Tudományosan bizonyították, hogy a munkanélküliség öl

2019. október 16. 1:34

Írta: Oláh Dániel
A munkanélküliség megduplázza az elhalálozás kockázatát, és az alacsony fizetés is súlyos veszélyeztető tényező, mutatták ki egy németországi kutatásban. A jelenség nem új, a magyar származású John Komlós közgazdász korábban is elmondta a Makronómnak, hogy szerinte a munkanélküliség nem természetes, munka nélkül nincs élet.

„Hogy lenne természetes a munkanélküliség? Történik ilyesmi a természetben? Az emberek mindig is dolgoztak és kellett is dolgozniuk. Munka nélkül nincs élet, nem tudunk túlélni. Ezért kell egy rendszer, amely minden egyes embernek megadja a munkát, aki csak dolgozni akar, vagy akinek szüksége van rá. Itt viszont nagyon is szükségünk van innovációra, hogy mindenkinek munkát adhassunk. Ide intézményi innovációk kellenek. A munkaidőt csökkenteni is lehet: nyolc óráról hét órára például. Egyből több munkalehetőség adódna” – nyilatkozta a Makronómnak a nemzetközileg jól, ám itthon eddig alig ismert magyar származású közgazdász. 

Német kutatók mintha szó szerint e gondolatokat szerették volna bizonyítani, egy friss kutatás szerint ugyanis a munkanélküliség tényleg nem természetes, a halálozás esélyét legalábbis növeli.

Újabb kísérlet igazolta, hogy segély helyett munka kell

A Max Planck kutatóintézeti hálózat népességtudományi intézetének (MPIDR) tanulmánya szerint a munkanélküliek körében kétszer magasabb a halálozás életkortól független valószínűsége, mint a munkaviszonyban lévőknél.

Azonban nemcsak az meghatározó, hogy van-e valakinek munkája, hanem a fizetés nagysága is. Ezt jelzi, hogy a munkavállalók legrosszabbul kereső 20 százalékánál 150 százalékkal nagyobb az elhalálozás kockázata, mint legtöbb pénzt kereső 20 százaléknál.

A képzettségi szint viszont kevésbé számít, az iskolázatlanok és a legalacsonyabb végzettségűek körében csupán nagyjából 30 százalékkal magasabb a halálozás kockázata, mint a legmagasabb végzettségűeknél.

Az eredmények ugyan csak Németországra vonatkoznak – a német országos nyugdíjbiztosítási intézet (DRV) egy 2013-ból származó, 27 millió biztosítottról szóló adatbázisának elemzésén alapulnak –, de egybevágnak hasonló svédországi kutatások eredményeivel.

Az MPIDR kutatásában azt is vizsgálták, mekkora szerepe van annak, hogy valaki Németország nyugati részén, vagy keleten, az egykori NDK területén él. Kimutatták, hogy ez önmagában nem meghatározó. A keleti tartományokban élő férfiak körében ugyan nagyjából 25 százalékkal magasabb a halálozás kockázata, mint az ország nyugati részén élőknél, de a munkanélküliség, a jövedelem, a képzettségi szint és a nemzetiség, állampolgárság hatásának kiszűrésével eltűnik ez az eltérés.

A magasabb halálozási valószínűség így inkább annak tulajdonítható, hogy keleten magasabb a munkanélküliek, a kevésbé képzettek és az alacsony fizetésűek aránya. Egyéb regionális tényezők, például az egészségügyi infrastruktúrában megfigyelhető különbségek hatása elhanyagolható.

Nyolcszoros különbség az elhalálozás esélyében

Az MPIDR a kutatásról szóló tájékoztatójában kiemelte: az úgynevezett szocioökonómiai státusznak – mindenekelőtt a jövedelemnek, a munkaviszony meglétének és a képzettségnek – a túlélésre gyakorolt rendkívüli hatását jól mutatják a keleti tartományokban élő férfiak , a legalacsonyabb jövedelemmel és képzettséggel rendelkezők csoportjába tartozókra vonatkozó adatok: ebbe a csoportban több mint nyolcszor nagyobb az elhalálozás életkortól független kockázata, mint a németországi lakosság legmagasabb jövedelmű és képzettségű rétegében.      

A kutatók a British Medical Journal Open című orvosi folyóiratban közölt tanulmányukban a többi között azt is kifejtették, hogy adataik megerősítik az úgynevezett egészséges migráns hatás (healthy migrant effect) létezését. Mint írták, a szocioökonómiai és egyéb változók súlyozása után az adatok azt mutatják, hogy a Németországban élő munkaképes korú nem német állampolgárok körében feleakkora a halálozási valószínűség, mint a német állampolgárok körében.

Ugyanakkor az adatokból az is kitűnik, hogy a nem német állampolgárok a németekhez képest jóval nagyobb valószínűséggel kerülnek alacsony fizetéssel járó munkakörbe; míg a külföldi munkavállalók 40 százaléka a legalacsonyabb jövedelmű rétegbe tartozik, és 10 százaléknál is kisebb részük tartozik a legtöbb pénzt keresők közé, a németeknél ugyanez az arány 17 százalék, illetve 22 százalék.

Biológia nélkül nincs közgazdaságtan

„A biológia segít megérteni, hogyan hatnak a gazdasági átalakulások és sokkok az emberi szervezetre, de a közgazdászok szokásos elméleteiben nincs helye biológiának. Például a magasság és a testsúly jó mércéje annak, hogy valóban jól élünk-e. Jó elemzési eszköz, ha megnézzük a gyerekek és fiatalok magasságát és súlyát egy gazdaságban, mert ők még nem tagjai közvetlenül a gazdaságnak, nincs jövedelmük.

Mikor erre rájöttem, úgy véltem, hogy szükséges egyfajta új, humanisztikus közgazdaságtan megalkotása. A főáramú közgazdászok a pénzben mérhető változókat tartják nagyra és a GDP-t fetisizálják. Mélyen beépült ez a tudatalattijukba”  – mondta az MTA-n is előadó, a humanisztikus közgazdaságtan krédóját megíró közgazdász.

 

(MTI, Makronóm, fotó: Balázs Attila)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A munkátlanság öl. Pl öregezés.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés