Soros a tőlünk lopott pénzből manipulál minket – amerikai libertárius közgazdász a Makronómnak

2019. március 7. 16:00

Írta: Oláh Dániel
Orbán Viktor nemet mondott arra, hogy Soros leváltsa őt a székéből, egy oroszlán, aki igazságbombákat szór Brüsszelre – véli Tom Luongo. Az amerikai libertárius geopolitikai elemző és közgazdász szerint Macron már a davosi elitnek is kellemetlen, ezért feláldozzák majd. A migrációt a liberálisoknak nem kell támogatniuk, mert az lopást jelent, Közép-Európának és Magyarországnak pedig van esélye bevonzani azt a sokmilliárdnyi tőkét, ami Nyugat-Európából menekül majd el. Geopolitika és az osztrák közgazdasági iskola gazdaságelmélete a Makronóm exkluzív interjújában.

Kereskedik az aranypiacon?

Nem kereskedem aktívan, de ahol hosszú távú értéket látok, ott befektetek. A hírlevelem a nagy globális geopolitikai trendek változásaira és az így nyíló befektetési lehetőségekre fókuszál, miközben megtanítja a feliratkozóknak annak az alapjait, hogy hogyan kezeljék a befektetéseiket, a portfóliójukat. Az arany jelentős részt játszhat mindebben: fizikailag is tulajdonolható, vagy józan mértékig akár a magas kockázatú bányászati részvényeken keresztül is fektethetünk aranyba.

Tehát az üzleti sikerek érdekében elemzi a geopolitikai tendenciákat? Miért blogol egy amerikai gazdasági elemző kis európai országokról?

Nagyon érdekel a geopolitika, mert korábban a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy rengeteg pénzbe kerül, ha figyelmen kívül hagyom a politikát és a politikusok viselkedését.  Óriási hatást gyakorol mindez a piacokra.


Minek tartja magát? Pénzügyi elemző? Vegyész? Libertárius gazdasági újságíró?

Egy kicsit mindegyik, és hozzátenném a társadalomkritikust is. Karrierem első felét analitikai és kutató kémikusként töltöttem. Ez vértezett fel a való világ ismeretével. Az adatok elemzése, kísérletek tervezése, a folyamatok ellenőrzése vagy éppen a kisvállalatok működtetése terén is ekkor szereztem tapasztalatokat.

Politikai értelemben rendíthetetlen libertárius vagyok. Sok évet töltöttem azzal, hogy szabadidőmben az osztrák közgazdasági iskola nagyjait tanulmányozzam, mint Mises, Rothbard, Hoppe, Hayek vagy Hülsmann. Közben hoztam jó és rossz befektetési döntéseket is.

Ma az összes korábbi tapasztalatom összegzéseként írok arról, hogy hol metszi egymást a politika, a kultúra és a közgazdaságtan és olykor hol alkotnak robbanóelegyet.

Mit gondol, miről beszélgettek a davosi elit tagjai a svájci fórum háttérbeszélgetésein januárban?

Arról, hogy egyre többen vannak, akik ellenzik az uralmukat. Van egy egyértelmű jövőképük az emberiség számára. Ebben övék az örök hatalom, amelyet egyfajta felsőbb felügyelő osztályként gyakorolnak a világ alattvalói felett.

Az alattvalók pedig a piacgazdaság manipulált, perverz torzulásán keresztül szolgálják a felsőbb osztályt.

A legtöbben e jelenlegi rendszert korporatizmusnak nevezik, a modern balosok pedig kapitalizmusnak.

És mi az a neoliberalizmus?

Mussolini nyomán a korporatizmus egyet jelent a fasizmussal. Minden az államon belül, semmi az államon kívül. A korporatizmusban a magánszereplők és az állam eszközei és tulajdona szövetségre lép és szimbiózisban létezik, egymást támogatva. Az állampolgárok, a részvényesek és a cégek munkavállalói kárára.

A neoliberalizmus azonban más, az egy álca, a globalizmus trójai falova.

A neoliberalizmus átveszi a szabadpiaci, laissez faire kapitalizmus legjobb elemeit – szabad kereskedelem, a vámok eltörlése és így tovább – és összevegyíti a rendkívül pénzügyiesített bankrendszerrel illetve egy olyan adósságalapú pénzügyi rendszerrel, amelyet nem fegyelmez az aranyhoz kötöttség. 

Miért nem vett részt Trump a davosi gyűlésen? Ő nem tagja a davosi elitnek? És Macron, aki szintén távol maradt?

Trump nyilvánvalóan nem tagja az általam davosi csoportosulásnak nevezett társaságnak. Talán valamikor az lehetett, de világos, hogy ma nem az. Ezért nincs is szüksége rá, hogy részt vegyen a gyűlésen, hiszen a davosi elit programja épp az, hogy semlegesítsék őt és a hozzá hasonlókat.

Macron eddig tagja volt a davosi elitnek, de politikailag gyorsan teherré vált számukra, ahogy Franciaország a kormányzása ellen tüntet, a tüntetések és az elégedetlenség pedig kitörhet az ellenőrzésük alól.

Szerintem Macront feláldozza a davosi elit, amikor majd a leginkább az érdekében áll.

A bukásáig pedig még annyit bíznak rá, hogy vigye tovább a davosiak programját és egyesítse Európát, amennyire csak lehetséges.

Mi a kapcsolata ennek az elitnek Sorossal? Ön érvelt amellett, hogy az EP-képviselők egy részét is ő finanszírozza. Honnan tudja ezt és miért baj ez?

A blogomon publikáltam annak a 226 EP-képviselőnek a listáját, akik támaszkodtak Soros Nyílt Társadalom Alapítványára vagy valamilyen támogatást is kaptak onnan. Számos posztomban hivatkozom is e listára.

Soros egy igazán ördögi ember, aki nem csak a nemzetállamok szuverenitását, hanem még fontosabb, hogy az egyének szuverenitását és az emberi döntések szabadságát támadja.

Keményvonalas libertáriusként engem egyébként az utóbbi jobban zavar, hiszen nem vagyok a nemzetek rajongója.

Nem tiszteli az emberek egyéni döntéseit, manipulálja a választásokat, a vállalatokat, a médiát és bárkit, akit csak tud, ezzel sértve az egyének szuverén döntéseit.

A kapitalizmusban az ember azt csinál a pénzével, amit akar. A pénzével szavaz, a piacon és úgy tűnik, hogy a politikai piacon is.

Természetesen azt csinál a pénzével, amit akar, amíg e pénzt tisztességes eszközökkel szerezte. Szerintem Soros egyébként nem tisztességesen, de ez már egy teljesen más téma. 

Soros pénze van amögött, amit ma a legtöbb médiából hallunk és azon mondatok mögött is, amelyek a legtöbb mai politikus száját elhagyják. De mi szabadok vagyunk, hogy nemet mondjunk a manipulációra.

A velük szemben állók feladata ezért az, hogy legjobb tudásuk szerint szembeszálljanak a Soros-féle panelekkel.

Szeretném hinni, hogy én is valamennyire sikeresen teszem ezt. Úgy tűnik legalábbis, mert rengeteg internetes troll árasztotta el a blogjaim és Youtube videóim kommentszekcióját.

Miért gondolja, hogy a migránskaraván, a független média aláásása, a színes forradalmak, a választások manipulálása, a menekültek számának növelése és manipulációjuk vagy éppen az internetes trollok mögött is Soros pénze van? Korábban mindegyikért őt hibáztatta.

Oknyomozó újságírók jelentős munkát végeztek már, hogy mindezt bebizonyítsák. Az összes információ itt van, létezik, csak minimális időt kell szánni arra, hogy tájékozódjunk.

Saját magamat egyébként nem újságírónak tartom, hanem véleményírónak és kritikusnak. A szerepem az, hogy a sorok között olvassak, a politikai tealevelekből valamiféle előrejelzéseket olvassak ki és fogalmazzak meg arról, hogy mi következik a jövőben, mi történik a világban.

És azt miért mondja, hogy Soros célja elpusztítani az Egyesült Államokat?

Ezt ő mondta. Nem én. Ezek az ő szavai.

És azért nevezi vámpírnak, mert a vagyonát „nem értékteremtő” módon szerezte?

Akik manipulálják a pénzügyi piacokat és ebből csinálnak pénzt, azok nem teremtenek értéket vagy jólétet. Az ő tevékenységüket hívjuk szaknyelven arbitrázsnak. Egy olyan korban, amelyben a pénzzel rendelkezők korlátlan hozzáférést kapnak a hitelekhez – vagy a politikusokhoz –, hogy aztán manipulálják a pénzügyi piacokat a céljaik érdekében,

ők kivonják a vagyont a gazdaságból, nem pedig teremtik azt.

A valódi gazdagság abból jön létre, ha az emberek időt és energiát fordítanak arra, hogy valami újat és jobbat építsenek, amire szükségük lesz a jövőben. Egy lapát, egy autó, a tető a fejünk fölé, egy számítógép, bármi. 

De mit csinál Soros és a hasonszőrűek? Pénzt csinálnak a pénzpiacok téves árazásaiból. Ezáltal pedig politikai hatalmat is gyakorolnak.

A spekulánsok csak kijavítják a piac tévedéseit, ezzel értéket teremtenek. Ezt az ön által nagyra becsült, szabadpiaci elveket valló osztrák gazdasági iskola egyes hívei is így vélik.

Nem vagyok a pénzügyi arbitrázs ellen, távolról sem. Egy olyan piacon, amely valamennyire is hasonlít a szabad piachoz, az arbitrázs hasznos tevékenység és értékes piaci funkciója van.

De szabad piac nem létezik. Ma a piacok nem szabadok, hanem irányítottak és ellenőrzöttek. 

Ilyen körülmények között pedig nem arbitrázsról, hanem járadékvadászatról beszélünk. A járadékvadászok munka nélkül akarnak pénzt keresni és olyan fogadásokat kötni a piacokon, amelyekről a hatalmuknak köszönhetően szerzett belsős információik miatt már előre tudják, hogy nem veszíthetik el.

Soros nem dolgozott meg a vagyonáért, hanem ellopta az emberektől,

akik a nagyon értékes idejüket tették abba, hogy valamilyen értéket teremtsenek ezen a bolygón. És az emberektől lopott pénzből most a szuverenitásukat is csorbítja, ahogy a politikai folyamatokat manipulálni akarja. 

Ez gyalázatos. A vámpír a legenyhébb kifejezés, aminek nevezni tudom.

Mit gondol a CEU és Magyarország kapcsolatáról?

Külső szemszögből nézve az, hogy Orbán Viktor és kormánya nem látja szívesen a CEU-t, hosszú távon jót tesz Magyarországnak. A jelenlegihez hasonló kaotikus politikai korszakok átvészeléséhez és túléléséhez először is meg kell őrizni a kultúránkat.

Mekkora Orbán Viktor hatása a nemzetközi politikára az USA-ból nézve? Vannak tovagyűrűző hatásai a politikájának?

Orbán nemet mondott arra, hogy Soros leváltsa őt a kormányfői székből

és kiállt az unióban a magyar szuverenitás érdekében. Ezzel egy jelzőfénnyé változott más európaiak számára is. Szerintem a populista erők, például az olasz Salvini vagy a francia sárgemellényesek nem lettek volna sikeresek, ha valaki nem mondta volna ki a legelső nemet. És Orbán az a fickó, aki legelőször mondott nemet.

Salvinivel természetes szövetségeseknek látom őket, még ha mindketten igyekeznek is a ligák ligájának vezetőivé válni, ahogyan közeledünk az EP-választásokhoz. És sok múlik a brexiten is, mert ez mutatja meg, hogy mennyire sérülékenyen megy neki az unió a választásoknak.

Oroszlánhoz is hasonlította Orbánt, aki igazságbombákat szór az unióra. Milyen puskaporból gyártották ezeket a bombákat?

Az uniónak nem áll érdekében, hogy az európai emberek jólétét szolgálja. Ehelyett egy senki által meg nem választott oligarcha társaságot szolgál, aminek Soros is tagja. Egy nemzetnek az a kötelessége, hogy ellenálljon bármilyen kísérletnek, amely aláásná a szuverenitását. Ebből a szempontból Orbán egy oroszlán és közössége, a magyar nemzet bajnoka.

Emmanuel Macron talán másképp látja, szerinte ma a nacionalizmus árulás. 

Szerintem pedig Macron tapasztalatlan, arrogáns bohóc,

aki nem sokáig lesz már tényező a politikai életben.

Mi a probléma a nyitott határokkal? Nem ez segíti az egyén szuverenitásának kiteljesülését? Hiszen így mindenki oda megy, ahova akar.

Nem. A nyitott határok nem összeegyeztethetők a jóléti állammal.

A nyitott határokkal lopás történik azoktól az emberektől, akik az országban élnek, dolgoznak, adót fizetnek.

Ez egy erőszakos, kikényszerített vagyonátcsoportosítás adókon keresztül az adófizető állampolgároktól – jobb kifejezés hiányában – a behatolókhoz. Az adókat én egyébként önmagukban is lopásnak és erkölcstelennek tartom, de az is lopás, ha az ország lakóitól adó formájában elveszünk, hogy a szabadon beköltözőknek adjuk oda.

Ezért van az, hogy egyes nemzetek bevándorlóit üdvözöljük, de másokat nem. Nem minden bevándorlás egyenlő. Egyes migránsok járadékvadászok, mivel a jóléti állam juttatásait akarják megszerezni. Sokan azért jönnek, hogy revansot vegyenek, azért az általuk vélt pusztításért, amit a fogadó ország okozott. Vannak persze, akik a jobb életért jönnek és őszintén hajlandóak is érte megdolgozni. Utóbbiakat tárt karokkal fogadnám a közösségbe.

Azt támogatom tehát, hogy békeszerető emberek a politikai határokon békésen átkeljenek. De csak akkor kezdhetünk a nyitott határokon gondolkodni, ha fogyasztóként visszanyerjük a szuverenitásunkat. Bár ezen a ponton már nem is lenne rá szükségünk.

Mi az, ki az a szuverén fogyasztó? Szuverén, ha nem kell adót fizetnie? Vagy mitől kell függetlennek lennie az ön elmélete szerint?

Az a szuverén fogyasztó, aki visszanyeri az általa keresett pénz értéke feletti rendelkezés képességét. Tehát az, aki valóban rendelkezik az idejével és a munkájával és aki ezt szabadon elcserélheti termékekre a modern gazdaságban. De a mai rendszer perverz ösztönzőket teremt, hogy az emberek a saját hosszú távú érdekeikkel ellentétesen cselekedjenek és elköltsék a pénzüket. A mai gazdaság megtéveszt és félreárazza az emberek idejét és munkáját. Annak viszont hatalmat ad, aki pénzt nyomtat, mert ő a nyomtatott pénzből tegnapi árakon vásárolhatja meg a holnap termékeit.

És miért nem lesz szükségünk nyitott határokra, ha a fogyasztók szuverének lesznek?

Mert a szuverén fogyasztók azt jelentik, hogy a magántulajdoni jogokat és a szerződéseket könyörtelenül érvényesítjük a társadalomban. Ezért közösségi tulajdon a mai értelmében ebben a világállapotban már nem létezne úgy, ahogy ma elképzeljük. De ez nagyon messzire vezet és távol van attól, ahol ma mi vagyunk. Minél szuverénebb a fogyasztó, annál jobban védve vannak az egyéni jogai.

*

Hogy látja a pénzügyi piacokat 2019-ben? Eljön az idő, amikor az adósságbuborék összeomlik, az adósság pedig elértéktelenedik?

2019 nehéz lesz a legtöbb pénzügyi piacon. A politikai bizonytalanság az unió körül – a brexit, Olaszország, a sárgamellényesek, az EP-választások – rombolják a bizalmat az állami intézményekben. Egyre csökken a bizalom, hogy a kormányok képesek-e megbirkózni mindezzel és képesek-e törleszteni az adósságukat.

Egy szuverén adósságválsággal nézünk szembe nyugaton, amely szerintem Európában kezdődik majd és utána néhány év alatt terjed át Japánra, az USA-ra és a világ többi részére. Ezt látom felülnézetből, ez a nagy kép. 

És szerintem azok az országok, amelyek megőrzik a pénzügyi függetlenségüket, jó politikai döntéseket hoznak és alaposan megválogatják a gazdasági szövetségeseiket – Magyarországot ilyennek látom –, azok könnyebben túlélik majd a válságot, mint a többiek.

Persze senki sem éli túl könnyen. De megőrizni az erős kulturális identitást, az egyik fő módja annak, hogy megvédjük magunkat a körülöttünk lévő káosztól.

Orbán ragaszkodása ahhoz, hogy Magyarország ne adja fel a forintot, az egyik első olyan dolog volt, ami miatt nagyra becsülöm.

Akkor most jó, hogy megőrizzük a forintot, de ön közben nem támogatja a központi bankok létét? Kell a forint, de a központi bankra már nincs szükség? Az osztrák közgazdasági iskola elég kritikus a jegybankokkal szemben.

El kell ismerni, hogy a mai világban a központi bankok által kibocsátott pénz az úr. Jobb megőrizni a rossz és elhibázott valutákat is, mint bevezetni valami még rosszabbat, az eurót, ami megsokszorozná az összes problémát. Látni kell, hogy mindig van egy szakadék a filozófiai-gazdaságelméleti és a gyakorlatias megközelítés között.

Mi a központi bank eredeti szerepe és minek kellene lennie?

Eredetileg a jegybank szerepe volt, hogy a végső hitelező legyen. Likviditást, pénzt adott, ha kitört a válság vagy egy recesszió. Ma viszont a kormányok homályos és ködös gazdasági és társadalmi céljait támogatják. Jó lenne, ha visszatérnének az előző modellhez, bár őszintén szólva szerintem egyáltalán nincs szükség jegybankokra.

A kriptovaluták megadják a lehetőséget, hogy olyan pénzt teremtsünk, amely emberi beavatkozás és machinációk nélkül működik,

ezzel a pénzt elválasztjuk a politikától, megszabadítjuk a politikától. Korábban az arany szolgálta ezt a célt, de a gyakorlatban már nem működne, hogy az aranyhoz kössük a pénzt. Talán majd a kriptoaranyhoz, ki tudja.

Mi a gazdasági növekedés alapja? Fogyasszuk, vagy megtakarítsuk a pénzünket? Melyik hasznosabb és erényesebb?

A megtakarítás a fogyasztás előtt áll, ha fel akarjuk építeni a jövőnket.

Ma többet dolgozunk, hogy a mai munkánk egy részét – pénzben, termékekben, bármiben – félretegyük holnapra. Ahhoz, hogy holnap egy nagyobb tervbe kezdhessünk, például házat, utat, infrastruktúrát építsünk, ma meg kell takarítanunk. Ebből lesz tőke.

Ha a fogyasztás áll az első helyen, az azt jelenti, hogy ha egy nagyobb projektbe akarunk befektetni, akkor ahhoz hitel és adósság kell, hiszen megtakarításunk már nincs. Az osztrák iskola elméletei erre az alapra épülnek, szerintük így termelődik a vagyon és növekedés a gazdaságban, a megtakarításokra építve.

De mi a probléma az adóssággal? Ugyanaz, ami a hitellel? Ők a két főgonosz a gazdasági történetben?

Sem az adósság, sem a fogyasztás nem ördögtől való önmagában. A fogyasztás szükséglet, ennünk kell, nem kérdés. De az adósság olyan eszköz, amit csak akkor használhatunk, amikor pénzügyileg értelme van. Azonban az osztrák iskola szerint a jegybankok manipulálják a kamatokat, ami eltorzítja a látásunkat. Ez félreárazza a pénz költségét. Emiatt hozunk rossz pénzügyi döntéseket. A jegybanki kamatpolitika szerintünk torzulást okozhat a piacon.

A cégvezető emiatt tanácstalan és nem is tudja, hogy hogy néznek ki a hozamok valójában, amiket a piacon elérhet hitelfelvétellel. Mert nem a valódi árakat látja a piacon, így még nehezebb előre látnia a jövőt. Nem véletlen, hogy fenntarthatatlan piaci buborékok alakulnak ki, majd pusztító válságok, ahogy a rosszul felhasznált tőke megbosszulja magát és megpróbálunk megszabadulni tőle. 

Milyen elméletek magyarázzák jól a gazdasági ciklusok ingadozását? Mi a titka a sorozatos fellendüléseknek és recesszióknak?

Először is, szerintem a központi bankoknak alig, vagy egyáltalán nincs értelmük.

Az osztrák közgazdasági iskolához tartozó srác vagyok, így az ő üzleti ciklusokról szóló elméletükben hiszek. A mai rendszer annyira torz, hogy még Keynest is elborzasztaná: hogy mivé váltak a központi bankok és hogy hogyan viselkednek a kormányok a bank- és adósságügyeivel kapcsolatban.

Ahogy mindig,

a legtöbb keynesi közgazdász (akik szívük szerint valójában marxisták) a ló elé köti a kocsit.

A növekvő bér a képzett munkaerő hiányának az eredménye egy gazdaságban, amely gazdagságát a reálmegtakarítások növekedésére építi, nem a kereslet növekedésére. Mivel a keynesiánusok (és a poszt-keynesiánusok, az MMT-hívei, a központi bankárok és akik hisznek a fogtündérben) gyűlölik a megtakarításokat, azt hiszik, hogy felpumpálhatják a gazdaságot azzal, hogy munkahelyeket teremtenek és az embereknek frissen nyomott pénzből adnak fizetést.

Ez nem működik, sosem működött és csak fenntarthatatlan gazdasági aktivitást eredményez.
 

Az osztrák iskola állításaival csaknem teljesen ellentétes helyzetelemzést adott a Makronómnak adott interjújában Louis-Philippe Rochon kanadai posztkeynesiánus közgazdász, aki szintén elismerően szólt Magyarországról:
Sosem gondoltam volna, hogy egyetértek majd Trumppal – kanadai közgazdász a Makronómnak.


Az ön egyik fő elve, hogy a korrupt pénzt korrupt társadalomhoz vezet. Mire gondol, mi a korrupt pénz? Például amikor a Goldman Sachs elsikkasztja a malajziai adófizetők pénzét?

Igen, ez egy jó példa, de a dolog sokkal mélyebb ennél.

Korrupt pénz az, amely mindig a fogyasztást jutalmazza, avagy adósságra épül.

A pénz holnap kevesebbet ér, mint ma. Ez legalábbis a helyzet manapság. Ha ma többet ér, akkor azt bátorítja, hogy inkább ma fogyasszuk el. Szaknyelven bátorítja a magas időpreferenciás viselkedést.

De nem támogatja ennek ellentétét, azt, hogy feladjuk a mai fogyasztásunkat a jövőbeli megtakarításaink érdekében. A pénzügyi rendszerünket úgy tervezték meg, hogy növelje a megtakarítás költségét és csökkentse a hozamot a beruházásokon a kamatok manipulálásának segítségével. A kamat ugyanis a pénz költsége és a piac legjobb kockázatbecslése.

Ezért van, hogy ha a megtakarítási ráta túl magasra nő, akkor a központi bank büntetni kezdi a megtakarítókat a kamatok csökkentésével.

Ez korrumpálja a társadalmat, mert lehetővé tesz egy rendszerszintű vagyontranszfert. Bátorítja a közösségek szétesését és a lopást jutalmazza. Rossz szokásokat ültet el a társadalomban és elporlasztja a hitét a kulturális intézményekben, amelyek épp azért jöttek létre, hogy megvédjenek minket a nehéz és ellenséges világbeli létezéstől.

Mi az iránya a központi bank működésének köszönhető vagyonátcsoportosításnak? Az erényes megtakarítóktól a rövidtávú szemléletű fogyasztókhoz?

Igen. Persze nem minden megtakarítás erényes és nem minden fogyasztás rossz. Van egy egyensúlyi pont a kettő között, de ezt soha egyetlen jegybankár vagy kincstárnok nem fogja önmagától ismerni.

Jó lenne, ha a kulturális intézményeink is a takarékoskodást, a befektetéseket és a hatékonyabb termelést helyeznék előtérbe a fogyasztás helyett?

A kulturális intézmények ezt is teszik általában, már most is. A kormányzati intézmények azok, amelyek viszont máshogy működnek. A kormány a kultúra antitézise.

Ha jól értem, az az elmélete, hogy a bankrendszer abból csinál profitot, ha forog a pénz. De ehhez a megtakarítások helyett a fogyasztást kell ösztönözniük. A bankárok profithajszája pedig csökkenti a megtakarításokat és adósságspirálba taszítja a gazdaságot.

A modern bankrendszert úgy tervezték meg, hogy jövedelmeket csoportosítsanak át a bankárokhoz, elbátortalanítsák a megtakarítókat és idővel mindenkit elszegényítsenek. Igen. Majd

amikor a bankokra rájön a szükség és ők sem tudják kifizetni a számláikat mert összeomlott a gazdaság, akkor a kormánytól kérik a megmentésüket, amit mi, adófizetők állunk.

Ez azért történik, mert ők a végső korporatisták, akik a kezükben tartják a kormányt és a szabályozókat. Ez történt 2008-ban. És ugyanez történik majd a következő válságban is. Ezúttal a központi bankokat kimentő központi bankot Nemzetközi Valutaalapnak hívják majd.

Gazdasági növekedést csinálni nem nehéz nominális értelemben. Nyomtassunk pénzt, költsük el, és a statisztika szerint az adott valutában mérve nagyobb lesz a GDP. De valós, reálnövekedés csak a megtakarításokkal való jó sáfárkodásnak köszönhetően lehet.

Most hol tartunk a világgazdaságban?

A bankok és mögöttük a központi bankok nem akarják, hogy valós vagyon jöjjön létre, ők azt akarják, hogy áramoljon a pénz. Mert ezen csinálják a legnagyobb profitjukat, de ezt a profitot ők nem keresték meg, nem érdemelték ki, ez járadék.

A rendszer csak addig működik, míg a pénz forgási sebessége nő. De most már nem nő, a pénz forgási sebessége közel tíz éve csökken. A kamatok nulla közelében vannak vagy Európában akár negatívak is és még mindig nincs gazdasági növekedés.

És nem is lesz, amíg az adósságot nem árazzuk újra és nem írjuk le. Akárhogy is, az arany vásárlóereje növekedni fog, mint egyfajta fék a kormányok hibáival szemben, amiért nem tudják jól kezelni a közpénzügyeket és nem képesek megvédeni a pénzeik értékét.

Hogyan védjük meg a pénz értékét? Ezt teszik a jegybankok?

Hozzá kell kötni valamihez a pénzünk értékét,

amelyben nincs kockázat és amiben hisznek az emberek. Évszázadokig ez az arany volt. A 21. században a kriptovaluta lehet, akár a bitcoin, akár más.

*

Beszéljünk a két legfőbb konfliktuspontról, Törökországról és Olaszországról! Mi a helyzet Törökországban?

Törökországnak nagy vállalati adóssága van, amely dollárban van denominálva. Ma jobb a helyzet, mint tavaly, de még mindig nagyon sérülékeny. Törökországnak nem nagyon vannak szövetségesei most, mivel Erdogan kijátssza a NATO-t és az USA-t az orosz-iráni-kínai tengellyel szemben, amely politikai, energia és pénzügyi értelemben is megmentette az elmúlt években.

Az orosz-kínai-iráni tengely, még ha nem is akarja dedollarizálni a világgazdaságot,

vissza akarja szorítani a dollárt arra a szintre, amikor már nem lehet a dollárral, mint puszta fegyverrel egész országokat tönkretenni

– központi banki politika, katonai beavatkozások és gazdasági szankciók elegyével.

Ön szerint Erdogan gazdasági jövője Ázsiában van. És Közép-Európa jövője?

Közép-Európa két fő erő közé ragadt be. Egyrészt Nyugat-Európa felől az unión keresztül fenyegető totalitárius tendenciák látszanak. A másik oldalon a növekvő közép-ázsiai blokk áll. Ez az ázsiai erő lassan, de biztosan kiszorítja az USA-t és NATO-szövetségeseit Közép-Európából. 

Ezért a legjobb út, ha a közép-európaiak nem válogatnak ideológiai alapon abban, hogy kivel hajlandóak üzletelni. Közép-Európa nem eurót használó országai most kiváló helyzetben vannak, hogy jól éljenek az új geopolitikai világhelyzettel és az eltolódó politikai súlypontokkal. 

Közép-Európának és Magyarországnak van esélye bevonzani azt a sokmilliárdnyi tőkét, ami Nyugat-Európából menekül majd el.

Stratégiai szempontból az orosz gázvezeték is fontos, ahogy a német politikai kontrollnak való ellenállás is lényeges. Sőt, be lehet hívni az amerikai befektetéseket is, ha Trump végre értelmes álláspontot alakít ki az Északi Áramlat 2 és Ukrajna témájában.

Mire gondol, mi lenne Trump részéről a jó megközelítés?

Nem kellene elleneznie az Északi Áramlat 2-t. Nem kell Ukrajnát az oroszokkal való konfliktusforrásként használni. De az amerikai politikai rendszert épp úgy tervezték meg, hogy azt tegye, amit most is látunk. Ez nem változik meg, míg a felelős vezetők nem változnak meg, ami 10-15 évbe telhet még.

Mi történik Olaszországban és mi lesz ennek a hatása a pénzügyi piacokra?

Az olasz adósság nem fenntartható. Az Európai Központi Bank az új kibocsátott olasz adósság egyetlen vásárlója több mint egy éve. Mások már alig adnak pénzt az olasz államnak. A római koalíciós kormány tudja, hogy ha egy banknak tartozik ezer dollárral, az az ő problémája. De azt is tudja, hogy

ha ezer milliárdokkal tartozik egész Európa sok-sok bankjának, az már a bankok problémája.

Az olaszok reformokat követelnek majd a jövőben és több költségvetési mozgásteret illetve a megszorító politikák elvetését kérik. Az EU pedig egy nagyon gyenge, instabil helyzetből próbál majd ellenállni nekik.

Nem olyan a helyzet, mint Görögországban 2015-ben, mert most az olasz emberek többsége a a saját kormánya mögött áll. Minél erősebben küzdenek Salviniék Brüsszel ellen, annál népszerűbbé válnak otthon.

Később akár törekedhetnek az olaszok az unióból való kilépésre is egy ponton, de egyelőre kivárják, hogy mi történik a Brexittel.

Most még mindenki az EP-választásokat figyeli, hogy megtudjuk, mekkora hatalmat szereznek az euroszkeptikusok, köztük Orbán.

Az olasz lázadás akár véget is vethet a davosi elit uralmának? Hogy néz ki ez a forgatókönyv?

Először is, ha az euroszkeptikus koalíció dönt majd a Bizottság elnökének megválasztásáról, akkor utána megreformálhatják az uniós pénzügyi szabályokat is, amelyek nagyobb rugalmasságot és szabadságot adnak majd a költségvetési és hazai monetáris politikában.

Foggal-körömmel harcol majd ez ellen a davosi elit, a két erő küzdelme pedig aláássa a pénzügyi piacok maradék bizalmát is Brüsszellel szemben. Képzeljük el ugyanazokat az inkoherens belharcokat Brüsszelben, amelyek most Westminsterben zajlanak.

A westminsteri eseményeknek, azaz a brexitnek mi a következménye az unió jövője szempontjából?

Óriási. A brexit a példa, amely megmutatja, hogy hogyan járna el az unió más kilépőkkel, például Olaszországgal szemben.

Olaszország okosan teszi, hogy most meghúzódik, mielőtt ismét támadásba lendül

és nem ugrál a csónakban, kivárva a brexitet. Brüsszelnek kell a rosszfiúnak látszódnia. 

Ha kemény brexit lesz, ami a legvalószínűbb most, akkor Olaszország és az euroszkeptikusok erős lendülettel mehetnek az EP-választásoknak. Macron pedig közben lelép majd, hogy ezzel próbálják leszerelni a sárgamellényeseket. 

Hogy látja Magyarország geopolitikai stratégiáját, és mit javasolna a jövőre nézve?

Meg se hallják az uniós hetes cikkely szerinti eljárások zaját Brüsszelből!

Továbbra is tervezni kell Oroszországgal az energiabiztonság növelése érdekében. Az Északi Áramlat 2 valós veszélyt jelent Lengyelországra, mert Németország ellenőrzi majd az európai csőrendszerbe beáramló gázt. Magyarország ezt a problémát el akarja kerülni. A Török Áramlat jó kezdet lehet az ország számára, persze Merkel ellenzi majd.

Egyszer pedig valakinek szembe kell majd mennie Berlinnel és Washingtonnal a krími szankciókkal kapcsolatban. Orbán ebben engedményeket kaphat Trumptól.

Egyelőre Berlin és Washington is fenn kívánja tartani a krími szankciókat.

Berlin holnaptól feloldhatná a szankciókat, de nem teszik, mert félnek Washington válaszától.

Végül, bár a gazdaság és a politika forrósodik, ön szerint a klíma épp lehűl. Kémikusként miért gondolja, hogy nincs globális felmelegedés?

Kémikusként és tudósként megvizsgáltam a hőmérsékleti adatokat személyesen már a Climatic Research Unit botránya előtt. Elfogadhatatlannak találtam az adatokkal való trükközést, nyilvánvalóan manipulálták az adatokat. A CO2 nem a globális felmelegedés fő mozgatórugója. Legfeljebb mellékes következménye a rendszerszintű felmelegedésnek. De a legutóbbi 11 ezer éves melegedési ciklus véget ér. E ciklusnak vége, a nap pedig gyorsan hűl le.

[A Climatic Research Unit klímakutatóinak levelezését közel tíz éve törték fel, a kiszivárgott iratokból pedig sokan úgy vélik, hogy a globális felmelegedés súlyos tévedés, rosszabb esetben szándékosan félrevezető tudományos narratíva – a szerk.]

Az érvelésben nem a nap közvetlen energiakibocsátása fontos, hanem a nap mágneses mezőjének ingadozásai. Érdemes elolvasni Dr. Valentina Zharkova munkáit erről. 

Ha a világ egyre bizonytalanabb, itt az ideje, hogy aranyba menekítsük a vagyonunkat? 

Igen. Talán még egy lefelé menet lesz az aranyárakban (dollárban mérve), de erős bikapiac jön 2019-től vagy 2020-tól. Kezdjünk el a saját központi bankunkká válni.
 

Oláh Dániel közgazdász, a Makronóm rovatvezetője.

Összesen 83 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szíven talált, a közepébe...
Nem semmi ez a fickó, igaz-e?
Azt hiszed, rajtatok kívül a föld idiótákkal van tele?
Csak miheztartás végett: amit ez a "manus" mond, csak a kezdet, jobb, ha ezt tudomásul veszed és aszerint viselkedsz, de ez komoly.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. március 7. 18:26

"Soros a tőlünk lopott pénzből manipulál minket"

Ez egy plakát szövege is lehetne...

"Nagyot téved, ha nem nemzetben gondolkodik, mert önmagában az egyén semmi."

Vannak nemzetállamok és vannak amelyek nem nemzetállamok. Nem mindegyik nemzeti állam az EU-ban, figyelembe véve a felvételre várókat is.
Így szerintem a megfelelő fogalmazása szuverén jogállamok lenne.

Erről beszélek, a gátlástalan gátlástalanságról.
Mi a különbség Soros és Laniado között?
Egy alom.
Az egyik a péniszét, a másik a befolyását akarja gátlástalanul növelni...

Pénisznagyobbító műtét közben halt meg a milliárdos
2019. 03. 07. 09:06
Komplikáció lépett fel az injekció beadása után.
Március 2-án 65 éves korában meghalt Ehud Arye Laniado üzletember, miközben pénisznagyobbító beavatkozást végeztek rajta.

A belga-izraeli gyémántkereskedő egy párizsi luxusklinikán vetette alá magát a műtétnek, az operáció közben azonban váratlan komplikáció lépett fel, és a milliárdos szíve felmondta a szolgálatot.

A szívleállás azután következett be, hogy egy – meg nem nevezett – anyagot fecskendőztek be a beteg péniszébe.

Ismerősei szerint Ehud Arye Laniado önértékelési zavarokkal küzdött, Napóleon-komplexusban szenvedett, ezért tarthatta fontosnak a pénisznagyobbítást is. Az is jellemző volt, hogy naponta többször ránézett a bankszámlájára, hogy az azon szereplő összegtől kicsit növekedjék az önbecsülése.

Az Omega Diamonds céget alapító gyémántszakértőt Izraelben helyezik végső nyughelyére.

Hát igen, érteni kell, amit mondanak:-))))

Én is csak megköszönni tudom ezt az interjút.

Nézd! Ti 2010 óta minden áldott nap azt állítjátok, hogy Orbán hazudik. Masszívan és keményen. Meg Orbán lop.

Ehhez képest eltelt most már 9 év és semmi, de semmi jele annak, hogy igazatok lenne! Ha 9 éve korrupció és lopás lenne, akkor annak látszódnia kellene! De nem látszik. Nem állítom, hogy nincs lopás és korrupció, mert tudom, hogy van, de a valóság azt mondja, hogy ez lényegesen kisebb, mint 30 éve bármikor. Nincs okunk, nem bízni Orbánban, beleértve azt is, hogy riasztóan ostobának tűnnek az ellenzéki politikusok. Persze ezt is tudom, nem ostobák, csak kollaborálnak, valaki más fizeti őket. A Momentumot a franciák pl. Meg is szerezték az olimpia rendezési jogát. Ahogy annak idején a közműveket stb.

Egyébként azért nem érted, mert rosszak a premisszáid. Kellene csinálnod egy reset-et és tisztán átgondolni az egészet.

Igaz, csak az ár, amit ezért az emberiség fizet, csak az ne volna.
A soha nem látott jólét ára: a Föld lakhatatlanná tétele.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés