Az EU és a pénzpiac nyomására fogadta el Görögország az Észak-Macedónia nevet

2019. június 22. 12:10

Bakajannisz Péter

Január 25-én fogadta el a görög parlament a prespai egyezményt, amelynek eredményeként Görögország északi szomszédjának neve hivatalosan Észak-macedón Köztársaság lett. Az egyezmény elfogadását a görögök jelentős része ellenezte, Brüsszel és a pénzpiacok viszont úgy tűnik, hogy támogatták. Az egyezmény elfogadása után legalábbis Cipraszék állampapírt bocsáthattak ki.

Hosszas huzavona után Görögország elfogadja az Észak-Macedónia nevet

A prespai egyezményt 2018. június 12-én írta alá a két ország külügyminisztere. Az egyezmény célja az volt, hogy megoldja a Macedónia országnév körüli vitát. Az egyezményt egy Psarades nevű faluban írták alá, amely Prespa területén helyezkedik el, innen kapta nevét az egyezmény.


Α megállapodás létrehozása alkalmából tartott ünnepségen a görög miniszterelnök beszédében kifejezte, hogy „azért vagyunk itt mindketten, hogy megvalósítsuk a haza iránti kötelességünket”. Az uniós csatlakozást célzó Zoran Zaev macedón miniszterelnök pedig hozzátette, hogy ezzel az egyezménnyel a két ország végre pontot tesz a sokéves problémák végére.

Január 25-én az egyezményt a görög parlament is elfogadta, ami azt jelenti, hogy az ország a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság név helyett már hivatalosan is Észak-macedón Köztársaságnak nevezheti magát.

Mind a 300 görög képviselő szavazott, végül 153 igen, 146 nem és 1 tartózkodó szavazatot számoltak össze.

A 145 Syriza-képviselő igennel szavazott. A szavazás folyamata koránt sem volt egyszerű, mivel rengeteg kiabálás és hozzászólás kísérte a döntéshozatalt.

Hiába tüntettek a görögök, Juncker kért egy szívességet

Az egyezmény elfogadása Görögországban hatalmas politikai és etnikai feszültségeket keltett már az elfogadás előtt is. Görögök ezrei tüntettek a parlament előtt Athénban, köztük idősebbek és gyerekek is. A rendőrség szerint a tüntetéseken 60 ezer ember volt jelen, de a tüntetők szerint ez a szám valójában elérte a 200 ezret.

Ciprasz miniszterelnök ugyanakkor szélsőjobboldalinak nevezte a tüntetőket.

A közép-jobboldali Új Demokrácia (ΝΔ) párt vezetője, Kiriákosz Mitszotákisz egyáltalán nem tartja jónak a görög-macedón „üzlet” megkötését, mivel szerinte ezzel Ciprasz miniszterelnök a görög etnikai értékeket sérti meg. Az ellenzéki párt elnöke „nemzeti visszavonulásnak” nevezte Ciprasz döntését.

Azt is kijelentette, hogy ha őt választanák meg a polgárok a közelgő választásokon, akkor megvétózná Macedónia csatlakozását az EU-hoz, mivel szerinte a csatlakozás csak negatív hatásokkal jár Görögország számára.

A Politico szerint az egyezmény elfogadása a Syriza párt részéről semmi más, mint egyfajta kötelezettség megtérítése az unió felé a 2015-ös csőd elleni mentőcsomagért. A portál szerint a német kancellár, Angela Merkel és sok német miniszter is gyakran látogattak el a két ország fővárosába, hogy az egyezmény elfogadását sürgessék.

Ezenkívül Juncker szavai is sokat számítottak a döntés meghozatalában,

mivel már 2015-ben figyelmeztette Cipraszt, hogy egy nap majd esélyt kap, hogy visszafizesse az új mentőcsomagot.

Hirtelen a nemzetközi piacok csillagállása is kedvezőbbé vált

Még érdekesebb, hogy a következő napokban a görög pénzügyminiszter bejelentette, hogy a görögök ötéves államkötvényeket vásárolhatnak, amelyből 2 és 2,5 millió euró bevételre számít a kormány. A tavaly augusztusban lejáró harmadik mentőcsomag után ez volt az első esélye az országnak, hogy a pénzpiacokon keresztül finanszírozáshoz jusson és a pénzpiacok úgy tűnik, hogy meghálálták az unió bővítése irányába tett görög lépést.

Sokan úgy gondolják ugyanis, hogy a kötvénykibocsátás sikere egyfajta üzenet a nemzetközi befektetőktől a görögök számára, hogy valóban helyes döntés volt „Macedónia jelképes átadása”.

Jóléti intézkedések

Akárhogy is alakul az ország pénzügyi helyzete, az európai és az önkormányzati választásokat Ciprasz elnök nem felejtette el. A májusi önkormányzati választások előtt Ciprasz áfacsökkentést jelentett be az élelmiszerekre a vendéglátásban és az energiaiparban. Miután azonban kormánya mégegyszer átszámolta a várható hatásokat, úgy döntöttek, hogy az éttermi kávé áfáját semmiképp sem csökkenthetik, mert az nagy kiesést jelentene a görög költségvetésnek. Végül ezért úgy döntöttek, hogy csak az ehető termékek áfáját csökkentik, az ihatókét inkább nem – írta a Makronóm korábban.

A minimálbért közel 11 százalékkal emelték, amely így elérte a 650 eurót a korábbi 586 euró után. A béremelkedés sokkal nagyobb volt a fiatal munkavállalók körében – ők a 25 év alattiak –, akik egy alacsonyabb bért kapnak, amelynek összege 510 euró.

A 25 év alatti munkavállalók így sokkal nagyobb, 140 eurós béremelést kaptak.

A görög EP-választási kampány egyébként számos izgalmas fordulatot tartalmazott. A radikális baloldali Ciprasz miniszterelnök például úgy döntött, hogy elfáradt a nagy csatában és egy jachtra húzódott vissza nyaralás gyanánt. Eközben a jobboldali pártelnök Mitszotákisz a pihenés helyett a munka mellett állva kijelentette, hogy ha a munkavállaló és a munkaadó megegyeznek, lehetne akár hét munkanap is Görögországban. Eközben pedig az ellenzék a kormányt orbánozta, miközben a kormány a jobboldali ellenzéket.

Görögországban annyi biztos, hogy az EP-választás kormányra nézve kudarcos eredménye miatt július 7-én előrehozott nemzeti választásokat tartanak majd. Macedónia elengedése tehát politikai stabilitást nem hozott Görögországnak, az inkább egy erősen ajánlott gesztus volt.

A bejegyzés trackback címe: https://makronom.mandiner.hu/trackback/141662

Ajánljuk még a témában