Biztonsági kockázatként tekintenek a volt kormányfőre, mert szóba áll Orbánnal és Ficóval
Magyarázkodnia kellett Andrej Babisnak, hogy miért kommunikál a demokratikus választásokon győztes miniszterelnökökkel.
Teljesen megváltozott az infláció természete, ezt sokan „benézték” a világban az elmúlt években, a magyar jegybank viszont jól döntött, amikor óvatos volt – mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke a Portfolio szervezésében létrejövő Budapest Economic Forumon tartott előadásában.
Az infláció a múlté
Hosszabb ideje arról beszélünk, hogy be kell rendezkednünk a negatív reálkamatokra, ez most minden eddiginél jobban érvényes. „Azt gondoljuk, hogy az alacsony kamatkörnyezet ma már nem abnormális” – tudósít a Portfolio az előadásról.
Az MNB alelnöke szerint korábban a szakemberek „elnézték” azt, mi határozza meg az inflációt. A válság után új gazdasági korszak jött, az új trendek pedig az infláció jellegét megváltoztatták. A digitalizáció, a demográfia, a globalizáció és a klímaváltozás is hozzájárult, hogy az infláció lényegében eltűnt.
Nagy Márton a következő öt évben sem vár változást, mert három alapvető nyersanyag, a pénz, az információ és az energia ára lenullázódott, így nem is érdemes várni a „normális” infláció visszatérését – tudósít a Portfolio.
Az alelnök úgy véli, a negatív kamatok tartósan fenn fognak maradni.
Megváltozott az infláció természete, nyugaton benézték
Az infláció hiánya miatt a fejlett jegybankok normalizálni kezdték politikájukat, majd éles fordulattal újra lazítottak. Közben az MNB csak finomhangolást hajtott végre, óvatos megközelítést alkalmazott, amiben „igazunk is volt” – vélte Nagy Márton, aki szerint az MNB-nek megérte óvatosnak maradni, nekünk lett igazunk, a fejlett piac pedig elszámította magát. A világ jegybankjainak kétharmada ma sikertelen, nem tudja teljesíteni inflációs célját, az MNB viszont a sikeres egyharmadban van. Sőt, a hazai jegybanki mérleg a GDP 27 százalékát teszi ki, készpénz nélkül 11 százalékot, ami a világon a legalacsonyabbak közé tartozik, márpedig ez jól jelzi a jegybank mozgásterét a jövőre nézve.
Annyira jól megy a gazdaság, hogy csak szándékosan lehet elrontani
A magyar gazdaságot a következő négy-öt évben szerinte csak elrontani lehet, most nagyon jó pályán vagyunk. Akkor ronthatnánk el a helyzetünket, ha a fogyasztásalapú növekedésre állnánk át a beruházásalapú növekedés helyett. Az alelnök kiemelte, a jövő magyar gazdaságának alapjai az alábbiak lehetnek:
1. Legalább 2%-os növekedési többletet kell elérnie az eurózónához képest, a felzárkózást fenn kell tartani, nem a növekedés nominális üteme a lényeges.
2. A beruházási rátának legalább 25%-nak kell lennie, aminek természetesen van importigénye, ezért romlik a fizetési mérlegünk, de ez nem fogyasztással, hanem beruházással jár, így tudunk kitörni a közepes jövedelem csapdájából.
3. A hitelezésnek évente 10-15%-kal kell bővülnie a lakossági és a vállalati szegmensben is.
4. Növelni kell a versenyképességet, további gazdaságvédelmi és családvédelmi akciótervek kellenek.
5. A fizetési mérlegünk esetében fenn kell tartani az egyensúlyt.
6. 10 százalékos lakossági megtakarítási ráta kell jellemzően lakossági állampapírokkal.
7. A nettó külső adósságunk nullára csökkenjen 2021-ig.
8. Az államadósság a GDP 50%-a alá csökkenjen 2030-ig.
9. Meg kell tartani a MÁP+-t, mint sikerterméket.
10. Tudatos, hatékony, a bizalmat visszanyerő modern bankrendszer kell.
A fenntartható növekedés öt alappillére a következő években a monetáris politika, a fiskális politika, az adósságmenedzsment, a versenyképességi politika és a makroprudenciális politika lesz.
A bankszektorban radikális változás kell
Végül lemondta, hogy a magyar bankrendszerben teljes megújulás kell, ahogy halogatjuk, annál radikálisabb változásra van szükség. Túl sok a bank a piacon, a hatékonyságuk viszont sok esetben gyengének számít.