Öt zseniális lépés, amit Matolcsynak köszönhetünk

2019. február 26. 09:55

Az alapkamat és az állampapírhozamok lecsökkenése, a magyar kis- és középvállalati hitelezés felpörgetése, a svájci frank hitelekből való jól időzített kiugrás, az állam devizaadósságának leszorítása vagy éppen a bankfelügyelet megerősítése – a Növekedés.hu összegyűjtötte Matolcsy György jegybankelnök öt legjobb döntését.

1. Az alapkamat és az állampapírhozamok lecsökkenése

Magyarországon hosszú ideig indokolatlanul magas volt az alapkamat, olyannyira, hogy a forintban való hitelezés lehetősége sokáig fel sem merült, egyúttal az állampapírokat is csak igen magas hozammal lehetett kibocsátani, óriási terhet róva ezzel a költségvetésre.  A 10 évvel ezelőtti válság után átmenetileg lecsökkent a jegybanki alapkamat 5,25 százalékra, azonban onnan újra megemelték 7 százalékig 2011 végére, miközben a cseh és lengyel alapkamat már jóval alacsonyabb szinteken volt

– olvasható a cikkben. Hozzáteszik, hogy a szint 5,25 százalék volt, amikor Matolcsy György átvette a jegybank irányítását 2013. március 3-án. Innen a kamatcsökkentési ciklus megállás nélkül folytatódott egészen 2014 nyaráig, amikorra mindössze 2,10 százalék lett az alapkamat, ezzel végre szinkronba kerülve a régiós alapkamatokkal. 2016 májusára az alapkamat már a 0,9 százalékos szintet is elérte.

Végül megkezdődött a nem konvencionális eszközök alkalmazása a monetáris lazításban, ezzel pedig egy olyan kivételes helyzet következett be, hogy a rövidtávú kamat gyakorlatilag nullára csökkent.

Bár ez a megtakarítóknak kedvezőtlen lehetett, a lakossági állampapírokra ennél magasabb kamatot fizettek.

A fix kamatozású állampapírokkal ma is elérhető az infláció szintjének megfelelő hozam, az inflációkövető kötvényekkel lényegesen magasabb is. Az államnak ugyanakkor ez sokkal kisebb terhet jelent, mint korábban: míg 2010-2012 között átlagosan 7-8 százalék volt a 10 éves államkötvény hozama, 2013-tól fokozatosan 3 százalékig csökkent

– teszi hozzá Fellegi Tamás.

2. Hitelezés és Növekedési Hitelprogram

Annak ellenére, hogy az alacsonyabb alapkamat és piaci kamatok alacsony, megfizethető hitelkamatokat biztosítottak a lakosság számára, a cégek irányában nehezen indult meg a hitelezés. Az ingatlanhitelezés és a személyi kölcsönök fellendülésével szemben

a vállalatok nehezen jutottak forráshoz, ezért az MNB bevezette az NHP-t,

a Növekedési Hitelprogramot, több szakaszban. Így a cégek maximum 2,5 százalékos kamat mellett juthattak hitelhez, az ehhez szükséges forrást pedig az MNB biztosította a bankoknak – teszi hozzá Fellegi.

3. Zseniális menekülés a svájci frank hitelekből

A 2008-as válság előtti években, amikor a forintkamatok olyan magasak voltak, hogy fel sem merült a hitelezés, gyorsan elterjedtek a svájci frank hitelek, melyek kamata ugyan kedvező volt, azonban kevesen számoltak komolyan az árfolyamkockázattal. Nos, ennek meg is lett a böjtje: míg hosszú ideig 150-170 forint között volt a svájci frank árfolyama, a válság után emelkedni kezdett, és eljutott 250 forintig. Ekkor döntött úgy a kormány és az MNB, hogy forintra váltják a svájci frank alapú lakáshiteleket, hogy ne terhelje a hitelfelvevőket a további kockázat, hisz ez beláthatatlan következményekkel járt volna.

A dologra épp időben került sor, a legrosszabbtól sikerült megmenekülni:

a svájci jegybank nem sokkal később megszüntette a svájci frank addig alkalmazott euróhoz képesti árfolyamkorlátját, és ekkor az árfolyam elszállt: hosszú ideig 300 forint lett.

4. A devizaadósság, és így az ország sérülékenységének lecsökkentése

Az MNB egyik legfontosabb törekvése az volt, hogy csökkentse az ország külső sérülékenységét, ehhez pedig arra volt szükség, hogy az államadósságon belül a devizaadósság aránya lecsökkenjen. Cél volt, hogy inkább a hazai megtakarítók finanszírozzák az adósságot minél nagyobb mértékben, ezzel az adósság finanszírozása kevésbé függjön az árfolyammozgásoktól, valamint az egyes piacokat illető szélsőséges befektetői hangulatváltozásoktól, azaz a nemzetközi piaci hangulat és trendek ingadozásaitól – írja a cikk.

Az MNB e téren sikeres volt, így a korábban 50 százalékos devizaarány 20 százalék alá csökkent az államadósságon belül. Ez az eredmény egyébként a Makronóm toplistájára is felkerült.

A hazai háztartási devizahitel-állomány 2010 és 2015 között az új gazdaságpolitikai intézkedéseknek köszönhetően megfeleződött, majd a 2015-ös forintosításokkal teljesen megszűnt és már a GDP nulla százalékához közelít. Így a 2010 előtti nyolc év alatt felhalmozott devizaadósság 2010 után lenullázódott 

– írtuk erről.

5. A Felügyelet integrálása az MNB-be

Korábban a bankok és befektetési szolgáltatók felügyeletét egy külön szervezet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) végezte, azonban 2013-ban a különálló szervezet megszűnt. Jogkörét a 2008-as válság tanulságaira rámutató nemzetközi ajánlásokkal összhangban a Magyar Nemzeti Bank vette át, így tevékenysége jelentősen hatékonyabbá vált. Létrejött az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület, amely a PSZÁF korábbi feladatainak egy részét vette át – zárja a toplistát a Növekedés portál.

A bejegyzés trackback címe: https://makronom.mandiner.hu/trackback/141049

Ajánljuk még a témában