Ismétli önmagát

Ezekben az országokban történhet a következő nagy népirtás egy kutatás szerint

2019. február 26. 09:20

Rádi Balázs

Alig egy éve történt, hogy buddhisták törtek a muszlim kisebbség életére Mianmarban: embereket égettek meg elevenen, ütöttek agyon, vagy elzavarták őket otthonaikból. Sokkolta a közvéleményt, hogy ilyen szintű embertelenség még a 21. században is előfordulhat. Kutatók szerint a szörnyűségek előzményei egységes mintázatot követnek, ami alapján be lehet azonosítani, mely országok sodródnak a népirtás felé. Az Amerikai Holokauszt Múzeum kutatói már előre is jelezték a következő etnikai-vallási konfliktusok várható helyszíneit.

Hitler koncentrációs táborokba küldte a zsidókat, a szovjet diktatúra és a Gulág pedig szintén máig élő nyomokat hagyott a magyar társadalomban (ma is csak becsülni lehet a kommunizmus áldozatainak számát). 1994-ben a hutuk szegezték lándzsavégre a tuszikat Ruandában, Jugoszlávia felbomlása után pedig a szerbek mészároltak le több ezer bosnyákot Srebrenicában. Csak néhány példa olyan szörnyű tragédiákra, ahol politikai, etnikai vagy vallási okokból történt tömegmészárlás.

A srebrenicai mészárlás áldozatainak emléket állító sírkövek Potocariban. A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború ideje alatt az ENSZ védelme alatt állt. Fotó: Michael Bueker 


2014-ben az Amerikai Holokauszt Múzeum kutatói, dartmouthi tudósokkal közösen elkezdték feltérképezni a népirtásoknak megágyazó körülményeket. Adatbázisba táplálták az összes figyelmeztető jelet, ami a második világháború óta a nagy vérengzéseket megelőzte. Az összegyűjtött népirtási adatokból számítógépes modellt készítettek, ami állításuk szerint már

előre tudja jelezni, melyik országban várható a következő emberirtás.

Országok, ahol nagy eséllyel történhet népirtás

A számítógépes modellel 162 ország adatait vizsgálták és ebből harmincat találtak fokozottan veszélyesnek. Így ha nem javulnak a mutatóik a közeljövőben, akkor több ezer ember lemészárolására lehet számítani például Kongóban, Afganisztánban és Egyiptomban.

A lista első helyén Kongó áll, majd Afganisztán követi. A turisták közkedvelt országa, Egyiptom pedig a harmadik helyen áll. Magyarország egyébként a lista 132. helyén szerepel, aminek örülhetünk, mivel így a biztonságos országok közé tartozunk: nálunk nullához közelít egy szervezett népirtás valószínűsége. Forrás: itt


Komplex modell egy összetett problémára

„A muszlimok meggyilkolása előtti három évben Mianmar az első helyen állt a valószínűségi listánkon

és a konfliktus után a harmadik helyre csúszott vissza” – utal a modell hatékonyságára a szervezet.

Az intézmény statisztikai modellje olyan adatokból jósolja meg, hogy hol lesz a következő vérengzés, amelyeknek első ránézésre semmi közük a népirtáshoz – ilyen az egy főre jutó GDP ingadozása, gyermekhalandósági ráta vagy épp a népesség alakulása. Ezek olyan tényezők, melyek a társadalmi egyenlőtlenségekkel és a gazdasági-társadalmi instabilitással függnek össze.

A modell szempontjai között szerepelnek még: a közelmúltban elkövetett államcsínyek, a tekintélyelvűség szintje, az emberi jogok tiszteletben tartása, a politikai gyilkosságok és a faji alapú megkülönböztetés előfordulásai. A szempontokat itt részletesen lehet tanulmányozni.

A fenti szempontok alapján az alábbi térképen látható, hogy Európában a tömegmészárlások valószínűsége alacsony, míg például Afrikában és Ázsiában jelenleg is zajlanak népirtások. A török 11 és az afgán 24 százalékkal szemben Magyarországon a valószínűség 0,2, Németországban és Franciaországban pedig 0,3 százalék.

Lawrence Woocher, a múzeum vezető kutatója azt is kiemelte, hogy

az államforma kritikus tényező a népirtás kialakulásában.

Tapasztalataik szerint átlagosan veszélyesebbek azok a rezsimek, amelyek a totális diktatúra és a demokrácia között találhatók félúton.

A kutatás tanulsága szerint a középutat választó rezsimek ugyanis sokkal instabilabbak mint a totális diktatúrák vagy a demokráciák és a bukástól való félelem nyomása alatt rossz döntéseket hoznak, amiből végül elégedetlenség és tömeges vérengzés alakul ki.

Greg Stanton, a George Mason egyetem professzora maga is kutatja a népirtásokat és egyetért a holokauszt múzeum céljaival, azonban a módszereiket kritikával illeti. Hibaként jelöli meg, hogy a múzeum modellje olyan nemzeti adatokra épül, melyeket csak évente közölnek az országok így előfordulhat, hogy túl későn jeleznek előre egy népirtást, hiszen hasznosabb lenne például havi szinten követni a kockázatokat.

A statisztikák helyett a vérengzéseket megelőző eseményekre kellene jobban odafigyelni a professzor szerint. „Nem elég tudnunk, hogy milyen államformája van az adott országnak,

azzal is tisztában kell lennünk, hogy mit művel a rezsim.

 – húzta alá Stanton.

A professzor ki is dolgozta a saját módszerét, ami a népirtáshoz vezető utat tíz lépésre bontja. A modell logikája szerint az első lépés a faji, vallási, etnikai megkülönböztetés, ami végül egészen az „ellenség” emberi mivoltának megkérdőjelezéséig fajul. Ezt az üldözés és az áldozatok teljes megsemmisítése követi. Az utolsó lépés a vérengzés után fellépő tagadás; a bűnösök például kiássák a tömegsírokat és elégetik a holttesteket, ezzel is eltüntetve szörnyű tetteik nyomait, illetve különféle magyarázatokkal hárítják el magukról a felelősséget.

Stanton professzor és a holokauszt múzeum éves kimutatásai egyébként évtizedek óta rendelkezésre állnak a nemzetbiztonsági szervezetek számára.

Az 1994-es ruandai népirtás előjeleit is kristálytisztán lehetett látni a professzor szerint,

aki akkoriban egyébként az amerikai külügyminisztériumnak dolgozott.

Az 1994-es ruandai mészárlás áldozatai. A koponyákat a nyamatai emlékmúzeumban állították ki. Fotó: Creative Commons

„Clinton azt hazudta, hogy nem is sejtette mi készülődik Ruandában. Tudom, hogy hazudott,

mert olvastam a ruandai nagykövetségről érkező titkosított üzeneteket a népirtás előtt három hónappal, tudtuk mi fog történni” – állítja Stanton.

Az amerikai holokauszt múzeum digitális modellje és Stanton professzor tíz lépéses verziója egyaránt azt a célt szolgálja, hogy felismerjük a népirtás figyelmeztető jeleit, azonban ez a tudás egészen addig hasztalan, amíg tétlenek maradnak azok, akiknek módjukban állna változtatni a jövőn.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://makronom.mandiner.hu/trackback/141041