Gazdaságukat fűtik a „hűvös” országok a légkör szennyezésével

2019. május 29. 11:10

Nem csak a gazdasági rendszereink problémái, hanem a globális felmelegedés is nagymértékben hozzájárult a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedéséhez az utóbbi években, legalábbis ezt mutatta meg egy nemrég készült stanfordi kutatás. A felmelegedés a norvég és svéd gazdaságot harmadával növelte, a szudáni vagy indiai gazdaság méretét viszont épp ennyivel csökkentette – miközben az üvegházhatású gázok kibocsátói jelentős részben a fejlett országok voltak. 1961 és 2010 között több fejlődő ország az 1929-es amerikai nagy válsághoz fogható visszaesést szenvedett el.

Meleg helyzet a melegebb országokban

Az elmúlt évtizedekben egyre többen fogalmazzák meg, hogy a gazdagok gazdagabbá, a szegények szegényebbé váltak a globalizáció elmúlt évtizedekben megvalósult folyamatának köszönhetően. A világ egyenlőtlenségeiről szóló 2018-as jelentés szerint például a világban az emberek felső egy százalékának vagyona kétszer akkora, mint a szegényebb 50 százaléké.


A stanfordi kutatók úgy vélik, hogy ehhez nagymértékben járult hozzá az ember által okozott globális felmelegedés is. A hatvanas évektől egészen napjainkig megfigyelhető, hogy számos trópusi ország gazdasági teljesítményét fogta vissza a globális felmelegedés, miközben a történelmi véletlennek köszönhetően Kanada vagy az Egyesült Királyság gazdaságait még segítette is (alább zölddel a folyamat haszonélvezői, sárgával az elszenvedői). A globális felmelegedés által okozott természeti katasztrófák is jelentős részben a trópusi országokat sújtják, legalábbis az elmúlt évtizedekben. 

A felmelegedés eközben az északi országok előtt új lehetőségeket nyit,

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter például már új kereskedelmi útvonalak megnyílásáról beszélt

a sarkköri jég elolvadása kapcsán, ami akár 20 nappal rövidítheti a hajózási időt a nyugat és Ázsia között – és akkor még a felszínre kerülő vagy elérhetővé váló ásványkincseket és olajmezőket nem is említettük.

A kutatók szerint a hosszútávú felmelegedés gazdasági növekedést okoz a hidegebb- és visszaesést a melegebb országokban.

Létezik ugyanis egy olyan optimális átlaghőmérséklet, amely a lehető legkedvezőbb a gazdasági növekedésnek.

Egy korábbi kutatás 50 év hőmérsékleti és GDP-adatait vizsgálta 165 országra – ez pedig megmutatta, hogy a hideg országokban az átlag feletti hőmérsékletű időszakokban a gazdasági növekedés gyorsult, azaz a melegebb időszakok a gazdaságot is fűtötték.

Norvégiában például a felmelegedés az ország átlaghőmérsékletét közelíti majd ehhez az empirikus optimumális hőmérséklethez (ezt mutatják meg a B ábrán), amely idővel egyre nagyobb gazdasági előnyökhöz vezet az ország számára (ezt ábrázolták a C grafikonon). 

Ezzel ellentétben India épphogy távolodik ettől az optimumtól és egyre nagyobb veszteségeket szenvedhet el a jövőben is.

Marshall Burke, a tanulmány egyik stanfordi szerzője szerint a hideg országokban egy kis felmelegedés nagyon is segíthet, a már most is forró helyek helyzetén viszont sokat ronthat. Jó példa erre, hogy 1961 és 2010 között a felmelegedés a világ legszegényebb országaiban az egy lakosra jutó vagyon állományát 17-30 százalékkal csökkentette.

A tanulmány arra is rávilágít, hogy pozitív kapcsolat lehet egyes országok jelenlegi GDP-je, azaz gazdagsága és a globális felmelegedés között. A melegebb országok sok esetben a „legszegényebbek” is és történelmük során éghajlatukból eredően több gazdasági hátrányt szenvedtek el, mint a mérsékeltebb országok – amelyek elég gyakran profitálnak a klímaváltozásból. Ezért a mai gazdagabb országok sikeréhez a klíma is hozzájárult.


 
A klíma a norvég, kanadai és svéd fejlettség titka

Nem meglepő, hogy az országok közötti egyenlőtlenségeket is nagymértékben befolyásolta a globális felmelegedés, olyannyira, hogy 1960 és 2010 között, 25 százalékkal nőtt az „olló” a gazdagabb és a szegényebb országok között. Azaz a legmagasabb és legalacsonyabb egy főre jutó gazdasági teljesítménnyel bíró országok közötti különbség 25 százalékkal nagyobb, mint amilyen a klíma változása nélkül lett volna. A klímaváltozás nélkül a fejlődő országok gyorsabban zárkóztak volna fel a fejlett világhoz.

A legnagyobb vesztesnek Szudán mondható, amelynek egy főre jutó GDP-je 36 százalékkal zsugorodott

csak a globális felmelegedés miatt 1961 és 2010 között. Nem sokkal maradt le India, ahol a becslés 31 százalék és végül Nigéria, amelynek GDP-je 29 százalékkal lett kisebb. Őket követi Indonézia és Brazília szintén 25 százalékot meghaladó veszteséggel.

A klímagyőztesek között az első helyen Norvégia áll, amely 34 százalékkal nagyobb GDP-t élvezhetett a jelenség miatt, Kanada, amely 32 százalékos, Svédország, amely 25 százalékos, a brit gazdaság, amely 9,5 százalékos, és a francia, amely 4,8 százalékos többletre tett szert.

A gazdag országok tehát sokkal gazdagabbak az üvegházhatású gázok által előidézett felmelegedésnek köszönhetően.

Noah Diffenbaug, a kutatás vezetője úgy összegezte a kutatás eredményét, hogy bolygónk legszegényebb országainak többsége sokkal szegényebb, mint lett volna a globális felmelegedés nélkül.

Gazdaságukat fűtik a hideg országok a légkör szennyezésével

A legtöbb kárt a trópusi országok szenvedték el annak ellenére, hogy ezek az országok sokkal kevésbé járulnak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, mint a gazdaságilag fejlett, kedvező klímájú országok. Burke szerint a fejlődő országok összes vesztesége az Egyesült Államokban az 1929-es nagy válság idején megfigyelt gazdasági teljesítmény visszazuhanásával állítható párhuzamba.

A klíma hatásainak megértését segíti, ha a kamatokhoz hasonlítjuk a hőmérsékletet. Könnyen kiszámolható, hogy a legapróbb különbségek két kamatszint között 30 éves időtávon már jelentős összeget jelentenek a megtakarításainkon. Ugyanígy, ha szinte minden évben, sok-sok kis egyedi időjárási sokk sújtja az országot, akkor ezek idővel „felhalmozódnak” – lásd az indiai gazdaság esetét, amely ma harmadával kisebb, mint a klímasokkok nélkül lett volna.

A bejegyzés trackback címe: https://makronom.mandiner.hu/trackback/141432

Ajánljuk még a témában