Tabuk fogságában a magyar gazdaságpolitika

2019. május 20. 11:49

Karsai Gábor
G7
A GDP évi nettó 3 százalékát kitevő EU-transzferekről úgyszólván szó sem esik; a program a kedvező gazdasági adatokat lényegében csak a gazdaságpolitika sikerének tekinti.

„Április végén – amint arról a G7 is beszámolt – a magyar kormány benyújtotta az EU-nak a 2019-23-ra vonatkozó konvergencia programját. Ez egy igen ambiciózus, mondhatni rendkívül optimistának tűnő program, ami azért problematikus, mert azt a látszatot kelti, hogy már sikerült megteremteni a tartósan gyors magyar növekedés gazdaságpolitikai előfeltételeit. Holott ennek még a koncepcionális előfeltételei is nagyon kérdésesek.

(...)

A politikai tabuk azonban már a diagnózist is torzítják. Például már a konvergencia program első mondata is vitatható. Eszerint ugyanis: »A 2010-ben kezdődött gazdasági stabilizáció 2013-ra megteremtette a lehetőségét egy olyan növekedési fordulatnak, amellyel Magyarország Kormánya létrehozta a fenntartható növekedés eléréséhez szükséges szilárd alapokat.« A válságot követő érdemi stabilizáció azonban valójában már korábban, 2009-ben, a Bajnai-kormány időszakában elkezdődött, sőt 2011-ben (például a magánnyugdíjpénztári vagyon jelentős részének államosításával és felélésével) kifejezetten destabilizációs folyamat zajlott le, az államháztartási hiány még érezhetően emelkedett is, az előző évi 4,6 százalékról 5,5 százalékra.

Az viszont igaz, hogy ezt követően sor került a deficit tartós csökkentésére, s a túlzottdeficit-eljárás 2013-ban meg is szűnt Magyarország ellen. A fordulat fő oka azonban az volt, hogy a 3 százalék feletti hiány fennmaradása, s ezzel a túlzottdeficit-eljárás folytatódása megakadályozta volna az EU-támogatásokhoz való hozzáférést. A növekedési és egyensúlyi folyamatok azóta bekövetkezett, kétségtelenül jelentős javulása kapcsán viszont a GDP évi nettó 3 százalékát kitevő EU-transzferekről úgyszólván szó sem esik; a program a kedvező gazdasági adatokat lényegében csak a gazdaságpolitika sikerének tekinti.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 80 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Minden más európai országban hasonlóképp nem veszik figyelembe az eu-s forrásokat a GDP-számításnál, úgyhogy esélyegyenlőség lévén mégiscsak számít valamit a saját gazdasági teljesítmény.
(Nem értek a közgazdaságtanhoz, de a sajtóból ez derül ki).

A Bokros csomag stabilizáló hatása most kimaradt..

Ez az a Karsai, aki szerint lehet 4% körüli GDP emelkedés, csak nem valószínű?

Mellesleg a "mértékadó független" sajtóban másról sem esik szó, csak az EU transzferről. Amelyet a korrupt kormány persze ellop, és amely nélkül már Uganda és Szváziföld is rég megelőzött volna minket.

Hát persze, a Bokros csomag volt sikeres az első Orbán kormány, mostanra meg kiderült, hogy a Bajnai-csomag miatt lett sikeres a második.

Muszáj nekünk Karsai pubi gazdasági mélyelemzéseit olvasnunk? Pontosan úgy ír, mint Lengyel László, meg a többi molyrágta reformmúmia.

Csak a cukoripar megtartása 1,9%, a hozzá kapcsolódókkal együtt...

A fordulat az volt, hogy kepesek voltak lefaragni a ktsv. hianyt 3% ala, az egesz ballib vilag fenyegetozese, aknamunkaja ellenere, nagyon okos, Karsai G.!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában