Kutatás: Hatékonysági robbanás a magyar kis- és középvállalatoknál

2019. május 22. 9:05
„A kutatásaink kimutatták, és ezért a magyar mikro- kis- és közepes vállalkozások minden elismerést megérdemelnek, hogy 2010 és 2017 között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a termelékenység a kis- és középvállalkozói szektorban az egész régióban és az egész unióban” – mondta György László gazdaságstratégiáért felelős államtitkár sajtótájékoztatón.
Hozzászólna? Küldjön cikket, véleményt Facebook üzenetben vagy a makronom@mandiner.hu címre!


Zajlik a hatékonysági felzárkózás

Uniós adatok alapján nálunk a kkv-k termelékenysége 2010 és 2017 között több, mint 30 százalékkal növekedett, míg az unió átlagában kilenc százalékkal, a V4-országokban pedig hat százalékkal nőtt. Az is figyelemre méltó, hogy a kkv-k növekedése a magyar gazdasági növekedés (reál GDP) 2010 és 2018 közötti 23 százalékos üteménél is jelentősen gyorsabb – mondta a kkv-stratégiáról rendezett országos fórumsorozat tapasztalatairól tartott sajtótájékoztatón György László.

Magyarország, a V4 és az EU-28 országok méretkategóriák szerinti termelékenységének változása 2010 és 2017 között


 

Forrás: EU Bizottság SBA Fact Sheet 2011, 2018, adatai alapján

György László azt is elmondta, hogy az idén a kormány 167,5 milliárd forint támogatást biztosít a hazai kis- és középvállalkozásoknak (kkv), ebből 90,84 milliárd forintot vissza nem térítendő, 76,7 milliárd forintot visszatérítendő formában. 


Nincs olyan adat a magyar gazdaságról, ami negatív lenne

Parragh László az eseményen kifejtette, hogy nincs olyan adat a magyar gazdaságról, ami negatív lenne és ő is meglepődött, hogy húsz éve nem látott csúcsokon áll a magyar vállalatok jövővel kapcsolatos bizalma és vélekedése a kamara által elvégzett friss kutatás szerint.

„Amióta vállalkozó vagyok, nem láttam még olyan kormányt, aki ne beszélt volna arról, hogy milyen fontosak a mikro- kis és középvállalkozások és mennyire fontos, hogy velük foglalkozzanak” – vélekedett, hozzátéve, hogy a jelenlegi kormányzat és az iparkamara el is indult egy öt hetes országjáró körútra, hogy személyesen ismerje meg a magyar vállalatok nehézségeit.

Közben milliárdos magyar cégek veszik át a külföldiek helyét

Az Opten céginformációs adatbázisból kiderült, hogy 5811 tisztán hazai és 2967 külföldi érdekeltségű cég éves árbevétele haladja meg az évi egymilliárd forintot. A milliárdos cégek száma nő, de ezen belül a külföldiek aránya évek óta folyamatosan csökken.

A külföldi érdekeltségű cégek aránya a 100 millió feletti szegmensben 6 év alatt 17 százalékról 13 százalékra, az 1 milliárd feletti szegmensben pedig 40 százalékról 33 százalékra esett, miközben a magyar cégek folyamatosan teret nyertek.

A kormányzat tehát erős alapokra építhet, amikor minden eddiginél átfogóbb programokkal segítené a hazai vállalatok multivá válását – ezt a célt szolgálja például a Magyar multi program is, amiről egyébként a magyar vállalatok helyzetéért egyre erősebben aggódó és a rendszerváltoztatás elhibázottságára 2019-ben rácsodálkozó 444 nem tett említést, azt viszont ezidáig ismeretlen tényekre építve hangsúlyozták, hogy a kormányzat „az exportáló magyar cégek számára nem mutat kitörési irányokat”. Eközben 2014 és 2018 között többszörösére nőtt az exportképes magyar kis és középvállalkozások (kkv) száma.

 

 

Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem lyó. Hosszútávon középtáv. Nemfenntartható. Mielöttcsökken előtte nől. Egyensújtalanság.

Dr. Pandacsöki GKI Mélyelemző Boborján. prof. ex catedra.

Örülök, de jó lett volna, ha néhány pozitív példát bemutatnak.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés