A betegségeink megelőzését segítheti a világon egyedülálló magyar egészségügyi adatvagyon

2019. október 18. 13:30
A nagy mennyiségű keletkező adat előnye, hogy segítségükkel képesek vagyunk előre jelezni a betegségek kialakulásának esélyét, még azelőtt észlelni akár a rák kialakulását, hogy azt az orvosok kimutatnák, vagy még éppen időben változtatni rossz szokásainkon a technológia segítségével – jelentette ki György László államtitkár kedden, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) budapesti konferenciáján.

Egészséges munkaerő, egészséges gazdaság

Varga Mihály az állami támogatások folytatását ígérte az ágazat szereplőinek, tekintettel a gyógyszeripari innovációk időigényességére és magas költségeire.

Hangsúlyozta, hogy a gyógyszergyártás adja a magyar bruttó hazai termék 6 százalékát, valamint a kutatási és fejlesztési ráfordítások ötödét, innovációi pedig jelentős mértékben járulnak hozzá a magyar gazdaság versenyképességéhez. Utóbbi a tudásalapú gazdaság korszakában egyre kevésbé függ az ország adottságaitól, fölértékelődik viszont az új megoldások hatékony alkalmazása, valamint a kutatási-fejlesztési képességek összehangolása és kihasználása – tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az egészség az egyén életminőségét és a társadalom jövedelemtermelő képességet egyaránt meghatározza. Nemzetközi becslésekre hivatkozva megjegyezte, hogy a munkával összefüggő betegségek költségei elérhetik a GDP 4 százalékát is. Az egészséges munkaerő a fenntartható növekedés alapja, a kormány ezért fontosnak tartja az egészségtudatosság népszerűsítését, a gazdasági eredmények pedig kedveznek az egészségtudatos beruházásoknak – mondta.

Varga Mihály közölte, hogy a kormány a világgazdaság lassulására stabil államháztartással, a vállalatok gazdálkodási környezetének javításával, a versenyképességet javító befektetések ösztönzésével válaszol. A tárcavezető szerint a magyar gazdaság az idei évben 4,6 százalék körül nőhet.

2010 előtt adósságból növekedett a gazdaság

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a gazdasági kilátásokhoz hozzáfűzte, hogy Magyarországon 1970-től 2011-ig nem volt gazdasági fejlődés az államadósság vagy a külső tartozás növekedése nélkül.

György László a versenyképességi fordulatot az energiabiztonság erősítésétől, korszerű víz- és hulladékgazdálkodás kiépítésétől, az innovációs rendszer fejlesztésétől, a közlekedési infrastruktúra bővítésétől, felnőtt- és szakképzés átalakításától, a magyar kreatívipari stratégiától, és a digitális alapinfrastruktúra megteremtésétől várja. Utóbbi része az egységes egészségügyi szolgáltató tér is, míg az innovációs rendszer pedig az egészségipar jövőjét határozhatja meg – tette hozzá. Várakozása szerint a társadalombiztosításban keletkező adatvagyon hatékony felhasználása hozzájárulhat az egészségmegőrzéshez, a betegségek megelőzéséhez.

György László szerint mára számos eszköz vesz minket körül, amelyek hozzájárulnak egészségünk megőrzéséhez és a betegségek megelőzéséhez. „Szinte mindannyiunk zsebében lapul egy okostelefon, ami méri, hogy elegendő lépést tettünk-e meg a nap során, elég vizet és kalóriát vittünk-e be a jó közérzethez. Már a nagyközönség számára is elérhetőek azok az okosórák, amelyek a távolból mérik idősödő szüleink pulzusát és jeleznek, ha baj van. Applikációkon keresztül pedig még azt is látjuk, hogy gyermekünk eleget aludt-e éjszaka, és gondoskodhatunk róla, hogy a telefon akkor ébressze őket, amikor az élettanilag a leginkább előnyös számukra”.

Hozzátette, hogy a nagy mennyiségű keletkező adat előnye, hogy segítségükkel képesek vagyunk előre jelezni a betegségek kialakulásának esélyét, még azelőtt észlelni akár a rák kialakulását, hogy azt az orvosok kimutatnák, vagy még éppen időben változtatni rossz szokásainkon a technológia segítségével.

Magyarországon emellett

a világon egyedülálló módon, a teljes lakosságra rendelkezésre állnak azok az egészségügyi adatok, amelyek segítségével mindez jól előre jelezhető

és kedvező irányba mozdítható. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium feladata, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér fejlesztésével mindezt a lakosság javára fordítsa az életminőség javítása és az egészségmegőrzés érdekében.

A tőkehiányt orvosolni kell

Az ITM egészséggazdaságért felelős miniszteri biztosa közölte, hogy a héten elkezdődött az egészségipari startégia közigazgatási egyeztetése. Lengyel Györgyi ismertette, hogy a tervek szerint növelni kell az ágazatban a hozzáadott értéket, erősíteni kell az egészségipari kis- és közepes vállalatokat, ki kell jelölni a legfontosabb fejlesztési területeket, ösztönözni kell technológiaváltást. A magyar gyógyszeripar kutatási-fejlesztési hagyományai erősek, a gyártók rugalmasak és együttműködőek, de tőkehiányosak – tette hozzá.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese jelentős kihívásnak nevezte az új, ám a korábbiaknál sokkal drágább gyógyszerek támogatását. A betegek kisebb részét kell a támogatások túlnyomó hányadával segíteni, és több százan vannak, akik több százmillió forintos készítményekre szorulnak – közölte Bidló Judit. Véleménye szerint a finanszírozás akkor tartható fönn, ha csak a valóban hatékony innovációkra terjed ki.

Tarnai Judit, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese úgy látja, hogy a gyógyszeripar új technológiái egyre összetettebb készítményeket állítanak elő, a gyógyszerekhez pedig gyorsabban akarnak hozzájutni a fogyasztók. Ezzel párhuzamosan a hatósági szerepkör is szélesedik, nem szorítkozhat csupán ellenőrzésre és engedélyezésre, támogatnia kell a fejlesztéseket is – mondta.

Globális cég, magyar központtal

A Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója szerint a magyar gyógyszeripar beágyazódott a globális gazdaságba, de továbbra is belföldön alkot stratégiát és hoz döntéseket, nyereségét Magyarországra forgatja vissza. Orbán Gábor indokolatlannak nevezte egyes külföldi készítmények térnyerését, hangsúlyozva, hogy a magyar gyártók bevételei jelentős mértékben járulnak hozzá a fenntartható fejlődéshez. Hozzátette, hogy a gyógyszeripari újítások akkor értékesek igazán Magyarország számára, ha itthon hasznosulhatnak.

Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke együttműködést sürgetett a gyógyszeripari vállalatok, az orvostársadalom, az egyetemek, a gyógyszerellátók, a hatóságok és a döntéshozók között. A 18 magyar gyógyszergyár – mint fogalmazott – túlélte a szocializmust, a rendszerváltást, a privatizációt, a magyar gyógyszereket a világ csaknem száz országában ismerik el. A Magyarországon előállított készítmények a belföldi gyógyszerforgalomnak több mint a felét fedezik, az ágazat kutatási-fejlesztési kiadásai megközelítik a 70 milliárd forintot évente, hozzáadott értéke az autóiparét is meghaladva a legmagasabb – tette hozzá.

(MTI, fotó: Szalai Ádám)

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Varga M., Matolcsy, György László és a többi kitűnő, nagy tudású és MAGYAR szakember munkája Magyarország sikerének letéteményese.
De ezt csak addig tudják folytatni, míg a politikai színvonal esése nem éri el a kritikus szintet.
Mert az választási vereséget jelent, és akkor jönnek majd az aranyszakértő Surányik, a banki zseni Simorok, a Veres Jánosok, Draskovicsok, no meg az ezekkel rivalizáló Momentum-emberek, ezek összefogva:
Magyarországot 24 óra alatt újra Soros-gyámság alá helyezik.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés