Történelmi csúcson a jövedelmi egyenlőtlenség Németországban

2019. október 07. 16:59

Minden korábbinál nagyobbra nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség Németországban egy hétfőn bemutatott felmérés szerint. Hiába a gazdasági növekedés, ha abból sokan nem részesülnek. 2010 és 2016 között nőtt a szegények aránya, miközben a német gazdaság is minden évben bővült.

2019. október 07. 16:59
null

A szakszervezetekhez közel álló Hans Böckler alapítvány gazdaság-, és társadalomtudományi kutatóintézetének (WSI) tanulmányát ismertető közleményben kiemelték, hogy a gazdasági növekedés önmagában nem elég a jövedelmi egyenlőtlenség és a szegénység csökkentéséhez.    

Ezt jelzi a többi között az egyenlőtlenséget mutató úgynevezett Gini-együttható, amely a hazai össztermék (GDP) folyamatos növekedése ellenére történelmi csúcsra, 0,295-re emelkedett a legutóbbi válság előtt, 2008-ban regisztrált 0,281-ről.  (Az együttható értéke 0 és 1 között lehet, és minél nagyobb, annál nagyobb a vagyoni egyenlőtlenség a vizsgált területen).

A jövedelmi egyenlőtlenség ugyan nem növekedik annyira gyorsan, mint a kilencvenes évek végén, és a középen elhelyezkedő rétegek helyzete stabilizálódott, de az olló egyre szélesebbre nyílik, mert a legalacsonyabb jövedelmű rétegek leszakadása nem állt meg, a legnagyobb jövedelemmel rendelkezők pedig a részvény-, és az ingatlanpiacok szárnyalása révén sokat gazdagodtak az utóbbi években.

Az úgynevezett szegénységi rés tágulása is az egyenlőtlenség növekedését jelzi. A szegénységi rés azt fejezi ki, hogy éves szinten átlagosan mekkora összeg szükséges a kiszabaduláshoz a statisztikailag szegénynek számítók rétegéből. Ez az összeg a 2005-ben regisztrált 2873 euróról (960 ezer forint) 3452 euróra emelkedett, vagyis a szegények távolsága a szegénységi küszöbtől 29 százalékkal nőtt.

Mindezzel együtt a szegények száma is jelentősen emelkedett a 83 milliós országban. A kutatásban az uniós módszertant alkalmazták, amelynek alapján az számít szegénynek, akinek elkölthető jövedelme nem éri el a lakosság egészét jellemző jövedelmi középérték 60 százalékát. Ebbe a körbe 2010-ben a lakosság 14,2 százaléka tartozott, 2016-ban pedig már 16,7 százalék, holott a GDP minden évben növekedett.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Párhuzamos különvélemény
2019. október 20. 20:05
Szerettél volna valamit mondani??
BőröndÖdön
2019. október 20. 20:04
Hullanak a könnyeim,de azért szeretném én nálunk is azt a sok “igazságtalanságot”...jaj,de borzasztó vagy,Mandi...
__Y__
2019. október 20. 20:04
Az a baj, hogy amióta világ a világ az egyenlőtlenségek csökkentését sosem a szegények felhúzásával, hanem mindig a gazdagok lehúzásával akarták megvalósítani. Azzal hogy lehúzzuk a sikeres, jómódú embereket, lehet, hogy statisztikailag csökkeni fognak az egyenlőtlenségek, de a szegények attól még ugyanolyan szegények maradnak és nem lesznek kevesebben, sőt...
Akitlosz
2019. október 20. 20:04
Ó a szegény németek! Mindeközben Magyarország Európa motorja, rendkívüli a bérszáguldás, a növekedés, a munkaerőhiány és a Fidesz propaganda.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik