetek, azaz (többnyire külföldi) monopóliumok és oligopóliumok uraltak. Ezek sok esetben hozzájárultak a 2008-as válság magyarországi sokkjához, például a bankszektor, a túlzott kockázatvállalásával.

„A magyar kormány kellően bátor volt ahhoz, hogy megadóztassa ezeket a cégeket” – idézik György Lászlót, aki kiemelte, hogy a válság kezelésébe a kormány e vállalatokat is bevonta.

Közben Magyarország egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadót is bevezetett, ami szintén radikális döntésnek számított Európában a lap szerint. Az adóterhek komoly csökkenésének hatására a bérek is emelkedhettek. Mint az amerikai lap illusztrálja, ha 2009-ben egy átlagbért kereső magyar dolgozó fizetését 100 dollárral akarta emelni egy cég, akkor 72 dollárt elvett a magyar állam. Ma viszont 72 helyett 45 dollárnyi részt vesz el, így 28 helyett az emelés nagyobb része, 55 dollár már a dolgozó zsebébe kerül. Három gyermekes dolgozónál az állami elvonás 100 dollárból csak 18 dollárt tesz ki.

Az adóterhek után az adósságteher is csökken

Magyarország képes volt a nem szokványos intézkedéseivel kiegyensúlyozni a költségvetést, az államadósságot pedig csökkenő pályára állítani, miközben a belső fogyasztást is ösztönözte azáltal, hogy több pénz maradt a dolgozók és általában a középosztály zsebében.

Az új magyar gazdaságpolitika büntetés helyett jutalmazni kezdte azokat, akik hozzájárulnak a magyar gazdaság, társadalom és a környezet fejlődéséhez és fenntarthatóságához:

a gyermekes családokat és a munkahelyeket teremtő hazai kis- és középvállalkozókat, illetve külföldi befektetőket. Az új egyensúly hatására a gazdaság nettó külföldi tartozásai megfeleződtek és 2023-ra lenullázódnak.

A kormány felelős gazdálkodásának és új gazdasági receptjének köszönhetően nagyvonalú családtámogatási rendszert tudott kialakítani komoly adókedvezményekkel, hogy fellépjen a népesség csökkenése ellen. A kormány 2021-ben pedig már 9 százalékra csökkentené a személyi jövedelemadót – emlékeztet a lap.

Enyhítjük a globalizáció káros hatásait

Ezt a sok lábon álló stratégiát a kormány úgy dolgozta ki, hogy a globalizáció káros hatásait ellensúlyozza és a foglalkoztatást élénkítse, hogy növekedjen a hazai kereslet. Miközben Magyarország támogatja a munkahelyeket teremtő külföldi tőkebefektetéseket, a kormány nem feledkezett meg arról sem, hogy támogató környezetet teremtsen a hazai cégeknek, a kis- és középvállalatok számára, hiszen ők foglalkoztatják a magyar dolgozók és a középosztály többségét. Az eredmény jól látható: a kis- és középvállalatok hozzáadott értékére rakódó adóteher a 2009-es 54 százalékról 2019-re 36 százalékra csökken, 2023-ra pedig eléri a 30 százalékot.

A vállalkozás és üzletmenet csökkenő költségei és a kedvező környezet hatására Magyarország kiválóan alkalmas és képes arra, hogy éljen adottságaival, a Németországhoz és a német high-tech termelési láncokhoz való közelségével. Magyarországon az elmúlt évben a Mercedes, az Audi és mások több mint félmillió autót és 2,5 millió motort gyártottak, a BMW pedig 2023-ra évi 150 ezer autót gyárt majd az új beruházása eredményeként – ismerteti az amerikai elemzés.

2010 óta megerősödött a magyar gazdaság

A cikkből kiderül, hogy a gazdasági nyitottságból eredően veszélyek is leselkednek a magyar gazdaságra, hiszen a német exportszektor lassul és a Brexit illetve az amerikai-kínai kereskedelmi háború bizonytalanságokat okoz a világban. Az IMF szerint a magyar növekedés a következő évben 3,3 százalékra lassulhat, de ez még mindig gyorsabb lesz, mint a 2,5 százalékos cseh és a 3,1 százalékos lengyel ütem.

Az elmúlt évtized gazdaságpolitikájának köszönhetően azonban Magyarország ellenállóbb, mint 2010 előtt, így

a jövőben az uniós gazdaság számára Magyarország nem terhet, sokkal inkább a stabilitás szigetét jelenti majd

– véli a lap. 

Tegnap bírálták, ma receptként írják fel

„Az amerikai sajtóban méltatják gazdaságstratégiánkat. Nagy igazságtétel ez a magyaroknak. Emlékezzünk, hogy ugyanezekért a döntésekért mennyi bírálatot kaptunk az elmúlt 9 évben. Most receptként írják fel a globalizáció kihívásaira választ keresőknek” – írta György László Facebookján a cikkel kapcsolatban.

 

(Címlapkép: Oláh Dániel)

 

Kedvelje Facebook oldalunkat!


 

Összesen 95 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nyilvánvalóvá kéne tenni, hogy ilyen eredményeket nem tudná elérni egy korrupt kormány.
Nem azt mondom, hogy Mo-on nincs korrupció. Abban viszont biztos vagyok, hogy a kormány nem korrupt. Erre maga az ellenzék szolgáltat bizonyságot: ha lenne valami, azonnal ki akarná csinálni a kormányt. De nincs!

"Az új egyensúly hatására a gazdaság nettó külföldi tartozásai megfeleződtek és 2023-ra lenullázódnak."

Ezt csinálja utánunk bárki is. A baloldal 1956 óta adósságproblémákkal küzd.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. december 4. 8:44

Ha jól értem te most konkrét számokat cáfolsz kissé szokatlan módon. A pisateszten átmentél?

"Az új egyensúly hatására a gazdaság nettó külföldi tartozásai megfeleződtek és 2023-ra lenullázódnak."
2022-ben lesznek a parlamenti választások.
Nem lehetetlen, a ballibsi szemét győzelem, akkora az uszítás, demagógia az Orbán-kormány ellen.
Ebben az esetben a balszemetek 2023-ban verni fogják a mellüket:
Így kell ezt csinálni, megszüntettük a tartozást!

A lap a gazdaság, a jövő széles spektrumát láttatja át, azaz: nem semmi, nagyon is No1!
https://theeconomicstandard.co..

Ez egyébként így van. És valóban remek, hogy a gyakorlatilag teljes foglalkoztatás az a növekedés szétterítését jelenti az egész társadalomra. Viszont ettől függetlenül valóban csak megvásároltnak érzem magam, mert ugyanakkor tényleg stadionok, tényleg gazdagodó haverok, tényleg elsíbolt földek, tényleg szétcseszett akadémiai rendszer... Ha látok egy olyan politikai erőt, amelyről elhiszem, hogy megtartja a gazdasági növekedét, és nem viselkedik vaddisznó módjára, úgy átszavazok, mint a sicc!

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. december 4. 9:39

A kormányzat kommunikációja elfogadhatatlan.
2010 óta az egészségügyre 25 000 milliárd jutott.
Stadionépítésekre: 500 milliárd, ennek az ötvened része. (Ebben a Puskás 170 milliárdja benne van.) Ha nem kell nemzeti stadiont is építeni, - korábban már megépítették volna - akkor ez már csak 330 milliárd. Nevetségesen kevés 9 évre elosztva, évenként 30 milliárd, országos szinten!!!
Mégis: egy egész ország úgy tudja, ez az egyötvened rész az, ami megoldotta volna az egészségügyet.

A stadionokkal a Magyarország-Andorra meccs a fő bajom, meg ami előtte és utána zajlik. A teljesítmény nélküli pénzkiáramlás, ami tipikus kádárizmus.

A gazdagodó haverok... Te is az egyikük vagy? Akkor értem, hogy nincs velük bajod. Egységsugarú választóként az én szememet csípi Pénztáros Lőrinc karrierje.

Az akadémiai rendszert illetően az érintettekkel folytatott beszélgetések okoznak bennem bizonyos kognitív disszonanciát azzal a gondolattal, hogy a kormány mindent jól csinál.

Elvtárs, ne magadból indulj ki! :D

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés