Harmincéves adósságunk az innovációs rendszerünk felépítése

2019. február 10. 14:41

A modern világban szinte ismeretlen, hogy egy tudós társaság intézethálózatot menedzseljen, a kormány pedig akarattal sem tudná tönkretenni a magyar innovációtermelő rendszert, hiszen ez a rendszer, beleértve annak két elemét, az innovációs szellemet és az azt segítő ökoszisztémát, eddig nem jól működött. Ezt kell most felépítenünk, remélve, hogy abban minden érintett és ebben érdekelt részt vesz. Grüner György írása.

2019. február 10. 14:41
null
Grüner György
Grüner György a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Kaliforniai Egyetem, Los Angeles (UCLA) professzora. Egyetemi tanárként a Los Alamos-i Nemzeti Kutatólaboratóriumban osztályvezető és a UCLA Solid State Science Center igazgatója volt. Emellett több innovatív vállalatot alapított és vezetett. Tudományos munkásságát Alexander von Humboldt- és Guggenheim-díjjal, illetve a világon egyedüliként kétszer is, a Világgazdasági Fórum „Technology Pioneer” díjával ismerték el. A „Highly Cited” cím birtokosaként 1981 és 1997 között a világ legtöbbet idézett fizikusa volt. 


Az alábbi megjegyzéseket a Magyar Tudományos Akadémia – 1990 óta – külső tagjaként, egyben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tanácsadójaként írom. Számtalan tudóstársammal együtt a tudomány jövőjéért aggódó, de egyben a tudomány egyre nagyobb jövőbeli szerepéért dolgozó kutató és egyetemi tanár vagyok. Nem az Akadémia mellett, nem az ITM mellett, hanem a magyar tudomány mellett állok. Aki ezt kétségbe vonja, azt arra kérem, hogy ne folytassa az olvasást.

Le kell szögeznem, hogy én az akadémiai kutatóhálózat megújítása mellett vagyok, hosszú évtizedek alatt szerzett tapasztalataimat ez ügy szolgálatába szeretném állítani. Mert megújulásra szükség van. Megtámadhatatlan tény, hogy az akadémiai kutatóhálózatban az innováció háttérbe szorul, a szellemi tulajdon teremtése elmarad és hiányoznak a nagy globális kihívásokra való reflexiók is. Az, hogy kicsi, alap és alkalmazott kutatások határán dolgozó kutatócsoportom 2000 óta több szabadalmat „termelt”, mint az elmúlt évtizedben a Magyar Tudományos Akadémia, csupán egy példa arra, hogy irányváltásra, lehetőségeink kiterjesztésére szükség van.

Ezért is meglepődve (esetenként megdöbbenve) olvastam a különböző lapokban – az Indextől a 168 Óráig – megjelent cikkeket és petíciókat, illetve az ezekben leírt jövőképeket a magyar tudományos rendszerrel  kapcsolatban, a bőség kosarának féltését. 

Az ITM és Palkovics László tanácsadójaként javaslataim és megjegyzéseim arra irányulnak, hogy hogyan építhetünk fel – a világ különböző részein megvalósított, jól működő innovációs ökoszisztémák alapján – Magyarországon is egy alapkutatást támogató és egyben innovációkat termelő rendszert. Első körben természetesen az általános igények és nem a részletkérdések merültek fel: a tudományos rendszer anyagi támogatásának növelése, a felfedezéstől az alkalmazásig ívelő innovációs lánc elemeinek illetve a fiatal, aktív kutatói gárda fokozottabb támogatása.  

A fent említett lapokban megjelentekhez hasonló megnyilvánulásokat és terveket megbeszéléseim alatt én soha nem hallottam.

Láttam viszont nyitottságot, terveket és elszántságot is arra, hogy a hazai rendszert modernizálni kell. 

Az ITM programja három fő pilléren nyugszik. (1) Az első a kiváló felfedező kutatások támogatása. (2) A második az innovációs lehetőségek megteremtése és az innovációs ökoszisztéma erősítése. (3) A harmadik az ország számára fontos tudományos és technológiai területek erősebb támogatása. 

Hogy miért van szükség egy ilyen programra, a teljes innovációs ökoszisztéma modernizálására? Ennek miértjeiről és elemeiről részletesen beszéltem két korábbi interjúmban.  Azokból három gondolatot emelnék ki.

(1) Az Egyesült Államokban a második világháború után, máshol pedig, például Hollandiában és Szingapúrban később alakult ki az az ökoszisztéma, mely mára kiválóan szolgálja a társadalmi érdekeket és ezért lényeges támogatásban részesül. Itt a felfedezés-invenció-innováció vagy más rendszerezés szerint az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti termékfejlesztés az egyetemeken, a minisztériumok által támogatott, és azok célkitűzését szolgáló kutatólaboratóriumokban valamint ipari laborokban, szoros együttműködésben történik.

A sikeres példák lényege az, hogy egyértelmű feladatmegosztás alakul ki a különböző szereplők, így nálunk az MTA, a minisztériumok hálózata és az egyetemek között.

(2) Az MTA egy tudós társaság, de egyben egy intézethálózat is. Olyan intézethálózat, amely döntő többségben alapkutatással foglalkozik. Itthon még szenvedünk attól, hogy évtizedekkel ezelőtt kialakult a tudomány felosztása: tanítása az egyetemeken, kutatása pedig a kutatóintézetekben folyt. Az MTA jelenlegi működési felállása e rendszer maradványa.

Az a tény, hogy egy tudós társaság intézethálózatot menedzseljen, a modern világban szinte ismeretlen.

Az ilyen társaságok általában csupán tanácsadóként szerepelnek az országot foglalkoztató fontos kérdésekben. 

(3) A fókusz és az átszervezés szükségessége. Tény, hogy jelenleg az MTA jelentős szellemi tőkével rendelkezik, de nem termel elég szellemi tulajdont. Azt a tulajdont, melyet szabadalmakon keresztül meg lehetne védeni és amelyekből magas hozzáadott értékű termékek jöhetnének létre, csúcstechnológiai kisvállalatokban de akár az ezeket tervező és gyártó – és jól fizető – magyar nagyvállalatokban is.

Ezek számomra nyilvánvaló tények. Ezért lepődök meg, hogy

még e programnak a jövőbeli haszonélvezői sem érzékelik és értékelik a potenciális lehetőségeket

a hazai innovációtermelő rendszer ITM által kezdeményezett megújítási programjában.

És nem veszik észre, hogy az akciók fontosabbak a reakcióknál, ahogy az is, hogy ne egymás ellen, hanem egymással együtt gondolkodjunk.

Hogy miért kell ez a gondolkodás? Egyszerű. Azért, hogy a tudomány asztalánál majd mind egyenlő joggal és egyenlő lehetőséggel foglaljunk helyet. 

 

(Fotó: Szalai Ádám)

 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 101 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kamasuka
2019. július 01. 09:10
Egy rendes tag akadémikus kb. 550-650 ezer! huf körül EGÉSZÍTI ki a fizuját HAVONTA akadémiai tagságból járó jövedelemmel, csak azért, mert állandó (rendes) tag lett. Ennyi. Az utolsó bölcsésztől a valamit már letett fizikus/informatikus/matematikusig. Mindezt a MAGYAR ÁLLAM adja. Erősen SZDSZes terület volt, melyről lassan, lassan kiszorulnak. Nézzetek utána hány akadémikus van, és azok (sok a nyugger), mennyit kapnak havonta! Ne legyen már az, hogy a Heller Ágnesek teli torokból szidják a kormányt és árulják a hazát, miközben havi MINIMUM 650 ezer manit tesznek zsebre CSAK rendes akadémiai tagságból!!! Addig fognak tiltakozni, míg az egész társulat a kukában köt ki, és tényleg bérből és fizuból kell élniük, mert tényleg kiszervezik alóluk a bulit. A nyuggereknek most a nyugdíjkiegészítésükért (egy Heller féle kretén csak nyugdíjból és rendes akadémiai tagságból MINIMUM!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! havi 1,2-1,3 millát tesz zsebre. A Heller-féle makogóknak "hála" tényleg lesz pár erős szakember aki emiatt fog elmenni az országból, pedig jó gazdálkodással pont a nem politikai bérencek kiqurása árán a szakembereknek lehetNE jó díjazásuk. De ugye a Heller-félék pampognak a leghangosabban. Az a baj, hogy ez épp olyan jó Fideszes buli, mint SZDSZes és MSZPs ..., ezért érdekes az, hogy ezt megpiszkálták. És akkor az üdülők, egyéb privilégiumok használatáról zsíroskenyér áron már nem is szóltam. Egyszer valaki kiperelhetné az MTAból, hogy MENNYI az összes havi díjazása az akadémikusoknak, legalábbis a rendes tagoknak (halálukig azok!). Elég brutális szám jönne ki ...
kálmi
2019. július 01. 09:10
Glatz Ferencről már nem is beszélve. Vén tróger.
Agnieszka
2019. július 01. 09:08
Azt hiszem, élesen meg kellene különböztetni az un. társadalomtudományok művelőit a műszakihoz köthető reál tudományok alkotóitól., alap és alkalmazott kutatásban egyránt. A reálisoknak nem tudom, mi értelme van minden határon túl szolidarítani a kívülállók számára valóban kétes hasznú, politikai csatározásban lejáratódott többihez. Nyilván LESZ változás és nem annak ellenére mert a jelenlegi rendszerben a beleforgatott pénz elvárható közhaszont termel.
22-es csapdája
2019. július 01. 09:08
"A társadalomtudósok konferenciát szerveztek a migrációról, ami nem Soros Györgyöt hozta ki a jelenség okozójának. Az MTA közgyűlése kétharmados szavazataránnyal állt ki a CEU mellett." Az okozó nem is kizárólag Soros György, hanem a túlnépsedés, meg az áradatot eddig feltartóztató államok destabilizálása. De a Soros támogatásából működő szervezetek elősegítik a migrációt, brossúráikban a jogszabályok megsértésre bátorítják a migránsokat, akadályozzák a menekülttömeg regisztrálását, biztonsági átvilágítását stb. Soros konkrét tervét a bevándoroltatásra - amit a Fidesz több helyen megosztott - és a látogatásait befolyásos EU bürokratáknál elismerte a jelentés? Mert le lehet tagadni, csak ott vannak a bizonyítékok az interneten... Egy valóban a szellmei élet krémjét tömörítő szervezet a CEU körüli hisztéria tovább habosítása helyett közvetítő, és mérsékelt álláspontot vallott volna magáénak, és nem áll bele teljes mellszélességel az ellenzéki narratívába. Egy ilyennel ugyanis már középtávon leértékeli magát.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik