Újraindítanák az elefántcsont kereskedelmét az afrikaiak, és jó okuk van rá

2019. október 17. 22:55

Határozott üzenetet küldtek dél-afrikai államok képviselői a Genfben tartott, a vadon élő állatok védelmével foglalkozó szeptemberi konferencián. Azt szeretnék elérni, hogy enyhítse a nemzetközi közösség az elefántcsont kereskedelmét tiltó szabályokat. A gyarmati kor nyugati diktátumait vélik felfedezni a túlnépesedő elefántpopuláció irracionálisnak tartott védelmében.

2019. október 17. 22:55
null

A fejlett világ nem enged

Ha nem enged a nemzetközi közösség és a nyugati országok, akkor fontolóra veszik a konferenciák alapjául szolgáló washingtoni egyezményből való kilépést is.

Nehéz dilemmákról van szó, hiszen a fejlett világ beavatkozik a fejlődő országok ágazataiba, azt követelve, hogy ne lehessen egy terméket értékesíteni, de közben az afrikai közvélemény azt hangoztatja, hogy miért kell fenntartani az állatállományt a nyugati vadászok vagy az orvvadászok számára. Érdekes felvetés, hogy a liberalizációt és a szabad piacot, például a szervkereskedelem vagy a marihuána esetében támogató nyugati országok, tudatában annak, hogy a tiltás csak ellenőrizhetetlen feketepiacot szül, miért nem éppen egy piaci megoldással szabályoznák az elefántok túlélését.

Közben úgy tűnik, hogy az evolúció hamarabb ad választ a vadászatra, az elmúlt években ugyanis az elefántok egyre kisebb agyart növesztenek, „védekezve” a vadászatuk ellen, sőt egyre többen születnek agyar nélkül.

A Kenyai Vadvédelmi Szolgálat (KWS) elkobzott elefántagyar-halmok megsemmisítését végzi a Nairobi Nemzeti Parkban a kenyai főváros, Nairobi közelében 2016. április 30-án. A KWS rekord mennyiségű, 105 tonnányi elefántagyart éget el a nap folyamán. (MTI/EPA/Dai Kurokawa)


Kínának mindegy

Meglepő módon épp Kína volt az az ország, amely gyorsan szintén rárepült az elefántcsont kérdéskörére és 2017-ben betiltotta a termék kínai kereskedelmét. Egy októberben publikált kutatás azonban lerántja a leplet a döntésről: Jonas Gamso az International Affairs folyóiratban arról ír, hogy Kína a puha hatalmának erősítése, azaz országmarketing célok érdekében tiltja az elefántcsont importját is, hiszen egyébként nem különösebben érdeklik az ország döntéshozóit a külföldi vélemények vagy akár a megszégyenítő kampányok.

Kína a környezetvédelemre diplomáciai és iparpolitikai eszközként tekint, amely azzal az előnnyel rendelkezik, hogy nem érinti a kellemetlen emberi jogi kérdéseket vagy a gazdasági fejlődést sem lassítja, így Kína szuverenitását nem érinti. Ezért vélte úgy Kína, hogy alacsony költséggel komoly nemzetközi puha hatalomra tehet szert, ha az elefántcsont-küzdelem élharcosaként jelenik meg.

Elég a gyarmatosításból

Az afrikai országoknak azonban nem mindegy, ők nyílt levelet is írtak augusztusban Juncker bizottsági elnöknek, amelyben kifejtették, hogy az állatokat termékké lefokozó megközelítést nyugatról, a gyarmatosítók importálták. Ebben a cikkben zimbabwei szakértők teszik fel a kérdést, hogy mit tudhat az elefántok mellett látszólag kiálló Vilmos herceg, a brit kormány, vagy ezek szervezetei az afrikai vadállománnyal kapcsolatos helyi menedzsment-kérdésekről.

A malajziai vadvédelmi hatóság munkatársai elkobzott elefántcsontot készülnek megsemmisíteni Port Dickson nyugati kikötővárosban 2019. április 30-án. A 3,92 tonna csempészáru becsült feketepiaci értéke 3,2 millió dollár (902 millió forint).
MTI/EPA/Fazry Ismail


Mint fogalmaznak, egy tiltás komoly károkat okozna az afrikai elefántok megőrzésének törekvését illetően. Afrikai szakértők szerint Dél-Afrikában az elefántok túlnépesedtek és megőrzésükben is segíthet, ha a lakosságnak érdeke fűződik az állomány fenntartásához, különben a szegény vidéki népesség segítené az orvvadászokat a mészárlásban, amiért az állatok veszélyeztetik családjaikat és letapossák a vetéseket. Sőt, ha a legális kereskedelem lehetővé válik szabályozott keretek között, az elefántcsont ára a piacon csökkenni kezdene, így kevésbé érné meg tömegesen levadászni az állatokat.

Egyes afrikai elemzők szerint a nyugat megzsarolja az afrikai vezetőket, hogy a nyugati elveket kövessék, miközben a túlszaporodó elefántok az élelmezés bizonytalanságát és a szegénységi kockázatot is növelik. Ezért jó, ha a nyugati országok ismerik a helyi körülményeket, mielőtt játékszabályokat alkotnak.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pisti55
2019. október 24. 01:44
A már meglévő (elkobzott) agyarakat semmiképp nem kellett volna megsemmisíteni! Eladni mert az veszi meg akinek pénze van és a rengeteg pénzből etetni az éhező feketéket!!! Ez lenne a logikus !
Akitlosz
2019. október 21. 11:14
"a túlnépesedő elefántpopuláció irracionálisnak tartott védelmében." ??? Az elefánt populáció rohamosan zsugorodik, az elefántok egykori élőhelyeik nagyon ngy többségéről már régen kihaltak. Régen Marokkótól Egyiptomon és Szírián át Vietnámig folyamatosan éltek elefántok. Ma? Ellenben a néger populáció tényleg túlnépesedik, egyre újabb területeken terjed el a Földön és a védelmük irracionális.
Zsaturnuzs
2019. október 21. 11:13
"az elefántok egyre kisebb agyart növesztenek, „védekezve” a vadászatuk ellen, sőt egyre többen születnek agyar nélkül" Nem "védekeznek" agyarsorvasztással az elefántok. Ha kilövik a nagy agyarú hímeket, akkor kevesebb utódot van idejük nemzeni, a génjeik kihalnak az állományból.
jóember
2019. október 21. 11:13
Nincs hely az elefántok számára a földön, ez a helyzet! A túlnépesedés mindent felül ír arrafelé, a biztonságos élelmiszer termelésnek van prioritása érthető módon. Az elefántok meg csak császkálnak össze vissza és mindent letaposnak tehát el velük. Vagy talán nem is ez, hanem a nagy haszonnal kecsegtető elefántcsont bizniszt akarnák egyesek újraindítani, ki tudja.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik