Kína autóipari beruházásokat hozhat Magyarországra

2019. március 18. 11:39

Pető Ernő
Növekedés

Magyarországra jött a Közép-Kelet-Európába eddig befektetett kínai tőke kétharmada. Interjú.

„Mi a helyzet a térség többi államával? Veszélyeztethetik-e hazánk hídfőállás szerepét?

Egyelőre nem, de sokan versengenek Kína figyelméért és pénzéért. Miben állhat az előnyünk?

A politikai kapcsolataink most már hosszú évek óta a legmagasabb szinten is a legkiválóbbak közé tartoznak.

A magyar-kínai gazdasági és politikai kapcsolatok intenzív fejlődésének kezdetét 2004-re datálhatjuk, majd ez 2011-ben, az akkori kínai kormányfő, Ven Csia-pao budapesti látogatásával vett új lendületet. 2012-ben Magyarország meghirdette a Keleti nyitás gazdaságpolitikát, majd ezzel szinte egy időben Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette a Belt and Road Initiative hosszú távú gazdaságélénkítő és Nyugat felé nyitó gazdaságplitikai irányzatot. Azóta még intenzívebbé vált a kétoldalú viszony, a kínai és a magyar miniszterelnök minden évben legalább egyszer, ha nem kétszer találkozik egymással.

Talán az érzelmi tényezők is szerepet játszanak mostani, kitüntetett helyzetünkben: a kínaiak szerint mi Kína területéről jöttünk, és a gondolkodásmódunkban sok a közös vonás. Ám racionálisak is: ha Magyarországra jönnek üzletelni, de nem kapják meg azt, amit szeretnének, akkor máshol próbálkoznak. Márpedig a térség államai sorban állnak a távol-keleti befektetésekért. Különösen a lengyelek és a csehek veszélyeztethetik a pozícióinkat, előbbiek már most úgy gondolják, hogy Kína legnagyobb partnerei a térségben. Ez persze még nem igaz, a befektetéseket és az exportot tekintve is megelőzzük őket.

(...)

Úgy hírlik, az utóbbi időben elkezdtek mozgolódni a kínai autóipari beszállító cégek, és magyar felvásárlási célpontok, illetve gyáralapítás iránt érdeklődnek. Lesz-e ezekből valami, vagy úgy járunk velük, mint jó néhány beígért, ám eddig meg nem valósult kínai befektetéssel?

Tudomásom szerint több olyan kínai céggel folynak tárgyalások, amelyek elektromos járműgyártást hoznának ide, például elektromos tehergépjárművet vagy motorkerékpárt szeretnének nálunk előállítani.

A BYD, világ egyik legnagyobb elektromosbusz-előállítója már itt van Komáromban. Ezek a cégek, ha megvetik a lábukat a hazánkban, nem Magyarországra, hanem az európai vagy a világpiacra kívánnak majd termelni. Egyébként Magyarországra jött a Közép-Kelet-Európába eddig befektetett kínai tőke kétharmada, több mint 4,2 milliárd dollár értékben.

Igaz, ennek majdnem a felét egyetlen akvizíció, a BorsodChem felvásárlása tette ki. Szerintem most újabb befektetési hullám jöhet, és a jelenlegi érték viszonylag könnyen és gyorsan jelentősen, legalább 50-60 százalékkal növelhető. Többek között napelem- és fényforrásgyárról, borászatról és mezőgazdasági üzemről folynak az egyezkedések. A jelenleg itt lévő kínai cégek már eddig is több mint tízezer embernek adnak munkát, és ebbe nem számoltam bele azokat a kis kínai üzleteket, amelyek a kilencvenes évek elején alakultak, és családi cégként működnek.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://makronom.mandiner.hu/trackback/141158

Ajánljuk még a témában