Az amerikai libertárius agytröszt úgy döntött, hogy mégsem libertárius, mert nincs értelme

2019. május 29. 12:10

A washingtoni Niskanen Center szerint az arany középút a jövő. A neves intézet elnöke, Jerry Taylor október 29-i esszéjében végső útjára kísérte a libertárius ideológiát. Ebben bevallja, hogy nem szabad egy ideológia szolgálatába állni, mert emiatt torzított szemüvegen keresztül látjuk a világot. A libertárius intézet vezetőjének elege lett a liberális megmondóemberek fanaticizmusából, 2019-ben pedig már egyszerre áll a piacok és a kormányzatok mellett.

Jerry Taylor régi kapcsolatban állt az amerikai libertárius agytrösztökkel, köztük a Cato Intézettel és egyike volt azoknak, akik a klímaváltozás fizetett szkeptikusaként szerepeltek rendszeresen a médiában. 2017-ben azonban Taylor átállt a másik oldalra, mert belátta, hogy tudományosan és morálisan is téves álláspontot képviselt. Ezután megpróbálta meggyőzni kollégáit is a klímaváltozás folyamatának létezéséről, de azok szerinte bármiféle vita elől mereven elzárkóztak.

Ez volt az első eset, amikor felismerte, hogy a libertárius megmondóemberek a tények mellőzésével alakítják ki véleményüket a világról.

Szerinte a libertáriusok sok esetben súlyos tévedésben élve olyan területeken is fanatikus nézeteket vallanak, amelyeknek egyébként semmi köze az értékeikhez, inkább csak azt a célt szolgálják, hogy megőrizzék aktuális munkahelyüket. Miért ne gondolhatnánk bármit a baloldalinak tartott Thomas Piketty elméleteiről is? Hiszen ez pusztán empirikus kérdés – véli Taylor. 

Hozzáteszi, hogy a libertárius nézeteket vallók elméleteikből kifolyólag ellenségesek az állammal szemben, ezért nem hajlandók elismerni, ha a gyakorlatban egyes területeken mégis hasznos lehet a kormányzati beavatkozás.

Az elméletekhez való ragaszkodás így már nem eszköz a valóság megismerésére, hanem a legfőbb cél önmagában, ami nem helyes 

ismeri el a Niskanen Center vezetője. Hozzáteszi, hogy történelmileg a nem kormányzati szereplők ártottak igazán sokat az egyéni szabadságnak és autonómiának, sokkal többet, mint a modern jóléti államok.

Mennyi szabadság és méltóság lenne abban az államban, ahol az állami hatalmat lerombolják és a magánszereplők, azaz a magánhatalom kerül hatalomra? Nagyon kevés – ismeri el.

A való világban az ügyeket és a szakpolitikákat egyenként kell megítélnünk, nem pedig egyetlen elmélet őrült kergetésének törekvésén keresztül, mert

ezt fanaticizmusnak hívják 

– utal volt kollégáira Taylor. Elismeri, hogy az ideológia nélküli gazdaságpolitika és szakpolitika nem könnyű feladat. Ez ugyanis szakértelmet igényel ideológusok helyett, akik minden kérdésre tudják a választ – teszi hozzá Taylor.

Az intézet 2018-ban tehát hátat fordított korábbi ideológiai álláspontjának és immár igyekszik elismerni a piac és az állami beavatkozás szükségességét is, felismerve, hogy korunk globális gazdasági problémáit nem a fanatikus véleményvezérek, hanem az egyensúlykeresés segíthet megoldani.

A bejegyzés trackback címe: https://makronom.mandiner.hu/trackback/32408