Várják a zuhanást

Gazdasági lassulást szorgalmazott, most már jelzi is a GKI

2019. április 25. 23:00

Az üzleti, ezen belül is különösen az ipari, építőipari várakozások romlása miatt jelentősen csökkent áprilisban a GKI konjunktúraindexe, nagyjából két évvel ezelőtti szintjére esett vissza – közölte GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel. Az intézet 2010 előtt még rendre túlbecsülte a magyar gazdaság teljesítményét, most viszont már arra biztatja a magyar vállalatokat, hogy növekedjenek lassabban, a cég romló előrejelzésének megfelelően.

Azért romlik, mert a csúcson van

Az előző két hónaphoz hasonlóan az üzleti várakozások romlottak, a fogyasztók ugyanis harmadik hónapja egyre optimistábbak. 

Az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint a konjunktúraindex a márciusi 6,2 pontról áprilisban 2,9 pontra esett vissza. Az üzleti bizalmi index a márciusi  12,1 pontról áprilisban 7,1 pontra csökkent, a fogyasztói bizalmi index viszont  az előző havi mínusz 10,7 pontról mínusz 8,9 pontra javult.

Az üzleti várakozások december óta romlanak, legnagyobb mértékben az iparban és az építőiparban. Áprilisban a legnagyobb visszaesés az iparban, a legkisebb a szolgáltató szektorban következett be. 

Jelentősen romlott a várható termelés és a rendelésállomány – ezen belül az export –, valamint a készletek megítélése. Az elmúlt időszaki termelést változatlannak látták a válaszadók. Áprilisban az építőipari bizalmi index egy évvel ezelőtti szintjére esett vissza. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség csökkent, a rendelésállományok értékelése pesszimistábbá vált. Egyaránt rosszabbak lettek a magas- és a mélyépítő cégek kilátásai. 

A kereskedelmi bizalmi index a márciusi emelkedés után áprilisban ennél jelentősebben csökkent, s ezzel az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció és a rendelésállomány megítélése érezhetően kedvezőtlenebb lett, a készleteké viszont javult. A szolgáltatói bizalmi index áprilisban két éves mélypontjára került – írta a GKI.

Nem félünk a munkanélküliségtől

A foglalkoztatási szándék  múlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése az ipar kivételével áprilisban is folytatódott. Bár továbbra is minden ágazat létszámnövelésre törekszik, ennek mértéke idén érezhetően gyengült, főleg az építőiparban. 

Kiemelték: a lakosság munkanélküliségtől való félelme még soha nem volt olyan alacsony, mint most áprilisban. Az áremelési törekvés az iparban és a kereskedelemben kissé gyengült, az építőiparban és a szolgáltató szektorban nem változott. Ugyanakkor az áremelésre törekvők aránya főleg az építőiparban és a kereskedelemben továbbra is magas, miközben árcsökkentésre alig számít valaki. 

Kissé tovább mérséklődött a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőjének megítélése áprilisban az üzleti szféra minden ágazatában sokat romlott, különösen az iparban, ahol a rosszabbodást várok aránya már meghaladta a javulásban bízókét. 

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke január óta javul, ennél magasabban utoljára tavaly szeptemberben állt. A fogyasztók várható pénzügyi helyzetüket áprilisban kissé rosszabbnak, megtakarítási lehetőségüket viszont kedvezőbbnek érezték, mint márciusban.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Lassulást szeretnének

Szerintem jobban járnátok, ha csak hét százalékkal nőnétek ebben az évben, mintha tízzel vagy tizenöttel próbálkoztok – mondta Vértes András az Építésgazdaság lehetőségei című konferencián korábban Budapesten. Hozzátette, hogy elemzőcége, a GKI épp ennyit, hét százalékos növekedést jósol az építőiparnak az idei évre, így gyakorlatilag

javasolta a gazdasági szereplőknek, hogy teljesítsenek az előrejelzéséhez igazodva rosszabbul.

A GKI elnöke, Vértes András a magyar gazdasági növekedést a Jóistennek tulajdonította, máskor arról úgy nyilatkozott, hogy „mondtuk, hogy jobb lesz, mielőtt rosszabb lesz”.

Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese pedig épp a több mint négy százalékos gazdasági növekedést felmutató 2017-es év elején mondta azt, hogy nem valószínű a négy százalék elérése 2017-ben. „A magyar gazdaság legutóbb 2005-ben volt képes 4 százalék feletti növekedésre. Lehetséges, hogy ez most idén és jövőre is sikerül. Csak nem valószínű” – mondta ekkor.

A hazai elemzők hasonló, súlyos tévedéseiről írtunk részletes elemzést itt, megmutatva, hogy valamilyen okból rendre alulbecslik a magyar gazdaság teljesítményét 2010 után.

A GKI elnökének neve egyébként 2010 előtt még az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként is felmerült.

 

(MTI, Makronóm)

A bejegyzés trackback címe: https://makronom.mandiner.hu/trackback/141339

Ajánljuk még a témában