Szlovák lap: Pozsonyban a diploma nélküliek is többet keresnek a kassai diplomásoknál

2019. szeptember 12. 0:15
Prága, Pozsony, Budapest – ez a három közép-európai város sorrendje az átlagfizetéseket tekintve a The Slovak Spectator cikke szerint.

Prága a nyertes

A Platy.sk által elvégzett kutatásban három közép-európai fővárost vizsgáltak meg. Abból kiderült, hogy a

Pozsonyban dolgozó emberek átlagos bruttó fizetése 1619,14 euró, a budapesti dolgozóké 1503,08 euró, miközben a Prágában élőké 1684,03 euró.

Nagy a különbség Budapest és Debrecen között

A tanulmány arra is rávilágított, hogy a főváros és a második legnagyobb város között Magyarországon a legnagyobb a fizetések közötti különbség a közép-európai országokat tekintve. A debreceniek átlagosan 1098,11 eurót keresnek, ami 405 euróval kevesebb mint a budapesti dolgozóké.

A legkisebb szakadék Csehországban található, ahol csak 221 euróval marad le Brno Prágától, miközben Szlovákiában 339 eurónyi különbség található a főváros és a második legnagyobb város között. 

wage gap

A tanulmány kiemeli, hogy a végzettség nem sokat számít a bérek tekintetében. Aki Pozsonyban alapfokú egyetemi diplomával rendelkezik, az átlagosan 1547,89 eurót keres, miközben Kassán ez csak 1119,58 euró. Ráadásul utóbbi városban a mesterszakos diplomával rendelkező emberek bére hasonló, mint a fővárosban a csupán alapoktatást elvégzett, de egyetemi végzettség nélküli embereké – derül ki a tanulmányból. 

Nagy változások

A kutatásból kiderül, hogy közép-európai viszonylatban a magyar bérek még az elmúlt évek történelmi viszonylatban rendkívülinek számító növekedésével együtt sem jelentenek versenyképességi hátrányt.

Közben a lengyel miniszterelnök már azt is bejelentette, hogy Lengyelország történelmi lépést fontolgat, megdupláznák a minimálbéreket, véget vetve a kizárólag az alacsony bérekre épülő versenyképesség korszakának. 78 százalékkal növelnék a minimálbért 2023-ig. A lépés bátor, hiszen a növekedés a duplája lenne az átlagos bérnövekedésnek a gazdaságban, de a régiós szinten óriásinak számító belső piacon az alacsony jövedelműek keresletének és fogyasztásának erősödése szinte egy új növekedési modellt jelenthet, legalábbis tovább növelheti az ország gazdasági szuverenitását a bérvezérelt növekedésnek köszönhetően – amely hátulütőiként az inflációs nyomást és a jóléti állam terheinek vállalati szektorra terhelését említik a közgazdászok.

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés