Várják a zuhanást

Gazdasági lassulást szorgalmazott, most már jelzi is a GKI

2019. április 25. 23:00

Írta: Oláh Dániel
Az üzleti, ezen belül is különösen az ipari, építőipari várakozások romlása miatt jelentősen csökkent áprilisban a GKI konjunktúraindexe, nagyjából két évvel ezelőtti szintjére esett vissza – közölte GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel. Az intézet 2010 előtt még rendre túlbecsülte a magyar gazdaság teljesítményét, most viszont már arra biztatja a magyar vállalatokat, hogy növekedjenek lassabban, a cég romló előrejelzésének megfelelően.

Azért romlik, mert a csúcson van

Az előző két hónaphoz hasonlóan az üzleti várakozások romlottak, a fogyasztók ugyanis harmadik hónapja egyre optimistábbak. 

Az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint a konjunktúraindex a márciusi 6,2 pontról áprilisban 2,9 pontra esett vissza. Az üzleti bizalmi index a márciusi  12,1 pontról áprilisban 7,1 pontra csökkent, a fogyasztói bizalmi index viszont  az előző havi mínusz 10,7 pontról mínusz 8,9 pontra javult.

Az üzleti várakozások december óta romlanak, legnagyobb mértékben az iparban és az építőiparban. Áprilisban a legnagyobb visszaesés az iparban, a legkisebb a szolgáltató szektorban következett be. 

Jelentősen romlott a várható termelés és a rendelésállomány – ezen belül az export –, valamint a készletek megítélése. Az elmúlt időszaki termelést változatlannak látták a válaszadók. Áprilisban az építőipari bizalmi index egy évvel ezelőtti szintjére esett vissza. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség csökkent, a rendelésállományok értékelése pesszimistábbá vált. Egyaránt rosszabbak lettek a magas- és a mélyépítő cégek kilátásai. 

A kereskedelmi bizalmi index a márciusi emelkedés után áprilisban ennél jelentősebben csökkent, s ezzel az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció és a rendelésállomány megítélése érezhetően kedvezőtlenebb lett, a készleteké viszont javult. A szolgáltatói bizalmi index áprilisban két éves mélypontjára került – írta a GKI.

Nem félünk a munkanélküliségtől

A foglalkoztatási szándék  múlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése az ipar kivételével áprilisban is folytatódott. Bár továbbra is minden ágazat létszámnövelésre törekszik, ennek mértéke idén érezhetően gyengült, főleg az építőiparban. 

Kiemelték: a lakosság munkanélküliségtől való félelme még soha nem volt olyan alacsony, mint most áprilisban. Az áremelési törekvés az iparban és a kereskedelemben kissé gyengült, az építőiparban és a szolgáltató szektorban nem változott. Ugyanakkor az áremelésre törekvők aránya főleg az építőiparban és a kereskedelemben továbbra is magas, miközben árcsökkentésre alig számít valaki. 

Kissé tovább mérséklődött a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőjének megítélése áprilisban az üzleti szféra minden ágazatában sokat romlott, különösen az iparban, ahol a rosszabbodást várok aránya már meghaladta a javulásban bízókét. 

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke január óta javul, ennél magasabban utoljára tavaly szeptemberben állt. A fogyasztók várható pénzügyi helyzetüket áprilisban kissé rosszabbnak, megtakarítási lehetőségüket viszont kedvezőbbnek érezték, mint márciusban.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Lassulást szeretnének

Szerintem jobban járnátok, ha csak hét százalékkal nőnétek ebben az évben, mintha tízzel vagy tizenöttel próbálkoztok – mondta Vértes András az Építésgazdaság lehetőségei című konferencián korábban Budapesten. Hozzátette, hogy elemzőcége, a GKI épp ennyit, hét százalékos növekedést jósol az építőiparnak az idei évre, így gyakorlatilag

javasolta a gazdasági szereplőknek, hogy teljesítsenek az előrejelzéséhez igazodva rosszabbul.

A GKI elnöke, Vértes András a magyar gazdasági növekedést a Jóistennek tulajdonította, máskor arról úgy nyilatkozott, hogy „mondtuk, hogy jobb lesz, mielőtt rosszabb lesz”.

Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese pedig épp a több mint négy százalékos gazdasági növekedést felmutató 2017-es év elején mondta azt, hogy nem valószínű a négy százalék elérése 2017-ben. „A magyar gazdaság legutóbb 2005-ben volt képes 4 százalék feletti növekedésre. Lehetséges, hogy ez most idén és jövőre is sikerül. Csak nem valószínű” – mondta ekkor.

A hazai elemzők hasonló, súlyos tévedéseiről írtunk részletes elemzést itt, megmutatva, hogy valamilyen okból rendre alulbecslik a magyar gazdaság teljesítményét 2010 után.

A GKI elnökének neve egyébként 2010 előtt még az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként is felmerült.

 

(MTI, Makronóm)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 33 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ebből meg lehet élni?
Ja, nem írták, melyik országot kutatták.

Válaszok:
oskar | 2019. április 26. 7:33

Ki az a barom, aki fizet ezeknek a szélhámosoknak? Előbb utóbb persze valóban csökkenni fog a növekedés üteme, és akkor igaza lesz ennek az emberi hulladéklerakatnak is egyszer végre valahára, de azért az nem mindegy, hogy mikor, és hogy csak néhány évet tévedtek.

Ha mindig ugyanazt mondják, egyszer bejön.
.

Válaszok:
pollip | 2019. április 26. 8:37

Megmondta, minden gyorsulás után jön egy lassulás:-)))))

A GKI módszertana sok tekintetben hibás. A számított mutatók alapja többségében szubjektív, amely torzulásokat okoz. Ezen túl szakmai hibák is előfordulnak.

"Hideg zuhanyként érte a kertészeket a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatójának, Karsai Gábornak az előadása is. Ebből kiderült, hogy a mostani növekedés 3 százaléka az uniós támogatásoknak köszönhető, ráadásul ezeket a kedvezményezettek nem arra használták fel, ami eredményt is hozott volna a versenyképesség növelésében. Arról már nem is beszélve, hogy az uniós források a jövőben megfeleződhetnek." - olvasható a linken.

Hibás a 3 % megállapítása, mert nem veszik figyelembe az uniós támogatások felhasználásánál az importot, amely nem jelenik meg a magyarországi GDP-ben. Így a 3 % helyett a valós a fele.

Szó sincs arról, hogy az uniós támogatások megfeleződnének. Az esetleges várható csökkenés 15-20 között lehet uniós szinten. A jelenlegi állás szerint az agrárágazatban ennél kisebb csökkenés várható.

Az sem valós állítás, hogy az uniós támogatások többsége nem a technika, technológia fejlesztésére lett felhasználva.

Ha most 2006 írnánk és balliberális kormány lenne, a GKI rendre ennél kedvezőbb előrejelzést adna.

"Az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint..." - olvasható a posztolt írásban.
Az EU jobban tenné ha ezt a pénzt az egészségügy, vagy az oktatásra adná, mert ott több haszon származna belőle.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés