Nem értem, miért ez a nagy izgalom a forint körül

2019. szeptember 6. 12:38

Király Júlia
Facebook
Az elmúlt napokban a forint szokás szerint együtt gyengül a fejlődő valutákkal, a zlotyval, a randdal és a többiekkel – nem kiugró a gyengülése, és nem is váratlan.

„A mai Magyar Narancsban megjelent egy írásom. Igaz, nem a régmúltról szól, hanem a ma dilemmáiról, de kiderül belőle az is, hogyan kapcsolódik ehhez a »10 éve történt« sorozathoz. Sajnos, elektronikusan nem elérhető, de remélem sokan hozzájutnak a blogot olvasók közül. 
Csak kis ízelítő: »Nem értem, miért ez a nagy izgalom a forint körül. Valójában nem történt semmi nagy esemény, folytatódik a 2013 óta tartó trendszerű leértékelődés. Ennek keretében valóban épp történelmi mélypontra süllyedt a forint, de ez már csak így szokott lenni, lélektani határok vannak, majd elhalnak. Jelenleg, pontosabban az elmúlt napokban a forint szokás szerint együtt gyengül a fejlődő valutákkal, a zlotyval, a randdal és a többiekkel – nem kiugró a gyengülése, és nem is váratlan. És hozzá kell tennem: mindez ma sokkal kevésbé veszélyes, mint amikor devizahitellel volt tele az ország. 2009 februárjában, amikor az euróárfolyam először szaladt 310 fölé, vagy 2010 júniusában, mikoron a feledhetetlen Kósa-Szíjjártó tűzijáték után ugrott a svájci frank árfolyam 200-ra, még a lakossági adósság mintegy 70 százaléka, az államadósság 45-46 százaléka devizaadósság volt. Akkoriban a forintgyengülés az adósságteher ugrásszerű növekedését jelentette. Ma a lakossági hitelek kevesebb, mint 1 százaléka deviza, a vállalatok közül inkább csak az exportálók jutnak devizahitelhez, és az államadósságon belül is leküzdötték a devizaarányt 20 százalék alá. És ez jó. 

Azt sem tudom, hogy most, jelen pillanatban a Magyar Nemzeti Bank mit tehetne, ha egyáltalán akarna tenni bármit. A magyar monetáris politikai eszköztár jelenleg tucatnyi egyedi beavatkozási lehetőség kidolgozásával kézi vezérléssel alakítja a pénzpiacokat. Aki végigrágja magát az új jegybanki eszközrendszeren (»A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai eszköztára 2019«, megtalálható az MNB honlapján), nehezen szabadul az érzéstől, hogy ez tohuvabohu. Csak remélni lehet, hogy van benne rendszer. Mindenesetre a jegybank egyelőre nem is nagyon akar lépni. Az »árfolyam« szó az augusztusi kamatdöntő ülés közleményében elő sem fordul. És nem is biztos, hogy kellene, hiszen – és erre a jegybank minden egyes alkalommal jogosan felhívja a figyelmet – a jegybanknak inflációs célja van és nem árfolyamcélja, és mint azt fentebb láttuk, az árfolyammozgás ma sokkal kevésbé van hatással a gazdaságra, mint tíz éve. Ám azt állítani, hogy az árfolyamnak semmilyen hatása nincs, és hogy a trendszerűen gyengülő árfolyamról semmit nem kell mondania a jegybanknak, talán túlzás. Egyelőre úgy tűnik, továbbra is megkérdőjelezhetetlen az a doktrína, miszerint a folyamatosan gyengülő árfolyam folyamatosan élénkíti a gazdaságot, és az ennek ellentmondani látszó, lényegében folyamatosan romló fizetési mérleg sem késztet senkit e bölcsesség újragondolására. »Gyenge valuta, alacsony kamat jó, erős árfolyam, magas kamat rossz« – hangzik a mindenkori politikusok értő monetáris politikai hitvallása, mellyel talán csak a »Két láb rossz négy láb jó« orwelli mantrája veheti fel a versenyt.«"

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 61 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Bár mondjuk, alapvető műveltségi hiányosságra utal, hogy "tohuvabohu" jelentését nem megfelelően használja, hiszen ez annyit jelent, hogy "kietlen és puszta"."

Az üresség (a rend hiánya) zűrzavarhoz és káoszhoz vezet, ezért a tohuvahobu káoszra és zűrzavarra utal, még ha szó szerint nem is ez a jelentése.

Te mit értesz azon a magyar szón, hogy "kietlen"? Mert szerintem az adott összefüggésben a "rendezetlen" szinonimája, és onnan nincs túl messze a "kaotikus", amire a posztoló gondol.

Meglepődtem. A szerző pozitívan ír Matolcsyékról, és elveti az aktuális balos hisztit. Jé?

"a feledhetetlen Kósa-Szíjjártó tűzijáték után ugrott a svájci frank árfolyam 200-ra"

Ez a legnagyobb mantraként ismételgetett hazugságok között van.
..........................
Nem hazugság, mert a tények igazolják Király Júlia állítást.

Aki pénzügyekkel és ezen belül devizaügyletekkel foglalkozik tisztában van azzal, hogy a pénzpiac odafigyel a kormányzati kijelentésekre és azt azonnal beárazza. Úgy látszik Kósa Lajos ezzel nem volt tisztában, mint ahogy azzal sem, hogy a balliberális média és az ellenzék a kijelentése után pár percre működésbe lép.

A következőket mondta Kósa Lajos.

„Úgy tűnik az átadás-átvétel alapján, hogy a közvetlen államcsőd elkerülése a cél jelenleg. Szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét, a helyzet ugyanis sokkal rosszabb, mint hittük"

Van ebben némi igazság, de egy ilyen kijelentést tenni egy fórumon, számolni kell a reakcióval. A reakció pedig az lesz: A Fidesz kormány csődbe viszi az országot.
Ez történt?
Igen.

Kósa Lajosnak az át nem gondolt, hevenyészett, pontatlan megfogalmazására azonnal "ráharapott" az ellenzék és médiájuk, a pénzpiac pedig rögtön beárazta.
Kósa Lajos ekkor a Fidesz ügyvezető alelnöke volt. Ha én lettem volna az elnök azonnal kezdeményezte volna Kósa Lajos menesztését és közleményben tájékoztattam volna az érdekelteket, hogy a kormány a problémát meg fogja oldani, és intézkedik, hogy a bajból az ország kikerüljön, ahogy ez később meg is történt.

Azzal, hogy csak hülyézel még nem cáfolod az állítását.

A "tohuvabohu" héber eredetű és nagyon sok jelentése ismert.
Így: "Zűrzavar, rendetlenség, felfordulás, összevisszaság, kaotikus, puszta, kietlen, rendetlen, üres valóság...

A forintot azzal a céllal értékelnek le, hogy ezáltal nagyobb jövedelemhez segítsék a más devizát használó területekre exportálókat, és visszafogják az importot. Az import beszerzése a leértékeléstől drágán lesz és így visszafogja az import beáramlását.
2008. február 26.-tól Magyarország lebgő árfolyamra tért rá.
Ez azt jelenti, hogy az árfolyamot a piac alakítja, a kormány és a jegybank legfeljebb befolyásolhatja, fiskális politikai lépésekkel, kommunikációval vagy nyílt piaci műveletekkel. Jelenleg is ez van.

Angolul pl: "formless wasteland". Azt biztosan tudom, hogy így, ebben a formában egyszeri kifejezés a héber Bibliában, annak utána kellene olvasni, hogy külön a "tohu" és a "bohu" megvan-e máshol, ami esetleg segítség lehet a megértéshez.

Palepoli
drkovax

Ez a téma nem szimpátia kérdése, hanem tények kérdése. A hatása nem azonnal jelenik meg és nemcsak az árfolyamban.
A gazdasági vészhelyzet hangsúlyozása a jelentős adócsökkentésekkel kapcsolatos választói várakozások csillapítása érdekében veszélyes kommunikációnak számít, mert feszültté teheti a külföldi befektetőket, illetve eladhatatlanná teheti magyar eszközöket, forráskivonást eredményezhet.

Az általam idézet szöveg csak egy része, és nem is a legsúlyosabb, amit Kósa Lajos „felfestett” . Többek között ilyent is mondott: a kényszerhelyzet miatt bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg. Később megváltozott a kommunikáció és a kormány tervei, megoldásai változást tartalmaztak.
Érdemes elolvasni a portfolio.hu aznapi írását, amely az alábbi címen hívható be a kereső segítségével.
Kósa: "szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét"
https://www.portfolio.hu/gazda..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés