Nagyon magasra ne tegyük a lécet

2019. május 9. 10:10

Lakatos Péter
Forbes
Nagyon mély és komoly tudás kellett volna ahhoz, hogy globális márkákat tudjunk építeni. Interjú.

„Sokan felkészületlenül, vagy rendkívül opportunista módon capcaráztak a 90-es években. Termelő, üzemelő cégként ezek leginkább eltűntek, jobb esetben általában ingatlanban megtestesülő családi vagyon maradt utánuk. A tehetségesek és szorgalmasak eljutottak valameddig. Ezek a ma sikeres cégek, melyek jobb esetben a nemzetközi gazdaság szövetébe betagozódva, esetleg a magyar állam csecsén nőttek nagyra. Világszinten ismert saját márkanevű termék, mint például egy magyar autó vagy hajszárító? Ez egy olyan vágyálom, amit te sokakkal, köztük talán a jelenlegi miniszterelnökkel is osztasz. Commodity termékben felejtsd el a magyar márkákat.

Ehhez az kellene, hogy magyar cégeknek legyen nemzetközi sales-hálózata, de ilyenje az olyan 50-100 éves cégeknek van, mint a Procter&Gamble vagy a Samsung. Ezek világmárkák. Ehhez még az Ikarus is kicsi lett volna, azt hiszem. Nagyon mély és komoly tudás kellett volna ahhoz, hogy globális márkákat tudjunk építeni. Az olyan csodák, mint a Julius-K9 kutyanyakörv, ami egy globális márka tud lenni, ilyenek – különösen a világháló adta lehetőségek miatt – megadatnak nekünk. Legyünk rájuk büszkék, és őket tekintsük mintának. Félre ne érts, én ezeknek iszonyatosan tudok és tudnék örülni, csak azt mondom, nagyon magasra ne tegyük a lécet.

Szarva közt a tőgyét, de amúgy megfogtad a lényegét: mi egy nagyon kemény üvegplafont látunk sok magyar (és más kelet-európai) cég felett.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nagyon érdekes gondolatok hangzanak el a két interjúalanytól a diagnózisról, ám programszerű megoldási javaslataik nincsenek.

Nyilvánvalóan hazai tudásközpontokat kellene szervezni, egyetemek körül, kutatóbázisok, cégek, menedzserek, vállalkozók összeműködésével, de hogyan? jelenleg azon megy a tökölés és a pozícióharc, hogy az akadémiánál maradjon a kutatóhálózat, vagy vegye át az állam, meg jaj, veszélyben a kutatói szabadság és az alapkutatás milyen jó. Gyorsan el kéne végezni az átszervezést, mert csak azután jöhet a lényeg, és ahhoz kell igazán az idő és az ötlet.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában