Kína nem riad vissza a kereskedelmi háborútól, a ritkaföldfém lehet a következő fegyvere

2019. június 2. 19:32
Kína nem akar kereskedelmi háborút az Egyesült Államokkal, ugyanakkor nem is riad vissza tőle – szögezi le vasárnap közzétett hivatalos állásfoglalásában a kínai kormány.

Az ügyről kiadott, úgynevezett fehér könyvben a kormányzat rámutat: a két ország kereskedelmi konfliktusának elmérgesedése az amerikai fél közelmúltbeli lépéseinek következménye. „2017-es beiktatása óta az új amerikai vezetés pótvámok és egyéb büntető intézkedések bevezetésével fenyegeti legnagyobb kereskedelmi partnereit” – fogalmaznak, hozzátéve: az Egyesült Államok által 2018 márciusától egyoldalúan kezdeményezett gazdasági és kereskedelmi összetűzésre válaszul Kína kénytelen volt szigorú intézkedéseket hozni, hogy megvédje országa és népe érdekeit. 

A hivatalos kínai állásfoglalást tartalmazó fehér könyvet Vang Suo-ven kínai kereskedelmi miniszterhelyettes és Kuo Vej-min, a kínai Államtanács információs osztályának miniszterhelyettese ismertette vasárnap megtartott pekingi sajtótájékoztatóján. 

A kínai kormány állásfoglalása szerint a kereskedelmi súrlódások hátterében számos, az Egyesült Államok részéről eltúlzott, illetve helytelenül értelmezett adat, valamint alaptalan vádaskodás áll.

Vang Suo-ven a Donald Trump amerikai elnök által gyakran kifogásolt kereskedelmi deficit kapcsán például aláhúzta: az amerikai és a kínai kereskedelmi minisztériumok közös felméréséből kiderült, hogy az amerikai fél jelentősen túlbecsüli a Kínával szembeni kereskedelmi deficitet, mely a valóságban 153,6 milliárd dollárra tehető, szemben az amerikai tisztviselők által gyakran említett 410 milliárd dollárral.

Vang hozzátette: Kína kereskedelmi többletének számottevő részét ráadásul a feldolgozóipar teszi ki, mely közvetve külföldi beszállítóknak is profitot termel, de ugyanígy részesülnek belőle a Kínában működő külföldi vállalatok is. 

A dokumentum kategorikusan elutasítja a szellemi tulajdon lopásának vádját, melyet Washington rendszeresen említ Kína kapcsán. A fehér könyv azzal érvel, hogy Kína teljes mértékben elkötelezett a szellemi tulajdon védelme mellett, melynek érdekében a jelenleg érvényes nemzetközi szabályozásnak megfelelő jogi keretet állított fel. Ez nagyban hozzájárult ahhoz – emelik ki, – hogy az emberek köztudatában és az üzleti szférában is javult a szellemi tulajdon fontosságának megítélése, ami tetten érhető egyrészt abban, hogy jelentős mértékben nőtt a külföldi jogbirtokosoknak kifizetett szerzői jogdíjak összege, másrészt pedig abban, hogy éles emelkedés tapasztalható a Kínában benyújtott szabadalmi kérelmek számában. 

Arra is kitérnek, hogy az amerikai pótvámok, bár Kínát célozzák, de számos más piaci résztvevőnek is károkat okoznak, ráadásul az Egyesült Államok számára sem előnyösek. Rámutatnak: a büntetővámok miatt jelentősen emelkedtek az amerikai cégek gyártási költségei. „Számos amerikai gyártó támaszkodik kínai nyersanyagokra és közbenső termékekre. Mivel rövidtávon nehéz lenne megfelelő új beszállítókat találniuk, ezeknek a gyártóknak viselniük kell a pótvámok miatt emelkedő költségeket.” ​

A dokumentumkötet emellett zömében amerikai hivatalos statisztikák és felmérések adatait bemutatva vezeti le, hogy mekkora anyagi kárt okoznak a pótvámok az Egyesült Államok számára. Egy Trade Partnership nevű amerikai agytröszt februárban közzétett felmérésére hivatkozva például rámutatnak: amennyiben Washington minden kínai importcikkre bevezeti a 25 százalékos pótvámot – melynek előkészítésével Donald Trump  május 10-én megbízta Robert Lighthizer kereskedelmi főképviselőt, – úgy az Egyesült Államok GDP-je 1,01 százalékot csökkenhet, 2,16 millió amerikai veszítheti el a munkáját, és az amerikai háztartásoknak évi 2294 dollár (közel 667 ezer forint) többletkiadással kell számolniuk. 

A fehér könyv továbbá hosszú kifejtést tartalmaz arról, hogy hány alkalommal vonta vissza korábban tett ígéreteit az Egyesült Államok a két ország közti kereskedelmi tárgyalások során. Úgy fogalmaznak: „az egyeztetések nem voltak mentesek a visszalépésektől, melyek minden alkalommal abból következtek, hogy az amerikai fél visszavont korábban elfogadott pontokat, illetve kihátrált előzőleg tett ígéreteiből.” ​

A kétoldalú kereskedelmi tárgyalások azt követően torpantak meg, hogy az amerikai fél szerint Peking visszalépett a kidolgozás alatt álló megállapodásban korábban közös megegyezés alapján rögzített egyes pontokban. A kínai kereskedelmi miniszterhelyettes, aki korábban személyesen is részt vett a kereskedelmi tárgyalásokon, ezzel a váddal kapcsolatban elmondta: „semmiről nem állapodtunk meg addig, amíg mindenről meg nem állapodtunk.” ​

Vang megerősítette továbbá, hogy bár Peking továbbra is igyekszik kielégíteni a ritkaföldfémek külföldi keresletét,

nem tartja elfogadhatónak azonban, ha a Kínából származó ritkaföldfémeket az ország fejlődését gátló termékek gyártására használják fel.

Kína a világ ritkaföldfémeinek 85 százalékát biztosítja, és a közelmúltban tett kijelentések alapján úgy tűnik, hogy ezeket az elsősorban elektronikai és katonai eszközök gyártásához szükséges alapanyagokat használhatja fel az Egyesült Államok szankciói elleni következő válaszlépésként.

A miniszterhelyettes újságírói kérdésre nem erősítette meg, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök találkozna Donald Trumppal a június végén Japánban megrendezett G20-as országcsoport csúcstalálkozóján, melyet azonban amerikai részről már számos alkalommal említettek, többek között maga Trump elnök is. 

A fehér könyvet egy nappal azt követően adták ki, hogy szombaton életbe léptek arra a több ezer amerikai importcikkre kivetett pótvámok, melyeket a kínai kormányzat május 13-án jelentett be az amerikai pótvámokra való válaszlépésként.

(MTI)

Összesen 24 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A kivetett vám áremelkedést okoz, a vámot azonban az állam
szedi be. Kb azzal egyenértékű, mintha megemlnék az ÁFA
kulcsot, vagyis csökkenti a fogyasztást. Ez környezetvédelmi
szempontból rendkívül kívánatos.

Vagyis a másik országra kivetett vám gyakorlatilag a saját
lakosságára kivetett adóként funkcionál. A kérdés az, hogy
az usákok bírják jobban az adóemelést vagy a kínaiak a
bércsökkenést. (Van tippem.)

Szerintem inkább az alternatív energiatárolási módok kutatását
pörgetné föl (hidrogén -> tüzelőanyagcella). Ez rendkívül hasznos
hozadék lenne, mert az aksi szerintem zsákutca.

A hidrogénes? Az érdekes lenne!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés