Az aranykor után jöhet a vaskor

2019. február 17. 20:53

Bod Péter Ákos
Népszava
Nem jó, ha fiatalok úgy kezdik a közös életüket, hogy az államtól várnak támogatást. Interjú.

Az elemzők szerint év végéig emel az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Jó ütemérzékkel kezd a szigorításba? 

Kezdjük ott, hogy miért is lehet szükség a szigorításra. A piacgazdasági ciklusok váltakozása során az állam elvileg három dolgot tehet: egy, nem tesz semmit. Például a monetarista irányzat szerint elég, ha az állam rendben tartja a maga háza táját, de ne avatkozzon a gazdaságba, mert ciklusok jönnek, ciklusok mennek, ezeket túl lehet élni. A XX. század egyik legnagyobb közgazdásza, az angol John Maynard Keynes viszont azt javasolta, hogy amikor túlfűtött szakaszába lép a ciklus, akkor az állam kiadásai visszafogásával hűtse a gazdaságot, így téve szert olyan forrásokra, amelyek a gyengülő szakaszban üzemanyagként rásegítenek a gazdaság motorjára. Vagyis jó időben tartalékot kell képezni, és gyengébb üzletmenet idején a költségvetés, ha teheti, pumpáljon pénzt a gazdaságba, a monetáris politika pedig, ha van rá lehetősége, vigye le a kamatokat és tegye könnyebbé a hitelfelvételt, hiszen a leszálló ciklus-ágban csökken a beruházási hajlandóság. A harmadik megoldás a legrosszabb. Ez a kocavezető stílusa, aki a lejtőn lefelé nyomja a gázt, és amikor fölfelé kellene menni, észreveszi, hogy üres a tank, tolni kell a járgányt. A legtöbb közgazdász a Keynes-i megoldás híve.   

A magyar kormány, illetve a jegybank melyik megoldást választotta? 

A legfontosabb szempontjuk a növekedés. Jó és rossz időben egyaránt segítik a gazdaság bővülését. Ám ha a ciklus fellendülő szakaszában, amikor a cégek amúgy is beruháznak, az emberek költenek, az építőipar is dinamikusan fejlődik, és erre az állam még rá is segít, akkor túlfűti a gazdaságot. (...)

Orbán Viktor évértékelőjében ígéretcunamit zúdított a hallgatóságára. Tízmilliós szabad felhasználású kedvezményes hitelek, autóvásárlás-támogatás repkedtek a családoknak. Ha elül a hullámverés, mi marad utána?  

Az elsőre jól hangzik, hogy az arra érdemesek jó célra az adóbefizetéseink terhére kedvezményes hitelt kapnak. De alapigazság, hogy hitelt csak az vegyen fel, aki tudja, hogy mire veszi fel, és azt is tudja, miből fogja vissza fizetni, ha eljön annak az ideje. Egyébként nehéz tisztán látni a kampányízű bejelentések megvalósulása esetén bekövetkező hatások és államháztartási költségek dolgában: itt különösen sok a bizonytalanság, hiszen az ígéretek nem az állami költségvetési tervezet parlamenti vitájában, hanem egy társadalmi eseményen hangzottak el, és túl sok a „ha” ebben a szülést támogató hitel történetében. Ezért csak annyi általános megjegyzést fűznék hozzá, hogy az állami garanciával, törlesztés-átvállalással kínált hitel nem ösztönöz a felelős családi gazdálkodásra. Nyilván nem jó, ha fiatalok úgy kezdik a közös életüket, hogy az államtól várnak támogatást, ahelyett, hogy leginkább a saját lehetőségeiket és várható családi viszonyaikat gondolnák végig. És minden hitelfelvételnél szólaljon meg a vészcsengő: a hitel nem jövedelem, nem ingyenpénz, azt vissza kell fizetni.  

Ugyanitt Orbán Viktor a magyar nagy vállalkozóktól azt kérte, hogy terjeszkedjenek a világban és 10 éven belül az ott megtermelt profitjukat hozzák haza, ezzel pótolva, amit a multik kivisznek innen.

A kormányfő gondolat-kísérletének akkor lehetne realitása, ha a magyar vállalkozók nagymértékben exportálnak tőkét, azzal külföldön nagy nyereségre tesznek szert, és azt jövedelemként hazahozzák. Ahhoz azonban, hogy ez az összeg elérje azt a profit-mennyiséget, amit a magyar gazdaságban már itt működő mintegy százmilliárd eurónyi külföldi tőke megtermel, Magyarországnak kiemelkedő tőke-exportőrré kellene válnia rövidtávon. Ez nem tud bekövetkezni. Ha mégis, az nagy baj lenne. Hiszen azt is jelentené, hogy itthon nem lesznek beruházások. Ha a kis, közepes és nagy hazai cégek alapvetően külföldön fektetnének be, mert ott jobbak a működési feltételek, abból az adódik, hogy itthon rosszabbak. Végiggondolta valaki ezt a mondatot, mielőtt ötletével gazdagította a miniszterelnöki beszédet? Ez a gondolat-kísérlet nem komoly ügy, de bevilágít a döntéshozók fejébe, és megmutatja, hogy ezek a politikusi mondások nagyon elszakadtak a piacgazdaság logikájától. Voltak már hasonló bombasztikus bejelentések egymillió hazai munkahelyről, jövedelmi utolérésről, térségi vezetőszerepről. Ha egy ilyen mondat elszáll a szélben, nincs baj, de ha a szervilis apparátus mindent megtesz a megvalósításért, vagy az adatokat igazítja a vágyakhoz, akkor az ilyen visszahull a fejünkre, és nagyon fájhat nekünk.  

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 113 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez az ember is a saját auráján keresztül látja "reálisnak" a világot, másfelől ő képviseli a: minden....még a sz@r is keserű elméletet.

Utólag be kell látnom, hogy nagyon nem lehetett könnyű Antallnak egy olyan garnitúrával, amelyikbe ez a BPÁ is tartozott.

Adnak fogadd el, ütnek szaladj el....

Ákoska, kapsz 5 m előnyt, és futás, a qanyád...

Régen is úgy volt, hogy a fiatalok a lagziban megkapták, amire szükségük volt az életkezdéshez, ahhoz, hogy el tudják kezdeni az életüket.

és igen, aztán ők is törlesztettek a közösségnek, rokonságnak, ahogyan most is.

Hazugok, szemét nemzetárulók vagytok, ti mind!

"legyenek állami bérlakások"

at állami bérlakás mitől jobb, mint a privát?

Abetyármindenit! Meglépte.

Ezek már feládták magukat, most következik a szabadzuhanás.

Az bizony hajdanán is úgy volt, hogy a családi élet megteremtéséhez, ha szülői támogatás szűkös volt, kölcsönt kellett felvenni és a családi házak homlokzatán ott virított a jelzálog plakettje. Az államtól talán elvárható, hogy hátsó szándék nélkül nyújt támogatást. Hacsak a gyerekáldás elvárását nem tekintjük hátsó szándéknak.

Üzeni a renccerváltás kőkorszakából faBot Péterákos.

Nyilván jobb, ha az embernek van valamije, mint ha nincstelen.

Miért jobb, ha a lakhatásomon mások keresnek, az én pénzemből?

Az a jó, ha a lakás , ház saját, keresek annyit, h. a karbantartás költségeit ki tudjam gazdálkodni, s ha máshová kell mennem, a sajátot kiadom, eladom, s bérelek, v. veszek helyette újat az új helyen.

Nem olyan jellemző, h. valaki egyik munkahelyről a másikra vált, a férjemnek volt kettő, a fiaim közül még a Németországban élőknek is, bármilyen hihetetlen, de eddig egy, évtized, évtizedek óta, a Magyarországon élőnek lassan 20 éve van az a munkahelye, ahol kezdett, sőt, nem kényszerből maradnak. Ez, gondolom, cseppben a tenger.

Itt és most NEM lehet vita tárgya, h. ez, az Orbán kormány népesedési politikája, a a jó megoldás. Mi már láttuk, mi lett Erdéllyel, milyen szuper, ha saját munkaerő híján bejön egy másik nép, kultúra. Nagyon hamar kerülhetünk másodrendű helyzetbe.

A gyermekvállalást ösztönözni kizárólag a dolgozó, adófizető, szerény ősszegre hitelképes CSALÁDOK részére helyes, mert EZ a születendő gyermekek és a társadalom ELSŐRENDŰ érdeke.

Nagyon bonyolult? Legfeljebb annak, akinek le kell húzni cipöt, zoknit, ahhoz, h. húszig elszámoljon egyesével.

Kalákában megépítették. Mindenki segített mindenkinek. A fiatal generáció támaszkodott az idősebbre és fordítva.

A Népszavának tényleg csak a legalja nyilatkozik. BPÁ egy ürülék ember.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés