Palócz Éva: Magyarországon nőtt a leggyorsabban az aktivitási ráta az unióban

2019. augusztus 27. 9:30

Írta: Rádi Balázs
Amikor a gyorsan növekvő aktivitási rátánk szóba kerül, sokan közmunkát kiáltanak, de a közmunka a rátából csupán 1-2 százalékpontot tesz ki, tehát szinte elhanyagolható – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki kutatóintézet vezérigazgatója „A bérfelzárkózás okai és következményei” címmel rendezett nyári bérkonferencián, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett. Szót ejtett a hazai részmunkaidős foglalkoztatás helyzetéről, az adóterheink alakulásáról és a belföldi kis- közép- és nagyvállalatok fejlődéséről is.

„Az Európai Unión belül Magyarországon nőtt a leggyorsabban az aktivitási ráta az elmúlt nyolc évben, ami a 2010 utáni munkaerő-politika sikerét mutatja” – értékeli a jelenlegi kormányzat foglalkoztatáspolitikáját Palócz Éva. Az Eurostat aktivitási rátáját vetítette fel, melyen jól látszik, hogy Magyarországon nőtt az aktivitási ráta a leggyorsabban, ha Máltát nem vesszük számításba (Málta egy „külön kategória” a vezérigazgató szerint, ezért nem érdemes figyelembe venni).

A 2010 utáni kormányzat felülvizsgálta a megkérdőjelezhetően rokkantnyugdíjas ellátásokat, feltételekhez kötötte a családi pótlékot, emelte a minimálbéreket, és elindította a közmunka programot, hogy az emberek segélyek helyett munkából éljenek. Az intézkedések eredményeként nőtt a munkára fogható emberek köre; jól látszik az igazgató ábráján, hogy 2010 és 2018 között több mint tíz százalékpontot ugrott a magyar aktivitási ráta. Forrás: Eurostat.


Habár az aktivitási ráta növekedésében uniós bajnokunk vagyunk, a részmunkaidős foglalkoztatás kultúrájában még elmaradunk. Nemcsak mi, hanem velünk együtt a visegrádi országok sem jeleskednek ebben – derült ki Palócz előadásából. Hollandia, Dánia és Svédország azonban jelentős arányban kínál részmunkaidős lehetőséget a dolgozóinak, így nem is csoda, hogy az aktivitási rátájuk a nyolcvan százalék közelében van, hiszen így még többen tudnak belépni a munkapiacra. Ezekben a társadalmakban jellemzően nem csak a nők, de a férfiak is élnek a részmunkaidős lehetőséggel, megelégednek a „kevesebb” fizetéssel és az élet egy más területén „teljesítik ki” magukat.

Az igazgató szerint hatalmas munkaerő-tartalékot jelentenek itthon a kisgyerekes anyukák, akik akarnának és tudnának is részmunkaidős munkát vállalni, azonban erre jelenleg kevés lehetőségük van. Kiemelte, hogy

nem csak a versenyszférában, de a kormányzati szektorban is meg lehetne oldani a részmunkaidős foglalkoztatást, sőt az otthoni munkát is.

A család az első

A kormányzat politikájában kiemelkedő szerepet kaptak a családok; uniós viszonylatban nálunk terheli az egyik legalacsonyabb adóteher azokat a kétgyermekes családokat, ahol csak az egyik szülő dolgozik. Ebben a hatodik legjobb helyen állunk, amint az az ábra harmadik oszlopában látható. Tehát míg az egyedülállók adóztatása magasabb, ahogy valaki gyermeket vállal, adózási szempontból a legkedvezőbb országok adóterheivel szembesül itthon is.

Az ábra a munkát terhelő adóéket mutatja a különböző kereseti szinteken. Az átlagbér 67 százalékát kereső szingliket nálunk viszonylag magas relatív adóelvonás terheli. Az átlagkeresettel rendelkező egyedülállókat a cseh szinthez hasonlóan, a hatodik legnagyobb adó terheli. A többgyermekes magyar családok viszont jelentős adókedvezményben részesülnek. Érdekesség, hogy több nyugati ország is hasonló elveket követ, Ausztria például szinte mindegyik ábrán Magyarország mellett található. Forrás: OECD


A belföldi kis- közép és főleg nagy hazai vállalatok helyzete

A Kopint-Tárki minden évben elemzi az országban működő vállalatok helyzetét. A munka-termelékenység és a bérköltség változását vizsgálják úgy a hazai, mint a külföldi tulajdonú vállalatoknál. Az igazgató a 2010-es elemzést vetette össze a 2017-es eredményekkel, majd levonta a tanulságot, miszerint az elmúlt nyolc évben nőtt a hazai vállalatok termelékenysége és a bérköltsége (a baloldali ábrához képest a jobboldali ábrán már feljebb mozdultak), a közép és nagyvállalatok pedig meghaladják az átlagot.

Az ábrán a B előjel a belföldi vállalatokat jelöli, míg a K előjel a külföldieket. Az ábra bal alsó részében az átlagnál alacsonyabb termelékenységű és bérköltségű vállalatok láthatók, a jobb felső sarokban pedig az átlagnál magasabb bérköltségű és termelékenységű cégek találhatóak. 2010-ben a belföldi tulajdonú vállalatok a nagyvállalatok kivételével átlag alatti, addig az összes külföldi cég átlag feletti szintet ért el bérben és termelékenységben is. 2017-re javult a helyzet, a közép- és nagyvállalataink már be tudtak törni az átlagot meghaladók mezőnyébe.


Azonban az igazgató hangsúlyozta, hogy a hazai mikrovállalatok helyzete keveset javult, sőt a bérek emelkedése végzetes is lehet a számukra, ha a szűkös erőforrásaikból nem tudnak lépést tartani a nagyobbakkal. „Persze azt is lehet mondani, hogy aki nem tudja tartani a lépést, az zárja be a boltot. Szerintem ez helytelen, a kormánynak meg kell próbálnia segítő kezet nyújtani, például kedvezmények vagy tanácsadás formájában”, amire Palócz szerint a magyar mikrovállalatoknak nagy szükségük van.

 

Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Habár az aktivitási ráta növekedésében uniós bajnokunk vagyunk, a részmunkaidős foglalkoztatás kultúrájában még elmaradunk. [...] Hollandia, Dánia és Svédország azonban jelentős arányban kínál részmunkaidős lehetőséget a dolgozóinak

Egyetértek, de ennek megvalósításához szükséges a bölcsődei, óvodai férőhelyek számának a növekedése. Ennek érdekében a kormány több intézkedést hajtott, hajt végre. Jó lenne, ha a nagyobb munkáltatók is bekapcsolódnának.

" a hazai mikrovállalatok helyzete keveset javult, sőt a bérek emelkedése végzetes is lehet a számukra, ha a szűkös erőforrásaikból nem tudnak lépést tartani a nagyobbakkal"

Nemcsak a magyar tulajdonú mikrovállalkozásokra, hanem a kkv-ra is igaz. Szerintem a probléma, hogy alacsony a technológiai, technikai fejlesztés és ennek hiányát élőmunka növeléssel pótolják. Ezért jónak tartom, hogy a kormány az uniós támogatások egyre nagyobb részét a pályázatok kiírásánál ezt figyelembe véve segíti a mikró, kkv vállalkozásokat. Ez munkaerőt is felszabadít, amely más területen a hiányt pótolni tudja.

Válaszok:
Berecskereki | 2019. augusztus 27. 10:26

Ehhez kapcsolódik egy korábbi véleménye.

"A munkaerőszükségletet a vállalkozások egyre inkább beruházásokkal fogják kiváltani "

Egy másik megállapítása: "Palócz Éva megjegyezte, hogy a magyar gazdaságot tévedés összeszerelő üzemként jellemezni, hiszen a feldolgozóipar nem is lehet más, mint összeszerelési folyamat. Nagyobb kihívásnak nevezte, hogy a legnagyobb hozzáadott érték nem a termelésben, hanem az innovációban van, ezt pedig a cégek ritkán viszik külföldre. Magyarországnak ezért is kell tudásalapú társadalmat építenie, ami az oktatás és a képzés szerepének erősödését hozhatja."
https://makronom.mandiner.hu/cikk/20180523_a_vallalkozasok_kulpiaci_terjeszkedeset_az_allamnak_is_jobban_kell_tamogatnia_a_kulgazdasagi_szovetseg_szerint

Lásd az ITM létrehozását, az MTA átszervezését.

Nagyon kiváló adatok ezek, teljesen fölösleges úgy skálázni őket, hogy nem a 0 van az origón.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés