Palócz Éva: Magyarországon nőtt a leggyorsabban az aktivitási ráta az unióban
„Az Európai Unión belül Magyarországon nőtt a leggyorsabban az aktivitási ráta az elmúlt nyolc évben, ami a 2010 utáni munkaerő-politika sikerét mutatja” – értékeli a jelenlegi kormányzat foglalkoztatáspolitikáját Palócz Éva. Az Eurostat aktivitási rátáját vetítette fel, melyen jól látszik, hogy Magyarországon nőtt az aktivitási ráta a leggyorsabban, ha Máltát nem vesszük számításba (Málta egy „külön kategória” a vezérigazgató szerint, ezért nem érdemes figyelembe venni).
Habár az aktivitási ráta növekedésében uniós bajnokunk vagyunk, a részmunkaidős foglalkoztatás kultúrájában még elmaradunk. Nemcsak mi, hanem velünk együtt a visegrádi országok sem jeleskednek ebben – derült ki Palócz előadásából. Hollandia, Dánia és Svédország azonban jelentős arányban kínál részmunkaidős lehetőséget a dolgozóinak, így nem is csoda, hogy az aktivitási rátájuk a nyolcvan százalék közelében van, hiszen így még többen tudnak belépni a munkapiacra. Ezekben a társadalmakban jellemzően nem csak a nők, de a férfiak is élnek a részmunkaidős lehetőséggel, megelégednek a „kevesebb” fizetéssel és az élet egy más területén „teljesítik ki” magukat.
Az igazgató szerint hatalmas munkaerő-tartalékot jelentenek itthon a kisgyerekes anyukák, akik akarnának és tudnának is részmunkaidős munkát vállalni, azonban erre jelenleg kevés lehetőségük van. Kiemelte, hogy
A család az első
A kormányzat politikájában kiemelkedő szerepet kaptak a családok; uniós viszonylatban nálunk terheli az egyik legalacsonyabb adóteher azokat a kétgyermekes családokat, ahol csak az egyik szülő dolgozik. Ebben a hatodik legjobb helyen állunk, amint az az ábra harmadik oszlopában látható. Tehát míg az egyedülállók adóztatása magasabb, ahogy valaki gyermeket vállal, adózási szempontból a legkedvezőbb országok adóterheivel szembesül itthon is.
A belföldi kis- közép és főleg nagy hazai vállalatok helyzete
A Kopint-Tárki minden évben elemzi az országban működő vállalatok helyzetét. A munka-termelékenység és a bérköltség változását vizsgálják úgy a hazai, mint a külföldi tulajdonú vállalatoknál. Az igazgató a 2010-es elemzést vetette össze a 2017-es eredményekkel, majd levonta a tanulságot, miszerint az elmúlt nyolc évben nőtt a hazai vállalatok termelékenysége és a bérköltsége (a baloldali ábrához képest a jobboldali ábrán már feljebb mozdultak), a közép és nagyvállalatok pedig meghaladják az átlagot.
Azonban az igazgató hangsúlyozta, hogy a hazai mikrovállalatok helyzete keveset javult, sőt a bérek emelkedése végzetes is lehet a számukra, ha a szűkös erőforrásaikból nem tudnak lépést tartani a nagyobbakkal. „Persze azt is lehet mondani, hogy aki nem tudja tartani a lépést, az zárja be a boltot. Szerintem ez helytelen, a kormánynak meg kell próbálnia segítő kezet nyújtani, például kedvezmények vagy tanácsadás formájában”, amire Palócz szerint a magyar mikrovállalatoknak nagy szükségük van.
Összesen 16 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
"Habár az aktivitási ráta növekedésében uniós bajnokunk vagyunk, a részmunkaidős foglalkoztatás kultúrájában még elmaradunk. [...] Hollandia, Dánia és Svédország azonban jelentős arányban kínál részmunkaidős lehetőséget a dolgozóinak
Egyetértek, de ennek megvalósításához szükséges a bölcsődei, óvodai férőhelyek számának a növekedése. Ennek érdekében a kormány több intézkedést hajtott, hajt végre. Jó lenne, ha a nagyobb munkáltatók is bekapcsolódnának.
" a hazai mikrovállalatok helyzete keveset javult, sőt a bérek emelkedése végzetes is lehet a számukra, ha a szűkös erőforrásaikból nem tudnak lépést tartani a nagyobbakkal"
Nemcsak a magyar tulajdonú mikrovállalkozásokra, hanem a kkv-ra is igaz. Szerintem a probléma, hogy alacsony a technológiai, technikai fejlesztés és ennek hiányát élőmunka növeléssel pótolják. Ezért jónak tartom, hogy a kormány az uniós támogatások egyre nagyobb részét a pályázatok kiírásánál ezt figyelembe véve segíti a mikró, kkv vállalkozásokat. Ez munkaerőt is felszabadít, amely más területen a hiányt pótolni tudja.
Ehhez kapcsolódik egy korábbi véleménye.
"A munkaerőszükségletet a vállalkozások egyre inkább beruházásokkal fogják kiváltani "
Egy másik megállapítása: "Palócz Éva megjegyezte, hogy a magyar gazdaságot tévedés összeszerelő üzemként jellemezni, hiszen a feldolgozóipar nem is lehet más, mint összeszerelési folyamat. Nagyobb kihívásnak nevezte, hogy a legnagyobb hozzáadott érték nem a termelésben, hanem az innovációban van, ezt pedig a cégek ritkán viszik külföldre. Magyarországnak ezért is kell tudásalapú társadalmat építenie, ami az oktatás és a képzés szerepének erősödését hozhatja."
https://makronom.mandiner.hu/cikk/20180523_a_vallalkozasok_kulpiaci_terjeszkedeset_az_allamnak_is_jobban_kell_tamogatnia_a_kulgazdasagi_szovetseg_szerint
Lásd az ITM létrehozását, az MTA átszervezését.
Nagyon kiváló adatok ezek, teljesen fölösleges úgy skálázni őket, hogy nem a 0 van az origón.
Bejelentkezés