Export- helyett importvezérelt növekedés?

2019. november 8. 9:39

Oláh Dániel
Makronóm
A magyar gazdaság a felzárkózás következő lépcsőjére lépett, ahol rohamos ütemben kezd a termelékenységet javító technológiai fejlesztésekbe.
A Makronóm rovatvezetőjének teljes cikke elérhető a Mandiner hetilapban.

„A külföldi és hazai beruházások jelentős importigénnyel bírnak, ezért az import növekedése a gazdasági felzárkózás új, érettebb szakaszának is tekinthető, amikor a hazai vállalatok már nemcsak saját erőből és tudásból igyekeznek sikereket elérni, hanem elkezdenek külföldi tudást, eszközöket, technológiákat vásárolni. Ha a beruházások a reál-, azaz a termelő gazdaságban valósulnak meg, akkor a ma beruházásából a jövő gazdasági növekedése és magasabb hozzáadott értéket előállító exportkapacitás lesz. A tudásért és technológiáért persze fizetni kell – ezért romlik a fizetési mérleg, hiszen átmenetileg több jövedelmet fizetnek magyar szereplők a külföldnek –, de a hazai szereplők felhalmoztak annyi forrást, hogy megvásárolják a legjobb technológiákat, ami üdvözlendő. Ráadásul a gazdasági stagnálást vetítené előre, ha a vállalatok forrásokat kezdenének felhalmozni – ami azt jelentené, hogy nem találják a módját, hogyan, hol lehetne a magyar gazdaságban a pénzüket fialtatni.

Kritikusok szerint a magyar »kereskedelmi csoda« véget ért, azonban számos kutatás hangsúlyozza, hogy az export a versenyképességnek legfeljebb egy jele lehet. Helyesen emelik ki, hogy a magyar gazdasági szereplők »rettenetes tempóban« kezdtek külföldi árukat vásárolni, de nem mindegy, hogy milyen árukat: jelenleg az történik, hogy a beruházás és modernizálás egyet jelent a külföldről érkező technológiatranszferrel.

A Magyar Nemzeti Bank is megerősíti, hogy a vállalati beruházások megugrása áll az árukereskedelmi többlet jelentős csökkenése mögött. »A 2016-os visszaesés óta minden negyedévben (az előző év azonos időszakához képest) 18-20 százalékos növekedést produkált a beruházások volumene, tehát dübörög a beruházási láz. A finanszírozási képesség romlása ellenére nem a klasszikus eladósodás indult meg: elsősorban nem hitelek formájában, hanem nagyrészt működőtőkeként áramlik a pénz az országba, azaz a külföldi finanszírozók termelő beruházásokba fektetnek be Magyarországon« – ismeri el az Index portál is, hogy ha a külfölddel szembeni magyar jövedelmi helyzet ideiglenesen romlik is, abból nem a 2010 előtt ismert devizahitelezési láz és a spekulatív ingatlanbuborék formálódik, hanem magasabb tudásszintű termelés épül fel a magyar cégekben.

Úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság a felzárkózás olyan következő lépcsőjére lépett, ahol rohamos ütemben kezd a termelékenységet javító technológiai fejlesztésekbe. A jövőbe való befektetésnek azonban a jelenben ára van, ez az ár azonban kevésbé fáj akkor, ha (a jó) időben fizetjük meg – a külföldi technológiák gyors átvétele és továbbfejlesztése nélkül nincs gazdasági felzárkózás sem.”

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés