Így hagyta le a magyar családok jövedelme a szlovák és a román családokét

2019. október 31. 16:18

Írta: Oláh Dániel
Óriási lemaradásban voltak a magyar családok az ezredfordulón számos más országhoz képest. Míg 2000-ben egy portugál négy fős átlagos család jövedelme vásárlóerő-paritáson 82,8 százalékkal volt magasabb a magyarnál, a különbség mára eltűnt, de 2010 után a szlovák családokat már előzik is a magyarok, Románia pedig tíz év alatt semmit sem dolgozott le a magyar jövedelmektől való leszakadásból.

Ötödével kevesebbet ér a román fizetés

A GfK nemzetközi piackutató intézet „arra az eredményre jutott, hogy a román fővárosban átlagosan mintegy 10,4 ezer euró körül alakul az egy főre jutó vásárlóerő egy évben, miközben Budapesten ugyanez valamivel több, mint 9,2 ezer euró” emlékeztet a Világgazdaság. Csakhogy a lap korábbi Eurostat-adatok alapján most hangsúlyozta, hogy „az Eurostat hivatalos adatai szerint a vásárlóerő-paritáson számított magyarországi bruttó átlagkereset (13 824 euró) a V4-ek közül Lengyelországot és Csehországot követően a harmadik helyen állt 2018-ban”. A magyar bruttó átlagbérben hazánk a szlovák és a román béreket is előzi.

„Ha a nettó átlagkeresetek szintje adja az összehasonlítás alapját, akkor az látszik, hogy vásárlóerő-paritáson mérve Magyarország Romániát mintegy 20 százalékkal előzi meg” – oszlatják el a tévhitet, hogy a román bérek többet érnének a magyarnál. Helyesen teszik hozzá, hogy „Romániában 2018-tól kezdődően a munkáltatói adókat és járulékokat is beszámítják a bruttó kereset fogalmába, ami nagyban torzítja a kiindulási adatokat. A gyakorlatban mindez ugyanis csupán annyit jelent, hogy a román bruttó minimálbér emelkedésének egy jelentős részét az adótartam növelése teszi ki”. A román béradatok részben tehát belpolitikai, politikai kommunikációs célokat szolgálnak.

Nő a fizetés, de nincs angol WC

„A legfrissebb rendelkezésre álló Eurostat-adat, a 2017-es szerint a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az az évi GDP 109,3 százalékán állt, ez 4,9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban, ezzel szemben a román háztartások mutatója 49,1 százalék volt. Azaz a hazai háztartások nettó pénzügyi vagyona mintegy 142 százalékkal magasabb a románokénál”mutatott rá Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Azt is bemutatta, hogy a jólétet nagy hiba lenne leszűkíteni a bérre. „Az életminőséget az épített és a társadalmi infrastruktúra is befolyásolja, így a közutak, vasutak sűrűsége, a széles sávú és mobilhálózatok lefedettsége, a háztartások összkomfortjának, berendezettségének szintje, amelyek hazánkban lényegesen meghaladják a romániai színvonalat. Sokat elmond az utóbbiról, hogy egy Eurostat-felmérés szerint 2018-ban a román háztartások 29,7 százalékában, ezzel szemben a magyar háztartások 3,9 százalékában volt kerti illemhely,

a tavalyi évkezdetkor a vidéki román iskolák 60 százalékában nem volt angol WC,

azoknak a tanintézményeknek az aránya pedig még nagyobb, ahol fával fűtenek. Az oktatás színvonalát tükrözi, hogy noha a funkcionális analfabéták hazai 27,5 százalékos aránya is sok, Romániában eléri a 42 százalékot” – sorolta mindazt, ami egy ország fejlettségét megragadja, ami miatt jobb vagy rosszabb egy országban élni.

Számos elemző említést tett arról is, hogy a makrogazdasági számok Romániában azt jelzik, hogy a magyarhoz hasonló bérnövekedési ütem (nem pedig a bérszint) erőltetett, fenntarthatatlan, egyesek szerint

„felelőtlen” költségvetési költekezésből valósul meg.

A román inflációról se feledkezzünk meg, amely a magyart magasan meghaladja, sőt nem kizárt, hogy túlzottdeficit-eljárás is elindulhat majd a román kormány ellen, ha nem tudja leszorítani a GDP három százaléka alá a költségvetési deficitet.

Így értük utol Portugáliát és Szlovéniát

A Makronóm megvizsgálta, hogy vásárlóerő-paritáson számolva hogyan alakul a magyar családok éves nettó jövedelme. Egy átlagos, kétgyermekes családot vettünk alapul, ahol a két szülő mindegyike az országban érvényes átlagbért keresi. A PPS egy mesterséges valutaegység, amelynek ugyanakkora a vásárlóereje, mint egy euróé átlagosan az EU-ban. A nemzeti valutákat PPS-re (vásárlóerő standardra) váltják át azért, hogy összehasonlíthatóvá váljanak, kiküszöbölve a nemzeti árszínvonalak különbségeit. A lényeg, hogy a módszerrel folyóáras értékek helyett a tényleges vásárlóerőt lehet elemezni.

Alább sorba rendeztük az országokat, így látható, hogy Magyarország a híresztelésekkel ellentétben nem csak Bulgáriát és a délkeleti szomszéd Romániát, hanem a nyugati szomszédok közül Horvátországot és Szlovákiát, Közép-Európából pedig Litvániát és Lettországot is maga mögé utasítja családi jövedelmekben. Ne feledjük, hogy

belátható közelségbe került Szlovénia és Portugália is,

itt 2018-ra már csak ezer-kétezer eurós különbség maradt az éves családi jövedelmeket tekintve.

Forrás: Eurostat

Az alábbi ábrán mutatjuk a külföldi családok jövedelmének vásárlóerejét a magyarhoz képest. A nullás vízszintes vonal fölött az adott ország jövedelme magasabb, a vonal alatt pedig alacsonyabb, mint a magyar (a magyar szintet jelöli tehát a képzeletbeli piros, nullás vonal).

Forrás: Eurostat

Míg 2000-ben egy portugál négy fős átlagos család jövedelme 82,8 százalékkal volt magasabb a magyarnál, a különbség mára eltűnt és 3,3 százalékra zsugorodott.

Míg 2000-ben egy szlovák négy fős család jövedelme 53,1 százalékkal volt magasabb a magyar családok jövedelménél, ma a szlovák érték 11,2 százalékkal alacsonyabb, mint a magyar.

A szlovén jövedelmek 2000-ben még 41,3 százalékkal előzték a magyart, ma viszont a különbség szinte eltűnt, 5,1 százalékra csökkenve. A csehekkel vett különbséget csaknem megfeleztük és 25,1 százalékról 13,5 százalékra dolgoztuk le.

Meglepőbb az egyes médiumok szerint Magyarországot is előző Románia esete, ahol a tények leszakadásról árulkodnak Magyarországhoz képest a 2008-as (ez a legrégebbi rendelkezésre álló adat) 25,4 százalékos magyar jövedelemhez viszonyított hátrányból a 2018-as 26,5 százalékra.

Meggörbítjük a gazdaságpolitikai teret

Lehet egy országban egyszerre alacsony és magas az átlagbér? Pontosabban, el lehet érni, hogy a külföldi befektetők nagyon kedvezőnek tartsák a munkaerő költségét, de úgy, hogy közben a magyar bérek vásárlóereje magasabb legyen? 

Magyarországon épp ez történik: az egy órára jutó euróban (és nem euró-PPS-ben, azaz vásárlóerő paritáson) vett munkaerőköltség hazánkban alacsonyabb, mint Lettországban, Szlovákiában vagy Horvátországban. De közben egy átlagos család nettó jövedelmének vásárlóereje már nagyobb, mint ezekben az országokban. 

Úgy látszik, hogy Magyarország nem az alacsony bérekkel, hanem a kedvező munkaerőköltséggel vonzza a külföldi befektetőket. Úgy, hogy a kormányzat igyekszik a lehetőségekhez mérten kivonulni a dolgozó és a vállalat anyagi viszonyaiból abban az értelemben, hogy a munkára és a kézhez kapott nettó bérre minél kevesebb állami járulék és adóteher nehezedjen. 

„Nálunk a kormány időben felismerte a helyzetet, amit a szochó csökkentésével segít, így a bérköltségek évente 1,7 százalékponttal kisebb ütemben nőnek, mint a bruttó bér”mondta Suppan Gergely a Makronómnak. Magyarország elérte, hogy a nettó, családi adókedvezménnyel is korrigált, vásárlóerő paritáson mért átlagos családi jövedelemben előrébb lépjen, miközben a bérköltségben továbbra is a legversenyképesebb négy uniós országba tartozik – ez a gazdasági versenyképesség egyik jelenlegi alapeleme.

Forrás: Eurostat

A kormányzati költségvetési fegyelmezettségnek is köszönhető, hogy a magyar családok által érzékelt bér viszonylag magas, miközben a vállalatok által érzékelt bér(költség) nemzetközileg rendkívül versenyképes. Ha további erős magyar reálbérnövekedés történik a munkát terhelő adók csökkentésével, miközben folytatódik az egy évtizede tartó portugál bérstagnálás (a magyar bérfelzárkózásról egy olasz intézet nyomán itt írtunk), akkor rövidesen eljuthatunk oda, hogy hazánk már hét országot előzzön a bérek vásárlóerejében, de munkaerőköltségben csak hármat.

Úgy látszik, hogy a magyar gazdaság versenyképességi fordulatát – amelyben egy magasabb hozzáadott értéket előállító, termelékenyebb gazdaság felé mozdul el – és annak átmeneti nehézségeit a kormány a magas jövedelem, alacsony munkaerőköltség képletével igyekszik enyhíteni, ahol a két ellentét közti feszültséget a csökkenő állami elvonás oldja fel. 

(Fotó: MTI/Oláh Tibor)

Összesen 122 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Csak a bérek összehasonlítása torz eredményt szülhet, mivel léteznek a béren kívüli juttatások, támogatások is. Továbbá az egyéb jövedelmek.Pl. lakás bérbeadása, háztáji gazdaság saját célra.

Erről miért nem tudósít a ballib médiafalanx?

(Bezzeg-Románia!)

"Tunya mingyá megmagyarázza, hogy a románok jobban élnek. :)"

Ploestiből irogat Tunya??

Meg ingyen tankönyv, ingyen kaja, stb. Azt belemérik?

"pl budapest vilagbajnok volt 2018-ban a lakasar dragulasban 23%"

mert előtte qrva olcsó volt. Lehetett faktoring cégek kínálatából válogatni, vagy aki beszorult a hitelébe, attól. Haverom a Tabánban vett 19mFt-ért nagy kecót, nem rég eladta 42mFt-ért. És vett egy véglegest a Római partnál.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés