Szinte naponta avatnak új üzemet Magyarországon

2019. szeptember 25. 13:41

Írta: Oláh Dániel
Az utóbbi két évben ömlik a külföldi tőke Magyarországra, teljesen beért a vállalati adócsökkentés hatása – mondja Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a Makronómnak, aki szerint brutálisan erős a belső kereslet is, ráadásul a magyar kormány időben reagált a helyzetre a szochó csökkentésével.


Meglepő, de még tovább nyílt az olló

Az új, júliusi adatok alapján „még erősebbek lettek a különbségek, bár lehet, hogy ehhez a nyári leállások különböző időpontjai is hozzájárultak (tavaly júliusban lehettek a nyári leállások, míg idén nem)” – kezdi Suppan Gergely, hozzátéve, hogy „a magyar ipar a nyers adatok szerint 12 százalékkal nőtt, ami minden várakozást messze felülmúlt.”


A vezető elemző szerint „ebben a munkanaphatás is szerepet játszott, mivel idén júliusban egy munkanappal több volt (idén augusztusban pedig egy munkanappal kevesebb, ez az augusztusi adatokban fog látszani)”.

Ezért érdemesebb szerinte „a jobb összehasonlítás kedvéért a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatokat figyelembe venni, így az Eurostat szerint a hazai ipar 8,7 százalékos kiigazított növekedése toronymagasan vezeti az EU rangsorát, míg a német ipar 5,3 százalékkal esett vissza, a cseh ipar mindössze 0,1 százalékkal nőtt, a szlovák 2,8 százalékkal bővült, a lengyel pedig 3,3 százalékkal.”

Csak a német ipar indult meg a lejtőn

Suppan Gergely a Makronómnak küldött ábráján jól látható a magyar és a német ipar éves alapú, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatainak különválása az utóbbi hónapokban.

Még látványosabb, ha a 2015-ös év átlagához képest elért növekedést nézzük (az alábbi ábrán így a 2015-ös évi termelési volumen számít a képzeletbeli százas értéknek). 2015-höz képest pedig összességében a német ipar egy helyben toporgott, a magyar viszont több mint 15 százalékkal nőtt.

Most már naponta avatnak gyárat Magyarországon

A sokakat meglepő magyar száguldás „hátterében a korábbi értékelésemmel együtt egészen biztosan a folyamatosan üzembe helyezett új kapacitások állhatnak, mivel

az utóbbi két évben ömlik a külföldi tőke Magyarországra,

amit most már a napi rendszerességgel felavatott új gyárak is alátámasztanak” – véli Suppan Gergely. 

Beruházások futószalagon

A külgazdasági és külügyminiszter szeptember 13-án pénteken a GMD gyárának, az ezt követő hétfőn a Zalaco Zrt. üzemének, kedden a Duocor Ipari Bt. gyártócsarnokának, szerdán pedig a Hübner-H Gumi- és Műanyagipari Kft. 3,4 milliárd forintos beruházásának avatóján vett részt, de még ezen a napon járt a Krones AG első, Németországon kívüli európai gyárának átadóján is.

A makói Duocor bútorgyár átadóján Michael Stegner, a cég egyik tulajdonosa elmondta, a német politika megoldásai miatt kétségbeeső emberként őszintén irigyli a magyarokat „ezért a kormányért”, amely a történelem „jó oldalán áll”.

 


A Magyarországra zúduló külföldi tőkecunamival kapcsolatban Suppan Gergely megjegyzi, hogy 

„teljesen beért a vállalati adócsökkentés hatása”.

A töretlen beruházási kedv tehát folytatódott hazánkban. „A bizonytalanságok, azaz többek között a kereskedelmi háború, a Brexit és a globális lassulás ellenére az idei első fél évben úgy nőttek a feldolgozóipari beruházások 30 százalékkal, hogy közben a Mercedes és a Hankook bővítését – remélhetőleg átmenetileg – felfüggesztették” – mondja Suppan Gergely a Makronómnak, aláhúzva, hogy a magyarországi bővítések közben a cégek világszerte inkább visszafogják a beruházásokat.

„Az ipar kiváló teljesítményének másik lába a brutálisan erős belső kereslet, hiszen az ipar belföldi értékesítései gyorsabban nőnek, mint az exportértékesítések” – mutat rá az elemző a rendkívül gyors magyar bérnövekedésre.

Fotó: Takarékbank


Óriási szerencse, hogy a gazdaságpolitika időben kapcsolt

„A bérrobbanás egész Kelet-Európára igaz, a Baltikumtól a Balkánig szinte mindenhol kétszámjegyű, vagy azt közelítő bérnövekedés van már 2-3 éve az elvándorlás és az emiatt kritikussá váló munkaerőhiány miatt” – mutat rá Suppan Gergely és hozzáteszi, hogy „Csehországban például már 300 ezer felett van a betöltetlen állások száma, pedig onnan nem is vándoroltak ki sokan, de a Balti államokból, Romániából és Bulgáriából a lakosság 15-20 százaléka már kivándorolt, a nem uniós tag balkáni országokból pedig ennél is több.”

„Nálunk a kormány időben felismerte a helyzetet, amit a szochó csökkentésével segít, így a bérköltségek évente 1,7 százalékponttal kisebb ütemben nőnek, mint a bruttó bér” – emlékeztet az elemző, aki azt különösnek találja, hogy „a cseheknél és a szlovákoknál is igen gyorsan nőnek a bérek, de ott a fogyasztás növekedése kevésbé segíti a gazdasági növekedést”.

De vajon elérjük a közeljövőben a nyugati béreket? Egyes szektorokban úgy tűnik, hogy igen, Suppan szerint „ma már olyan munkaerőhiány van egyes ágazatokban, hogy

egyre jobban közelíteni kell a nyugati bérekhez,

különösen igaz ez az építőiparban és a vendéglátásban. 

A legfrissebb uniós adatokon is látszik, hogy 2014 közepe volt az a határpont, amikor az unió átlagos bérnövekedése (ebbe beletartoznak a közép-kelet-európai országok) elkezdte tartósan meghaladni az eurózóna 19 országának bérnövekedését.

A második negyedévben bérnövekedésben „épphogy lemaradtunk a dobogóról” az elemző szerint, de így is a négy leggyorsabban növekvő béreket felmutató gazdaság közé tartozott Magyarország, előtte Romániával, Bulgáriával és Szlovákiával.

Lehet ebből még kellemetlenség

Jó hír, hogy a magyar bérek lemaradását nem tartja reális lehetőségnek a Makronómnak nyilatkozó elemző. „Már a régióval is versenyzünk, ezért

a hazai bérek növekedése sem maradhat le,

a román pedagógusok például már többet keresnek, mint nálunk” – mutat rá. A tanárok keresetének felzárkóztatása szerinte 0,2 százalékpontot is emelhetne a GDP-növekedésen, ami épp elegendő lehetne arra, hogy 2020-ban 4 százalékkal nőhessen a magyar gazdaság – mondta ezt Suppan a Világgazdaságnak.

„Ha azonban a forint gyengül, akkor gyorsabb bérnövekedésre lesz szükség, mert euróban számolva lassabban közeledünk a nyugati bérekhez, ez pedig elvezethet egy ár-bér spirálhoz” – vetette fel lapunknak. Az ár-bér spirál elmélete szerint a bérek növekedése több felhasználható jövedelmet hagy a háztartásoknál, a növekvő keresletre a vállalatok pedig áraik emelésével reagálnak. A növekvő árak miatt a munkaerő magasabb béreket követel, ami növeli a cégek termelési költségét, ezen erők hatására pedig hosszabb ideig üldözhetik egymást a bérek és az árak. Ez az elmúlt években nem volt jellemző, ami lehetővé tette a reálbérek növekedését.

Összesen 48 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"a román pedagógusok például már többet keresnek, mint nálunk”

Ez csak akkor igaz, ha nem vesszük figyelembe az egyéb juttatásokat, kedvezményeket.

A munkaerő hiánynak középtávon lesz egy másik hatása is a béremelkedésen kívül.
Ez pedig a robottechnika gyorsabb ütemű alkalmazása. Ehhez szükséges eszközök ma még importból kerül az országba. Ezért ennek a gazdasági ágazatnak a magyarországi fejlesztéséhez kellene nagyobb támogatást adni, felhasználva az uniós és hazai támogatásokat. Az igényt az oktatásban is figyelembe kellene venni.
Azt remélem, hogy a Palkovics féle ideológia mindezeket számításba veszi.

"Viszont az európai közgazdászok kezdik pedzegetni, hogy legyen minden EU-tagországban AZONOSO adóztatás"

A hülyébbek. Adóverseny ( is) van. Nem kéne a németek után ugrani a kútba és főleg nem finanszírozni a sorozatos hülyeségeiket. Adóztassák csak a sajátjaikat! Franciaországban csak egy "környezetvédelmi" adót akartak rárakni az üzemanyag árra és csatatérré változott Párizs. Macron most az mondja ebből sokat tanult.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés