Évi 800 milliárd

Rengeteg pénzt takarít meg az állam az adósság leépítése miatt

2019. február 26. 09:14

2012-höz képest a GDP 4,3 százalékáról 2018 végére 2,3 százalék közelébe csökkent a kamatfizetés, ami mintegy 800 milliárd forintos megtakarítást jelent évente. Az összesített kamatmegtakarítás 2013-tól a GDP mintegy 6,5 százalékát (vagyis mintegy 2400 milliárd forintot) tesz ki, ami a gazdaság teljesítményéhez képest a harmadik legmagasabb az EU-ban és meghaladja a német értéket is Kicsák Gergely szerint. Nem csoda, hogy a takarékos magyar államnak egyre több forrása van, amit hitelezők helyett végre a gazdaság fejlesztésére, vagy a családtámogatásokra lehet költeni.

2012-höz képest a GDP 4,3 százalékáról 2018 végére 2,3 százalék közelébe csökkent az állam kamatkiadása Magyarországon, ami mintegy 800 milliárd forintos éves kamatmegtakarítást jelent – írja Kicsák Gergely. 

Hozzáteszi, hogy a nemzetközi összevetésben is dinamikus hozamcsökkenésnek köszönhetően a 2000-es évek közepén az EU-átlagot még 1,3-1,9 százalékponttal meghaladó hazai állami kamatkiadás immáron megközelítette az EU-átlagot. 

Kicsák hangsúlyozza, hogy 2013-tól összesítve mintegy 2400 milliárd forintot tesz ki a kamatmegtakarítás, azaz GDP arányosan majd 6,5 százalékot, ami a harmadik legmagasabb az EU-ban és meghaladja a német értéket is.

Az állam kamatkiadásainak 2013 utáni nagy mértékű csökkenését a hazai állampapír-hozamok jelentős lejjebb tolódása okozta, de az államadósság-ráta 2010 óta tartó folyamatos mérséklődése szintén segítette a kamatfizetések GDP-arányos csökkenését.

A Bundesbank az egész eurózónára vonatkozóan készített számításokat a hozamcsökkenések következtében elért kamatmegtakarításokról, amiből kiderül, hogy az eurózónában Németországban volt a legnagyobb a költségvetés nominális kamatmegtakarítása a válság kitörése óta.

A szövetségi jegybank módszerével számolva Németország halmozott kamatmegtakarítása 2008 és 2018 között (2007-hez képest) elérte a 368 milliárd eurót (118 ezer milliárd forint), ami a várható 2018-as német GDP mintegy 11 százaléka. A tárgyalt módszertanból adódón a legnagyobb GDP-arányos kamatmegtakarítás azonban azokban az országokban következett be, ahol a legmagasabb az államadósság. Görögország kiugró értéke annak a következménye, hogy államadósságát nem piaci forrásból, hanem viszonylag kedvező kamatozású nemzetközi hitelekből fedezi,
amelyek a jelentős, a GDP közel 180 százalékát kitevő államadósságra vetítve nagymértékű megtakarítást eredményeznek a módszertan szerint.

Magyarországon tehát kimondottan magas, Németországot is meghaladó feletti volt a kamatmegtakarítás. Fontos azonban hozzátenni, hogy a finanszírozási költségek csökkenésének azon országok a legfőbb nyertesei, amelyek ezt a mozgásteret az államadósság csökkentésére és produktív, a potenciális gazdasági növekedést is erősítő beruházásokra tudják felhasználni. Így a 2010 utáni gazdaságpolitikai intézkedéseknek köszönhetően immáron ezen országok közé tartozik Magyarország is – fogalmaz Kicsák Gergely.

Az MNB programok támogatásával bekövetkező jelentős hazai állampapírpiaci hozamcsökkenés, és a GDP-arányos államadósság 2010 óta tartó folyamatos mérséklődése 2013 után az állam kamatkiadásainak jelentős csökkenését eredményezték. 2012-höz képest a GDP 4,3 százalékáról 2018 végére 2,3 százalék közelébe csökkent a kamatfizetés, ami mintegy 800 milliárd forintos megtakarítást jelent évente. Az összesített kamatmegtakarítás 2013-tól a GDP mintegy 6,5 százalékát (vagyis mintegy 2400 milliárd forintot) tesz ki, ami a gazdaság teljesítményéhez képest a harmadik legmagasabb az EU-ban és meghaladja a német értéket is. A Bundesbank hasonló számításokat végzett az eurózónára, az alkalmazott módszertanuk pedig szintén megerősíti, hogy kiemelkedő teljesítményt ért el Magyarország

– olvasható az elemzés összegzésében.

A fentiekből az következik, hogy a magyar állam minden eddiginél jobban igyekszik „nem túlnyúlni a takaróján”, amivel immár ezermilliárdokat takarít meg – e rendkívüli összeget pedig a hitelezők helyett sokkal hasznosabb célokra tudja költeni, például az infrastruktúra fejlesztésére, vagy a családok támogatására.

Összevetésként, az OTP számításai szerint éves szinten 

a kormány új demográfiai programja 250-300 milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek, azonban ennek többszörösét, évi 800 milliárdot takarított meg a kormány

az MNB támogató politikájának köszönhetően.

A bejegyzés trackback címe: https://makronom.mandiner.hu/trackback/141050

Ajánljuk még a témában