Nagyjából úgy vezetik a gazdaságot, mint a hetvenes években

2019. március 18. 11:49

Csaba László
G7
Kívülről a meg nem ismerhető, informális döntéshozatal uralja a magyar gazdaságpolitikát.

„Egyre inkább kívülről a meg nem ismerhető, informális döntéshozatal uralja a magyar gazdaságpolitikát: rengeteg ügy csúszik a legfelsőbb szintre, ahol központosítva, személy- és akaratelven születnek meg a legfontosabb döntések. Ez erősen hasonlít arra, ahogyan a hetvenes években mentek a dolgok, amikor a valóban fontos dolgokat sosem akarták kimondani vagy leírni.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 89 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Sértett ember.

Válaszok:
marko11 | 2019. március 18. 12:12

g7:

"Mostantól nem ehetsz úgy Big Mac-et, hogy abból ne részesüljön a NER"

Ez egy ballib retek blog.

persze
aki nem ért egyet a fidesszel, az
vagy sértett
vagy hülye
vagy libsibolsi
az viszont kizárt, hogy hozzáértő, nagy tudású valaki lenne

Válaszok:
Megtalálta | 2019. március 18. 12:40

Magam örülök Matolcsynak és Varga Mihálynak. Kiemelten úgy, hogy a magyar közgazdász társadalom, amelyik utálja Matolcsyékat, semmilyen normális dolgot nem tett le az asztalra. Akár döntési helyzetben voltak, akár ellenzékként viselkedtek.
Magam nem akarnám, hogy sértődött emberek vezessék Magyarországot.

Nem feltétlenül, de elég nagy eséllyel. Különösen, ha közben olyanokat mond, hogy úgy vezetik a gazdaságot, mint a hetvenes években.

Egyébként nem értem én ezeket a nagy tudású közgazdászokat, mire fel ilyen magabiztosak.

Eleve olyan tudományról beszélünk, ahol a tudomány részt nyugodtan idézőjelbe lehet tenni egy csomó esetben, főleg a makrojóslás részét illetően. Ilyen eseteknél szerintem fokozottan kell, hogy érvényesüljön az a szemlélet, hogy a siker igazolja egy elmélet vagy gyakorlat helyességét.

"Aztán először jött azzal hogy nem látja mitől lenne úgy meg hogyan teljesülhetne (úgy lett és teljesült), aztán meg az ilyen mostaniak.
Szép ív. Személy szerint azért sajnálom."

Így van. Sokan nem gondolták azt, hogy ez a gazdaságpolitika sikeres lehet, de... az lett! Érdemes Tölgyessyt hallgatni, mert talán ő az egyetlen ebből a társaságból, aki hajlandó elismerni ezt.

Mindenesetre a 2010-ben de még 2013-ban is jósolt csőd, IMF behívàsa, vàgtató inflàció, rezsi elszállàs, munkanélküliség, nyugdíj vesztés, GDP csökkenés és adósság növekedés, fizetéscsökkenés egyelőre elmaradt. Tovább kell várni hogy Dobrev Klàra, Roy Dettivel megoldja ezeket a gondokat Csabával.

Dobrev Klára férje egyszer elmondta szenvedélyes igazsàgbeszédében a Balaton partján mi van akkor ha a legnagyobb gazdasági koponyák elkezdenek szàmolni..

Van ebben igazság, csak az a kérdés, hogy rossz-e. A hetvenes években a megszálló hatalom által állított ideológiai és politikai korlátok között lavíroztak a gazdaságpolitikai döntéshozók. Nem lehetett szabadon dönteni. A rendszerváltozás után Nyugatról jött elvárások (pl. dömping-privatizáció) és gazdasági összeomlással fenyegető kényszerek (kezelhetetlen államadósság) határolták be a gazdaságpolitika mozgásterét.

A sikeres politikai válságkezelés következményeként nagyon rég volt a magyar gazdaságpolitikának akkora mozgástere, mint ezekben az években. A politika teremtette a lehetőséget és a politika élni is kíván a felzárkózás esélyével. Több politika által vezérelt sikeres felzárkózás volt már a történelemben. Akik jól kezelték a válságot, miért ne kezelhetnék jól a felzárkózást? Azt már próbáltuk, hogy bedobtuk a gyeplőt a lovak közé, mondván, a piac majd megoldja. Hát nem oldotta meg.

Egyébként a klasszikus értelemben "piac" sem volt itt soha, csak totális erőfölényben lévő világvállalatok és bankok, amelyeknek egyetlen céljuk volt: besöpörni minden lehetséges jövedelmet és vinni. Most is ez lenne, ha a politika nem lenne erős és nem kényszerítene ki valamilyen egyensúlyt.

Jaj, az állam nehogy beleszóljon a gazdaságba, bízzunk mindent a szabad versenyre.

Magyarország talán legbefolyásosabb üzletembere Demján Sándor. Hatalmas nagy hanggal, hogy Ferikém, olvasom a Sarközy tanulmányban, hogy ha minden háttérintézményt bezárunk, akkor 700-800 milliárd forintot fogunk megtakarítani. Mondom Sanyikám, normális vagy te? Hát legalább te tudhatnál számolni, áldjon meg a jó isten! Odajön Surányi Gyuri barátunk, hogy ő neki megvan, hogyan kell átalakítani úgy a minimálbér adómentességét, hogy közben fent lehessen tartani az igazságosságot. És dolgozunk sokáig vele. Vagy elküldi a papírját, amelyen kiszámolja, és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy létezik az adójóváírás intézménye ma Magyarországon, és azt is át kell alakítani, és az 230 milliárd forint összességében. Ja? Hát, ha a 200 milliárd forint benne van a pakkban, akkor úgy már nincsen megoldásunk. Általában sok jó ötlet van egészen addig, amíg nem kell számolni.

Amikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány.

Nyilván lesz lejtmenet és akkor jönnének a dobrebkleinjákobok Dettivel "rendbe rakni" mint 3 nap múlva 100 éve..

Csaba: "Kívülről a meg nem ismerhető, informális döntéshozatal uralja a magyar gazdaságpolitikát."

Megismerhető, csak annak, aki a CEU tanára, Soros Gyuri bácsi Gondolatrendőrsége megtiltja a racionális gondolkodást és érvelést.

"Aki nem lép egyszerre,
Nem kap rétest estére!"

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában